Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Glitzenstein Sámuel: Tisztában kell lennünk azzal, mit jelent zsidónak lenni

BelföldNesze neked szenpityu és bárgyú kétszínû ostoba magyarjai! Ezek a száraz tények a többi meg csak pipafüst.
Izraelbõl költözött Magyarországra, hogy az itteni zsidó közösséget építse az EMIH rabbijaként. Glitzenstein Sámuel az Újlipótvárosba tervezett Zsilip központ leendõ rabbija, aki minden alkalmat megragad, hogy kapcsolatba lépjen a helyi liberális zsidókkal. Szerinte az elsõ találkozás nehéz, de ha az emberek látják rajta, hogy nem akar rájuk erõltetni semmit, akkor gyorsan megnyílnak. Interjú.

Úgy tudom, az egyik dédapja kárpátaljai volt. A családban tanult meg magyarul?

Glitzenstein Sámuel: Nem, a dédapám Kárpátaljáról, sok más chászid zsidóhoz hasonlóan, Taskentbe vándorolt ki a sztálini idõkben, majd onnan 1970-ben Izraelbe. Ezért inkább az oroszt hallottam otthon. 9 éve érkeztem Magyarországra, akkor kezdtem tanulni a nyelvet.

Miért épp ide jött dolgozni?

G.S.: Köves Slomó hívott, diáktársak voltunk a kfár chábádi jesivában Izraelben 20 évvel ezelõtt.

Miért fogadta el a meghívást annak idején?

G.S.: A Chábád hászidok ugyan bármilyen munkát végezhetnek – volt idõ, amikor nekem is világi foglalkozásom volt –, de a legnagyobb örömöt, és a küldetésünk beteljesítését az jelenti, ha rabbiként dolgozhatunk. Tanulóként rövidebb ideig voltam kiküldetésben Thaiföldön, Laoszon, Costa Ricán, de nem könnyû ilyen munkát találni. Jelenleg a világban 4000 Chábád rabbi dolgozik. Amikor Köves rabbi 2008-ban megkeresett azzal, hogy lenne-e kedvünk a családommal együtt – akkor már 3 gyerekünk volt – Budapestre költözni, szinte azonnal igent mondtunk.
A Glitzenstein család

Milyenek a tapasztalatai?

G.S.: Magyarország nagy meglepetés volt a számomra. Rengeteg zsidó él itt, és egészen különleges ez a közösség. Sok országban – például Franciaországban – a zsidók egy része nem tõsgyökeres, hanem bevándorló. Itt viszont magyar zsidók élnek, ez egy õshonos közösség. Sokkal mélyebb a kapcsolat az ország és az itt élõ zsidók között, mint sok helyen másutt, ahol korábban megfordultam. A másik érdekesség, hogy az itteni zsidók elsõsorban magyarok, és csak másodsorban zsidók, általában mégis érdeklõdõk, és tisztelettel vannak a zsidóság tanításai és a zsidó hagyományok iránt. Gyakran találkozom olyanokkal, akik épp most fedezték fel, hogy vannak zsidó felmenõi, de szinte soha nem találkoztam olyannal, aki elutasító lett volna.

Ön elõnynek gondolja, hogy a hazai zsidóság elsõsorban magyar és nem olyan erõs a zsidó identitása?

G.S.: Inkább úgy fogalmaznék, hogy ez engem, minket komolyabb feladat elé állít. Részben nekünk is magyarrá kell válnunk ahhoz, hogy hitelesek tudjunk lenni az itteni közösség szemében. Szeretjük a nehéz feladatokat.

Mennyire nehéz kapcsolatba lépni az itthoni zsidókkal?

