Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Tudjátok mi a mai 'ünnep" trágya?

Belföld

Hozzaszolasok

4 #1 Posta Imre
- 2018. August 20. 17:45:30
Ez a zsidófaxopó értitek mirõl hablatyol? Fordíccsam?

Áder: nincs módunk középszerûnek lenni

Magyarországnak ragaszkodnia kell ahhoz a nyugati kultúrához, amelyhez Szent István királyunk a sorsunkat kötötte - mondta augusztus 20-ai ünnepi beszédében Áder János államfõ az MTI tudósítása szerint.

A köztársasági elnök augusztus 20-i ünnepi beszédében, a honvéd tisztek avatásán hétfõn Márai Sándor szavaira emlékeztetett: "Magyarország csak a minõség igényével élhet és maradhat fenn az új Európában; nincs módunk középszerûnek lenni".

Az államfõ a honvédekhez szólva azt mondta: hazánk békéje és biztonsága csak Európa békéjében és biztonságában teremthetõ meg. Hazánk Szent Istvántól "magyar szívet és európai lelkiismeretet kapott", elsõ királyunk tudta, hogy a béke megtartásának feltétele a nyugati civilizáció megõrzésében rejlik.

Benne összetartozott a hazafiság és az európaiság, "magyar öntudata sosem kelt harcra európai szellemével" - fogalmazott az államfõ, emlékeztetve: az államalapító az istenhite mellett az ahhoz tartozó nyugati keresztény mûveltséget is vallotta, ahogy az európai népek egymásra utaltságát, a kölcsönös tisztelet erejét is.

A hazát nem lehet lecserélni

Áder János szerint, akit mindez erõsít, annak a hazaszeretetet nem kell megtanítani, az tudja, hogy a hazát nem lehet lecserélni, ahhoz érdemes hûségesnek lenni és ide kell hazatérni.

Magyarország a történelem viharjaiban is megmaradt, mert erõs volt, miközben nálunk nagyobb népeket is kifújtak már kisebb forgószelek a történelembõl. Áder János felidézte elsõ királyunk fiához, Imre herceghez írt intelmét: "légy erõs, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson".

Szent István hitt abban is, hogy hatalmunkban áll alakítani a történelmet, barátokat gyûjtött, míg más fejedelmek ellenségeket, és a békességet kereste - méltatta az államalapítót a köztárasági elnök. Örökségébõl nemzedékek alkottak tovább egy önálló, szabad, európai országot, amelyet sokan próbáltak elvenni, de megtartotta mindazok hûsége, munkája és ragaszkodása, akik nem hajoltak meg az idõk viharaiban - mondta Áder.

"Bárhogy is hívták ezt az államot, bárkik is álltak a kormányrúd mellett, s bármerre is próbálták kormányozni, a nemzet sorsát azok formálták, akik hol ösztönösen, hol tudatosan, de becsülettel, tisztességgel és nagyon sok munkával mindvégig a magyarok országát élték tovább, akik a Szent István-i hagyományt folytatták" - fûzte hozzá az államfõ.

És bár az ország sosem feledi a bûnöket - amelyek közül a köztársasági elnök Radnóti Miklós, Salkaházi Sára és Szerb Antal meggyilkolását, vagy a dunabogdányi svábok kitelepítését, az ÁVO tevékenységét és az '56-os megtorlást emelte ki -, Magyarország újra és újra igent mondott a félelem nélküli életre, az emberi méltóságra, a szabad vallásgyakorlásra, a munkához való jogra, az igazságosságra - hangsúlyozta.

"Ez a Magyarország a 20. század végén ismét igent mondott egykori önmagára", igent a Szent István-i hazára és Európára - tette hozzá.

A haza minden elõtt

Az államfõ a nemrég elhunyt erdélyi származású költõ, Kányádi Sándor életét, hazaszeretetét állította példaként, aki "igazán tudta, milyen érzés egy létében fenyegetett közösség tagjaként magyarnak megmaradni", és a hazát mindenhol megtalálni a közös anyanyelvet beszélõk között.

