Perle, hogy maradtam le errõl? Miaqvaisten van már itt? Hamarosan ez a sz@r idióta birka magyarja csak megtérdel saját hülyesége elõtt? Helyszíni beszámoló: reverendás „rabbi” borzolta fel a csíksomlyói százezrek idegeit Idén megállt az a folyamat, ami az utóbbi évekre jellemzõ volt, hogy évrõl-évre egyre többen keresik fel a nagy magyar és katolikus ünnepet, a csíksomlyói búcsút. Jóval kevesebben voltak mint tavaly, és ezt a létszámcsökkenést nem lehet az idõjárásra, vagy a pünkösd korai dátumára fogni.

A bizakodó embereknek lassan elegük lett abból, hogy a misén szentbeszédet mondó vendég egyházi méltóságok állandóan az ószövetségi hablatyokkal jönnek elõ, és a magyar nemzet kicsinységét, a mindenbe való beletörõdés szükségességét és csak a hit által történõ üdvözülést, problémamegoldást szajkózzák az egészen másfajta beszédeket, tanácsokat váró híveknek.Amikor a búcsú elõtti csütörtök estéjén az összevont jelenlegi román határállomáson szinte másodpercek alatt átjuthattak a zarándokokat szállító autóbuszok, mert olyan kevesen voltak, már látszott, hogy valami nem fog stimmelni az idei, a magyar összetartozást szimbolizáló ünnep körül. Sokan úgy próbálták magyarázni a látható emberhiányt, hogy a hideg pünkösd miatt kevesebben indultak útra, és vállalták ezt az embert próbáló missziót, de végére aztán kiderült, hogy nem a szélsõséges idõjárás, hanem a csíksomlyói hármasoltárnál megszólaló szereplõk hozzáállása és beszéde az igazi baj.

Amikor négy évvel ezelõtt Hajdó esperes teljesen reális és izgalommal, energiával fûtött szózatot intézett a magyarsághoz és a székelységhez, mindenki úgy gondolta, hogy na végre, most elindul valami. Azóta a gyergyószentmiklósi székhelyérõl egy eldugott Hargita alatti faluba, Székelylengyelfalvára helyezték a magyar érzelmû esperest, aki szerény eszközeivel azért ott is próbálja folytatni felvilágosító, tanító és a múlt kincseit megõrzõ misszióját.

Hajdó óta egyre inkább laposodtak a beszédek, és az idei búcsúra az tette fel a koronát, hogy egy Schönberger Jenõ nevezetû, már nevében is provokáló katolikus püspök nem utat mutatott, gyertyát gyújtott az igaz szóra áhítozó egybegyûlteknek, hanem minden formában igyekezett elfojtani a hazafias lendületet, és a magyarok kötelezõ beletörõdését, a krisztusi passzív békeszeretetet hangsúlyozta úgy, hogy nem gyõzte nyomatékosítani a megváltó zsidó származását.

Kis nemzet vagyunk, nem tehetünk semmit, csak a hitünkhöz forduljunk és fogadjuk el a ránk törõ hatásokat, a nekünk kiosztott szerepet – ez volt a jellemzõje a zsidó származású katolikus fõpap mondandójának, amit a jelenlévõk többsége békés eszegetéssel és alvással próbált meg átélni. Persze nem azért utaztak a zarándokok ezer kilométereket, hogy egy ilyen hangulat-, illúzió- és együvé tartozásvágy-romboló, semmitmondó langy szöveget hallgassanak, hanem megerõsítést vártak az összmagyar sors megoldásához.

A fentiek is tudták, hogy nem ez az, ami a földi embereknek kell, és talán nem véletlen, hogy a Nyeregben már a szentmise közepekor elkezdett zuhogni az esõ, és éppúgy, mint tavaly, a kellemetlen égi áldások a Nyeregre és Csíksomlyó egy részére volt jellemzõ. Távolabb nem bocsátották alábbra terhüket a felhõk.

Az, hogy jóval kevesebben voltak, bárki, bármit mond, nyomon követhetõ a hármashalom oltár mögül készített panorámaképeken, hiszen jóval több a zöld folt a mostani képeken, mint a tavalyi színes, az egy négyzetméteren elhelyezkedõ emberek sokaságától tarkított természetes pasztellkép.

Egy üde színfolt volt csupán, amely azért melengethette a szíveket-lelkeket, és a televíziós állomások sem tudták ezt kivágni tudósításaikból, ez pedig a Magyar Nemzeti Front profi módon felállított, fémoszlopokra felszerelt, kifeszített hatalmas nemzeti lobogója volt. Igaz, a szervezõk nem túl udvariasan levetették a zászlóról a pártlogót, de hasonlóképpen jártak el azon szervezetekkel is, amelyekkel kapcsolatban politikai szempontokat is feltételeztek. Hiába vonult fel a Magyar Gárda több osztaga, õket sem említette meg a mûsorközlõ, éppúgy, mint az MNF, vagy a MIÉP keresztaljait.

Az emberfolyó nagyságának csökkenését jelezte az is, hogy panaszkodtak az árusok, fõleg a körösfõiek. Míg tavaly rendõröknek kellett irányítani az ajándékokat vásárolni akaró zarándokokat, addig idén alig pár busz állt csak meg a híres-nevezetes kalotaszegi faluban. Ezt még elfogadták az ottaniak, hogy egyre kevesebb a pénzük az anyaországiaknak, és napra készen a magyarországi politikai helyzetrõl úgy gondolták, hogy az elszegényedett emberek nem tudtnak már úgy vásárolni, mint régen, de az, hogy a korábban zsúfolt magyarországi benzinkutakon is alig lézengett hazafelé egy-egy busznyi társaság, mindenképpen a megfogyatkozott létszámot jelzi.

Ha ez így folytatódik, Csíksomlyó elveszíti eredeti varázsát, és ennek nem a lelki táplálékra vágyó zarándok, hanem a búcsú szervezõinek és szónokainak hozzáállása, súlytalan és a totális belenyugvásra bíztató szónoklatai lesz majd a magyarázata. Az emberek már nagyon unhatják, hogy a katolikus egyház egyes prominensei mint a zsidók és a cionisták talpnyalói lépnek fel, és sokakat mérhetetlenül bosszant, hogy az Árpád-házi szentté avatott királyaink, királynõink és a királyi családok tagjai után nyolcszáz évvel, egy zsidó származású úgymond zsidó embermentõt, Salkaházi Sárát magyar szentté avatták, de az igazán nagy formátumú és népben, nemzetben gondolkodó, önfeláldozó egyházfik, mint Prohászka Ottokár, vagy Mindszenty bíboros mindig lekerül errõl a listáról.

A szabadkõmûves Vatikán által odarakott pápa csángóföldi útját ugyan beharangozták, de már visszakoztak. Majd elküldi talán valami beosztottját jövõre, de érdemi változás nem biztos, hogy ezáltal bekövetkezik. Mint ahogyan a nemrégiben elhunyt korábbi pápa, Karol Wojtyla sem teljesítette a magyar papért esendõk kérését, s nem látogatott Csángóföldre. Igaz, pápaválasztása elõtti életrajzában mögé nem szerepelt, hogy Lengyelországban zsidókat bujtatott, de miután pápává választották, életrajzírói egybõl ezt domborították ki. Ami úgy lehet igaz, mint amennyire nem.

Ha Csíksomlyó nem változik, Babba Mária és az Isten tovább haragszik, s jégesõ és a mise elmosása után lehet valami nagyobb természeti katasztrófát küld majd erre a szakrális, de a judeokatolikus által lassan megszentségtelenített térségre.

Link