Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Egy új egyezménnyel kiszorítják a NATO-t a Kaszpi-tengerrõl

KülföldEgyezményt írt alá vasárnap a Kaszpi-tenger jogi státuszáról a kazah, az orosz, az iráni, az azeri és a türkmén elnök vasárnap a kazahsztáni Aktauban.

A Kaszpi-tenger menti országok által 22 évi egyeztetést követõen elfogadott dokumentum értelmében a vízfelület jelentõs része a felek közös használatában marad, a tengerfenék és az altalaj mélyének megosztásáról a szomszédos országok a nemzetközi jog alapján állapodnak meg. A megállapodás értelmében a felek a területi vizeiket 15 tengeri mérföldre, a halászati övezetüket pedig további 10 tengeri mérföldre terjeszthetik ki.

Az egyezmény kizárja a régión kívüli országok katonai jelenlétét a tengeren, amelynek biztonságáért és erõforrásainak kezeléséért az öt partmenti állam felelõs. Az egyezmény értelmében hajózni, halászni, tudományos kutatást folytatni és csõvezetéket lefektetni a felek által egyeztetett szabályok alapján lehet. A jelentõs projektek megvalósításakor figyelembe kell venni a környezetvédelmi tényezõt, a Kaszpi-tenger ökológiai rendszerében okozott kárért az összes fél felelõs.

Ilham Aliyev azerbajdzsáni, Haszan Róháni iráni elnök, Nurszultan Nazarbajev kazah államfõ, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Gurbanguly Berdimukhammedov türkmén elnök (b-j) a Kaszpi-tenger menti országok csúcstalálkozóján a kazahsztáni Aktauban 2018. augusztus 12-én. A kazah, az orosz, az iráni, az azeri és a türkmén elnök egyezményt írt alá a Kaszpi-tenger jogi státuszáról. (MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Alekszej Nyikolszkij)

A határozatlan idõre szóló egyezmény az összes részes állam parlamenti jóváhagyása és a ratifikációs okmányok letétbe helyezése nyomán lép majd érvénybe.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a szertartáson azt hangoztatta, hogy a tenger jogi státusának rendezése alapot teremtett az öt állam együttmûködésének elmélyítéséhez. Rámutatott, hogy az ehhez szükséges szabályozási keretet az egyezmény mellett további hat gazdasági, közlekedési és biztonsági szakmegállapodás biztosítja, amelyeket a felek az egyezményen kívül aláírtak.

Haszan Róháni iráni államfõ arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyezmény nem állapít meg végleges elválasztó vonalakat a tengeren, ezért ezek ügyében folytatni kell a tárgyalásokat. Hangsúlyozta, hogy a dokumentum a nem kaszpi országoknak megtiltja a bázisok létrehozását, a repülõgép-hordozók, tengeralattjárók és harci repülõgépek odairányítását, valamint az idegen országok tulajdonában álló terhek szállítását is.

Róháni ki nem mondottan arra célzott, hogy Aktauban a NATO átrakodási pontot üzemeltet, miután Kazahsztán engedélyezte az Egyesült Államoknak, hogy a kikötõt felhasználja az Afganisztánba irányuló katonai szállításokhoz.

Az iráni elnök közölte, hogy a Kaszpi-tenger-menti országok támogatják az iráni nukleáris programról megkötött sokoldalú megállapodás fenntartását azt követõen is, hogy az Egyesült Államok abból kilépett.Link

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.30 másodperc
3,394,408 egyedi látogató