Áder János szavait azzal zárta: "ez a föld ezer esztendeje a mi földünk, közös hazánk földje, és az is marad, amíg lesznek, akik itt, Európa szívében magyarul értik és érzik, mi mindent is rejt ez a négy egyszerû szócska: A haza minden elõtt."
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/a...68303.html
4 #2 Posta Imre
- 2018. August 20. 18:20:07
Hogy István mit helyezett és hova, tán még maga se tudta a szerencsétlen nyomorultja. Bánta is, ha igazak a mesbéli történetek. Na mindegy, végül is látjuk a "végeredményt" és az egy fángli szarral sem ér fel.

Szent István ezer éve sziklára helyezte a magyar nép jövõjét
MTI
Államalapító Szent István király több mint ezer éve sziklára helyezte a fiatal magyar nép jövõjét, amikor arról döntött, hogy a keresztény hit és az abból fakadó életszentség a fenntarthatóság biztosítéka – mondta Német László nagybecskereki megyéspüspök a Szent István-nap alkalmából megtartott ünnepi szentmisén hétfõn, Budapesten.

[color=#990000]Német László, a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia elnöke homíliájában kijelentette: Szent István ma is példakép számunkra; mi magunk vagyunk látható jele jó döntésének.

„Maradjunk ezeréves kárpát-medencei jelenlétünk biztos szikláján, járjunk az életszentség útján, és mutassuk meg, hogy a szeretet erõsebb minden félelemnél, úgy ahogy ezt Jézus nekünk megmutatta kereszthalában és feltámadásában” – fogalmazott.[/color]

magyaridok.hu/wp-content/uploads/2018/08/DYT20180820041-780x592.jpg

A „szót” fogadásról, isten igéjének megfogadásáról, „isten Szavának befogadásáról” beszélve azt mondta: mi magyarok szerencsések vagyunk, hiszen „itt siet példaképként segítségünkre Szent István királyunk, Magyarország fõvédõszentje”.

A püspök kiemelte: a kor embere elé azt az Istvánt szeretné példaképként állítani, aki elsõsorban bátor döntésével alapított államot.

Mint elmondta, Szent Istvánnak dönteni kellett, hogy a Közép-Európában lábat vetõ magyarság véglegesen is itt ezeken a tájakon, ezen a földön maradhasson.

Célja – modern nyelven mondva – a fenntarthatóság volt, amit ma is nagyon fontosnak tartunk, úgy a személyes, mint a társadalmi életben – tette hozzá.

Az akkori Európában még nem létezett a gyors hírek világa, de voltak kommunikációs csatornák, a hírek hónapokig utaztak, mire célba értek. Akkor is voltak hamis és álhírek, összeesküvések. Az igazság kiszûrése és a helyes döntés akkor sem lehetett egyszerû – mutatott rá Német László.

Hangsúlyozta: az azonban, hogy mi ma itt ünnepelhetünk, arról tesz tanúságot, hogy Szent Istvánnak sikerült jól tájékozódni és jó döntést hozni, amikor Róma felé fordult, és népét a római kereszténység felé indította útnak.

Jó döntés volt, még akkor is, ha ez a kezdetek kezdete volt. Tudjuk, hogy István halálakor nem hagyott maga után biztos államot, azonban maga után hagyott egy biztos alapot – tette hozzá a püspök.

Mint mondta, Szent Istvánnak a bátorság mellett szüksége volt nyitottságra, és „úgymond olyan idegen kapcsolatokra, amelyek a keresztény gyökereket erõsítették”.

A fenntarthatóság ma is állandó nyitottságot, a szív nyitottságát feltételezi, a lelkek megkülönböztetésének adományát – hangsúlyozta Német László.

Azt mondta: az idõk változnak, mint ahogy a talaj is változik.

„A szót fogadó, az isten igéjét befogadó emberek azonban arra vannak meghívva, hogy a változó idõkben, a változó talajba úgy vessük, úgy hirdessük isten szavát, hogy az életet és gyógyulást jelentsen. Isten igéje nem az állandó leltározás tárgya, nem az értékek leltározására szólít fel, hanem azok szüntelen gyakorlására. Szent István királyunk döntése a keresztény értékek szüntelen gyakorlására készítette elõ a talajt” – mondta a püspök.

