Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

A Szovjetunió sorsára juttathatja Kínát a minket is érintõ megalomán terve

KülföldEz jó! Félnek! Csepegtetnek! Félnek? Csepegtetnek? De mi a kérdés? Szovjetunió? Köszöni szépen, jól van, csak közben megint kiirtott a zsidó pár millió hun-szkytát, de sebaj! Kína mögött meg a zsidók állnak, így nem lehet baj. De még mindig, mi is volt a kérdés? Egy befolyásos nézet szerint a birodalmak sorsa végsõ soron a beruházásokon múlik. A nagyhatalmak történelmi pályáját az jellemzi, hogy gazdasági erejükre alapozva idõvel befolyást, katonai hatalmat szándékoznak kiépíteni. A befolyási övezetek kiterjesztése és a fegyverkezés azonban gazdaságilag általában nem kifizetõdõ. A birodalomépítés a gazdaság fejlesztésétõl vonja el a forrásokat, elkerülhetetlen visszaesésbe taszítva a nagyhatalmat.

A Bloomberg véleménycikke szerint ez az elmélet rossz kilátásokat jelent Kína számára. Az elmúlt három évtizedben óriási gazdasági fejlõdésen átesett Kína jelentõs lépéseket tesz azért, hogy nemzetközi befolyása is növekedjen, és kikezdje az Egyesült Államok hegemóniáját. Amellett, hogy fegyverkezik – például Dzsibutiban létrehozta elsõ tengerentúli katonai bázisát -, egy grandiózus gazdasági tervvel növelné gazdasági befolyását a világban.

A Egy út, egy övezet elnevezésû projekt (szokták Új selyemútként is említeni) a becslések szerint 1500 milliárd dollárral segítené a Kína számára stratégiailag fontos országok infrastruktúra-fejlesztését. A Bloomberg szerint Kína mostani helyzete és a gigantikus program több szempontból is hasonlít a hetvenes évek Szovjetuniójára, amikor elkezdett megreccsenni az ottani gazdasági modell.

A XX. század közepén a részben a munkaerõpiac folyamatos bõvülésére alapozó szovjet gazdaság kifejezetten jó mutatókat produkált.

Az ötvenes években Japánon kívül minden jelentõsebb országénál gyorsabban nõtt a szovjet gazdaság.

Emiatt a nyugati világban többen is attól tartottak, hogy a Szovjetunió megelõzi õket.

A hetvenes években aztán elkezdett megbicsaklani a szovjet modell, amiben szerepe volt a tervgazdaság rugalmatlanságának, a munkaerõ-növekedés befagyásának és a hidegháborúra fordított óriási kiadásoknak. A Bloomberg szerint Kína több szempontból is hasonló helyzetben van jelenleg. Öt évtized növekedése után várhatóan idén elõször csökken a munkavállalók száma, mi is írtunk arról, hogy a kínai gazdaságon is egyre inkább látszik az alacsony születésszám hatása.



Kapcsolódó cikkEgyre láthatóbb sebeket ejt Kínán a kereskedelmi háborúAz USA egyelõre sértetlen, Kína mutatói viszont máris romlani kezdtek a büntetõvámok miatt.



Akárcsak most Kína, a hatvanas években a Szovjetunió is az Egy út, egy övezethez hasonló grandiózus beruházási programmal próbálkozott. A szovjetek Szibéria természeti erõforrásainak kiaknázását célozták meg. Óriási összegeket fektettek gázkitermelésbe, szénbányákba, alumíniumgyárakba, aminek köszönhetõen a szovjet nehézipar harmada Szibériában mûködött.

Egy 2011-es kutatás szerint a szibériai beruházások azonban gazdaságilag nem sültek el jól, az európai területeken lévõ, versenyképesebb projektektõl vonták el a forrásokat. A természeti erõforrásokra való támaszkodás pedig önmagában is elavulttá tette a gazdaságot (angolul resource curse-nek, magyarul nyersanyagátoknak nevezik azt a jelenséget, hogy egy erõforrásokban gazdag ország sokszor lassabban fejlõdik, mint egy erõforrásokban szegény).

Bár az Egy út, egy övezet még csak kezdeti szakaszában van, egyre több projekten látszódik, hogy hiába lehet fontos stratégiailag, egyáltalán nem tûnik gazdaságosnak. Ilyen Hambantota, az 1,6 milliárd dollárból fejlesztett Srí Lanka-i kikötõ, amely lényegében teljesen kihasználatlan (errõl az Index is írt részletesen). Hasonló példa a jóval több pénzbõl, közel 10 milliárd dollárból épült mianmari kikötõ és ipari zóna, az innen induló gáz- és olajvezetékek kihasználtsága szintén alacsony. Az Egy út, egy övezet egyik legjelentõsebb fejlesztése pedig közép-ázsiai vasútépítések lennének, de a Bloomberg érvelése szerint a vasúti szállítás nem veheti fel a versenyt a jóval nagyobb teherbírással rendelkezõ vízi szállítással.

Ez az összefüggés Magyarország számára sem lényegtelen, hiszen az Egy út, egy övezet legnagyobb itteni beruházása a Budapest-Belgrád vasút felújítása és kétvágányúra bõvítése lehet. A tervek szerint ennek magyar szakasza 750 milliárd forintos összköltségbõl – 85 százalékban kínai hitelbõl – épül meg 2023-ra. A tervek szerint idén választják ki a kivitelezõt, mindkét szóba jöhetõ konzorciumban van kínai vállalat. A kormány egyelõre nem tett le a projekt megtérülését alátámasztó számítást az asztalra, igaz, Orbán Viktor kormányfõ szerint a megtérülés másodlagos kérdés.
Link

Hozzászólások

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.47 másodperc
3,394,325 egyedi látogató