Románia a nem is titkos zsidó irányító központ, melynek közvetlen leágazása judapest. Ezt már kiveséztük. Moszad másik neve szeku, de ez azonos a híres "magyar" titkosszolgálattal.Ha tévednék, bocs, de nem szoktam. Az ország óriási összegeket költ a kiterjedt titkosszolgálat mûködtetésére
Románia éllovas a NATO tagországai körében, ami a titkosszolgálatokra fordított pénzt és a belsõ elhárítás, illetve hírszerzés létszámát illeti. A lapunk által megkérdezett elemzõ szerint ennek egyik fõ oka a megfelelési kényszer Washington felé.

Megduplázódott az utóbbi hét évben a Román Hírszerzõ Szolgálat (SRI) költségvetése, s bár a Viorica Dancila vezette román kormány a napokban épp a titkosszolgálatok büdzséjének megnyirbálásáról döntött, azok anyagi háttere még mindig a legmagasabbak között van Európában. Az SRI idén 2,3 milliárd lejbõl (150 milliárd forint) gazdálkodhat. Az összeg fele a munkatársak fizetését fedezi.

A Romania Curata (Tiszta Románia) tényfeltáró honlap összeállítása szerint a román belsõ elhárítás büdzséje abszolút értékben is meghaladja a lengyel, spanyol, francia, német és török szolgálatok költségvetését. Az ország GDP-jéhez viszonyítva Románia többet költ a titkosszolgálatára, mint Nagy-Britannia az MI5-ra. Míg az Egyesült Államok GDP-jének 0,13 százalékát költi az FBI-ra, addig a román SRI-nek szánt pénz az ország bruttó hazai termékének közel fél százalékát teszi ki.

Romániában titok övezi az elhárítók és hírszerzõk pontos létszámát, korábbi nyilatkozatok alapján 12 ezer körülire saccolják az SRI állományát. George Maior, Románia washingtoni nagykövete, az SRI korábbi vezetõje háromezer operatív tisztrõl beszélt egy interjúban. Ha ez utóbbi adatot vesszük alapul, a román belsõ elhárításnál többen dolgoznak, mint az olasz, kanadai vagy német szolgálatoknál.

A bukaresti épület is a megerõsödött státusról tanúskodik
Fotó: Reuters

Amennyiben a jóval valószínûbb 12 ezres létszámot hasonlítjuk össze más NATO-tagállam titkosszolgálati állományával, akkor az SRI elõzi például a franciákat, a spanyolokat, a briteket, a lengyeleket és a törököket is. Bogdan Duca bukaresti politológus a Magyar Idõknek azzal magyarázta a titkosszolgálatok megerõsödött státusát Romániában, hogy a politikai elit vélhetõen az amerikai stratégiai partnerek javaslatára az ország militarizálásának logikáját követi.

„Ez a tendencia 2005 után vált nyilvánvalóvá, s a folyamat csak erõsödött az utóbbi években, amikor látványosan növekedtek a katonai és biztonsági jellegû kiadások, sok esetben a gazdasági befektetések vagy az infrastrukturális fejlesztések kárára” – hangsúlyozta a román elemzõ.

A bukaresti belpolitikában óriási vihart kavartak nemrég azok a napvilágra került dokumentumok, amelyek szerint szoros együttmûködésrõl állapodott meg a belsõ elhárítás és a korrupcióellenes ügyészség, illetve a fõügyészség. A 2009-es megállapodás aláírói ellen feljelentés is történt. A bírósági eljárást szorgalmazó Mediafax hírügynökség álláspontja szerint az egyezséget kézjegyükkel ellátókra hivatali visszaélés, az igazságszolgáltatás érdekeinek megsértése, valamint sikkasztás gyanúja vetül.

A feljelentést tevõk úgy vélik, a közös operatív egységek létrehozásával a két szervezet figyelmen kívül hagyta az ügyekben szereplõ bizonyítékokat, a hírszerzés munkatársai pedig betekintést nyerhettek a bûnvádi dossziékba. A román alkotmánybíróság 2016 februárjában alaptörvénybe ütközõnek minõsítette, hogy a bûnüldözõ szerveken és a rendõrségén kívül „más, erre szakosodott állami szervek” is végezhetnek lehallgatásokat.

Késõbb a román kormány úgy módosította a büntetõeljárást, hogy szétválasztotta a titkosszolgálati és az ügyészségi lehallgatásokat, így a rendõrök és az ügyészek továbbra is használhatják a titkosszolgálat felszerelését, az SRI dolgozói azonban már nem végezhetnek lehallgatásokat büntetõjogi eljárásokban.
Link