Német László rámutatott, a helyi egyházak alapítása, a templomok építése, az intézményes egyház megszervezése a Kárpát-medencében, mind-mind azt a célt szolgálták és szolgálják ma is, hogy „mi magunk, a Szentlélek templomai, személyesen is és közösségileg is egyre inkább élõ templomokká váljunk”.

„A Szentlélek templomaiban pedig világosság uralkodik, nem a sötét érzelmek tengere, a félelmek sokasága. Ebben az élõ templomban pedig az életszentség az, amelyre törekednünk kell, ha hûek akarunk maradni a Szent István-i örökségéhez” – fogalmazott.

A Szent István-bazilika elõtti, zsúfolásig megtelt téren az ünnepi szertartást Erdõ Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek mutatta be Béchara Boutros Rai bíborossal, a maronita egyház pátriárkájával.

Fotó: Illyés Tibor

Erdõ Péter köszöntõjében azt mondta: Szent István napja a bizalom ünnepe. A hálaadásé azért, hogy mindmáig megmaradtunk. A kérésé, hogy az isteni gondviselés õrizze, Nagyasszonyunk és elsõ szent királyunk pártfogása segítse népünket a jelenben és a jövõben.

Szent István keresztény hite alapján találta meg népünk helyét a világban és a történelemben. Úgy kapcsolta a magyarságot az európai népek nagy családjába, hogy közben megerõsítette, megvédte sajátos örökségét és azonosságát – mondta Erdõ Péter.

A szentmisén Erdõ Péter megáldotta az új kenyeret. A misézõ pódiumon jelen volt az orosz ortodox egyház, a kopt egyház, a református és az evangélikus egyház képviselõje.

A szertartás a Szent Jobb-körmenettel zárult. Szent István jobb karjának kézfejereklyéjét a honvéd koronaõrség hordozta, elõtte vonultak az Apostoli Szentszék által elismert lovagrendek, szerzetesek és a papság, a püspöki konferencia tagjai, a Szent Jobb mögött Erdõ Péter és a maronita egyház pátriárkája, továbbá a közjogi méltóságok és állami tisztségviselõk, a diplomáciai testület tagjai, majd népviseletbe öltözött hívek, végül plébániai csoportok zárták a menetet.

A körmenet – az elmúlt évekhez hasonlóan – a Zrínyi utca-Október 6. utca-József Attila utca-Széchenyi István tér-Zrínyi utca útvonalon haladt.

A szentmisén részt vett Áder János köztársasági elnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Darák Péter, a Kúria elnöke, Tarlós István fõpolgármester, Schmitt Pál volt államfõ, Boross Péter volt miniszterelnök, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Mádl Dalma, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök özvegye, Antall Józsefné, Antall József volt miniszterelnök özvegye, Kásler Miklós, az emberi erõforrások minisztere, Benkõ Tibor honvédelmi miniszter és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi, nemzetiségi kapcsolatokért és az üldözött keresztények megsegítéséért felelõs államtitkára.
https://magyaridok.hu/belfold/szent-i...t-3403219/
116 #3 livia
- 2018. August 20. 20:03:10
S közben áder belenéz a nagy zsidó picsába, csak a kezét nézd! No, nem láttam a beszédét, de állítólag megetette a hol-lóit is. De sokan tartják a markukat! Már nem mérgezem magam azzal, mit hablatyolnak a megvettek. Én csak megvetem.
80 #4 monguzking
- 2018. August 21. 16:57:34
engem is nagyon zavar hogy istvánoznak mint az állammalapitot s egy mukkorsem mondanak árpádrol
4 #5 Posta Imre
- 2018. August 21. 16:57:57
Lívia, lényegtelen. Lényeg az üzenet, amit csak kevesen értenek és azok is mink?
[color=#990000]Áder János felidézte elsõ királyunk fiához, Imre herceghez írt intelmét: "légy erõs, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson".[/color]
116 #6 livia
- 2018. August 21. 19:20:19
Imre! Ezt Neked kell értened, te kaptad az Emericus nevet, már pedig a név kötelez. Nekem is tudnom kéne, de vajh', már feledékeny vagyok, és sajnos néha nem árt, de föl kell eleveníteni gyatra tudásom. No, ha marad idõm. No, most nem panaszkodom, de rám jár a rúd. Légy szí! Hogy magyarázod, szerintem másokat is érdekel! Köszönöm!
4 #7 Posta Imre
- 2018. August 22. 14:21:47
Sohasem létezett az a zászló, amit a Parlamentre akasztottak ki az államalapítás ünnepén

24.p3k.hu/app/uploads/2018/08/d__yt20180820006-1024x576.jpg
A Miniszterelnöki Kabinetirodának erre is van magyarázata.
Korábban a témában:

Pánik a zánkai tûzijátékon, többen megégtek
Ilyen volt az idei tûzijáték
Augusztus 20.: magyar színekben egy felhõkarcoló a világ legnépesebb városában

Olyan vörös zászlókkal díszítették fel az augusztus 20-i állami ünnepen a Parlamentet, amelyen keresztek voltak. Eddig – az állam és az egyház szétválasztásának elvét szigorúan követve – nem raktak ki semmilyen vallási jelképet állami intézményekre, például a törvényhozás épületére — írta meg az Index.

A fõhomlokzaton kiakasztott két vörös zászló elsõ ránézésre Szent István lobogójának tûnt, az õ zászlaján azonban nincsen kereszt.

Az Index megkérdezte a szervezõ Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy ki döntött pontosan arról, hogy nézzen ki a díszítés, és hogy a zászlón legyen a kereszt; illetve azt is, mit üzentek ezzel a díszítéssel. A Kormányszóvivõi Iroda szûkszavú indoklást küldött nekik:

Magyarországon az Alaptörvény mondja ki a keresztény értékek védelmét.

Az alaptörvénybe júniusban került be a hetedik alkotmánymódosítással, hogy

minden állami szerv kötelessége Magyarország önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme.
https://24.hu/kozelet/2018/08/22/parl...nt-zaszlo/
99 #8 MORMOTA1968
- 2018. August 23. 00:24:19
Imre! Máltai keresztes lobogó szerûség! Vagy ki tudja, de elég fura! Vatikáni zászló esetleg!
99 #9 MORMOTA1968
- 2018. August 23. 00:35:40
Vajk éppenséggel lecseréltette az õskereszténységet a vatikáni zsidó álkereszténységre. Mert talán az kezdetektõl fogva. Egy VNTV-s elõadás szerint is a vatikáni kereszténységet Újszövetségestül a zsidók megtérítésére találtak ki. De mi van akkor, ha a zsidók nem is a Közel-keletrõl származnak, de még csak nem is a Kaukázusból, hanem valójában a Görög és késõbb a Római Birodalom területén alakult ki, az oda behordott különféle rasszok, fajok keveredésébõl? Hisz mindenfelõl hordtak be hadifoglyokat, rabszolgákat. Miért ne keveredhettek volna velük? Vagy késõbb az Egyiptom területén, közelében állomásozó római katonák, az ottani fekete rabszolgákkal, illetve arab szemitákkal. Mi van, ha az egész Közel-keleti zsidó nép csak ki lett találva, hisz nem csak a történelmük, vallásuk lopott, vagy mesterségesen legyártott!? Szerintem a cigányság jött a Közel-keletrõl, nem a magukat zsidónak nevezõk. Facsar Imre járhat közelebb az igazsághoz. Most is, jelen korunkban nem éppen ezen ügyködnek, hogy egy kevert vérû lakosságot hozzanak létre Európa teljes területén? Miért ne tehették volna már meg ezt az ókorban is, egy saját rasszt hozva létre a bankárok szolgálatára?

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.09 masodperc
296,784 egyedi latogato