G.S.: Nem mindig egyszerû, de hozzáteszem, hogy a kapcsolatépítés, a nyitottság más élethelyzetekben is gyakran gondot okoz. A zsidó népre jellemzõ érdekesség, hogy mi mindig keressük a válaszokat az alapvetõ kérdésekre: miért vagyunk itt a világon és honnan jöttünk. Mi pedig igyekszünk erre megadni a választ, de nem gondoljuk, hogy az az ember ne lenne a zsidó nép integráns része, aki máshol tart ebben a keresésben. Nagyon komolyan gondoljuk azt, amiben hiszünk, de mindenki felé nyitottak vagyunk. Vannak helyek, ahol „gyanús”, ha új ember látogat el egy zsinagógába. Ezzel szemben az EMIH zsinagógáiban mindenki otthon érezheti magát.
Zsilip az Újpesti rakparton

A kapcsolódásnak nem az a legfõbb akadálya, hogy a nem vallásos zsidók nem tudnak mit kezdeni a rengeteg zsidó szokással?

G.S.: Mi nem várunk el senkitõl semmit. Az elsõ lépés az, hogy tisztában legyünk azzal, mit jelent zsidónak lenni.

És Ön szerint mit jelent?

G.S.: Az ember két részbõl, testbõl és lélekbõl áll. A lélek be van zárva a testbe, és csak a testtel együtt tud létezni, mint a gyertya és a lángja. A hétköznapi életben fõként a testtel vagyunk elfoglalva, de az Örökkévaló nem azért küldte az embert a világba, hogy csak a testi javakra figyeljen. Az ember célja, hogy a lelkünket is jó helyre vigyük.

Mit jelent a jó hely?

G.S.: Minél több jócselekedetet véghez vinni, jó embernek lenni. Ám a zsidóknak nehezebb feladatot adott az Örökkévaló, mint a többi népnek. Nekünk nem elég jó embernek lenni, tisztességesen élni, hanem be kell tartani 613 parancsolatot.

Ön szerint mi a célja a parancsolatok betartásának?

G.S.: Minden embernek azon kell dolgoznia, hogy a világ tisztább hely legyen. Ezt a „tiszta” „utópisztikus” korszakot szimbolizálja a paradicsomi állapot, a Messiás eljövetele. Ennek az elhozatala, a világ jobbá tétele kizárólag a mi feladatunk. A Kabbala megfogalmazásában: Valaha az Édenkert itt létezett a Földön, csak akkoriban sokkal erõsebb volt itt az isteni jelenlét. Fel kell emelnünk a világot egy szellemibb, tisztább szintre, hogy újra visszatérjen az édeni állapot, és akkor az Örökkévaló elküldi majd a Messiást. Ez az a magasabb, szellemi cél, amelyrõl nem szabad elfeledkezni. És ennek a feladatnak az eléréshez kell példát mutatnia a zsidó népnek, errõl szól a 613 parancsolat, amelyet feladatként adott a zsidóknak az Örökkévaló.

Úgy gondolom, hogy a szellemi dolgok keresése nem csak a vallásos emberekre jellemzõ. De mit tapasztal, a magyar zsidók nyitottak a zsidóság mélyebb megismerésére?

G.S.: Én most az Újlipótvárosban lakom, ahol rengeteg liberális zsidó él. Az elsõ találkozás a legnehezebb, mert vannak, akik elõítéletesek a vallásos emberekkel szemben. De amikor végül beszélgetni kezdünk, akkor néhány perc múlva fordul a kocka, feloldódnak és megjelenik a szemükben a kíváncsiság. Több tucat olyan emberrel állok kapcsolatban, akik elõször teljesen elutasítók voltak, de most már járnak hozzánk szombaton kiddusra vagy együtt megyünk imádkozni. Nem a test, hanem a lélek várja a találkozást. Ha látják, hogy nem akarok rájuk erõltetni semmit, akkor megnyílnak.
Rendezvény a Zsilipben

Milyen programokat kínálnak a helyi zsidók számára?

G.S.: Szerdánként az aktuális hetiszakaszról beszélgetünk, szombat délben pedig családokat látunk vendégül kiddusra. Ezen kívül ünnepi programokat szervezünk.

Hogyan lép új emberekkel kapcsolatba?

G.S.: Beszédbe elegyedek velük az utcán vagy a Szent István parkban.

És honnan tudja, kik a zsidók?

G.S.: Ha az utcán valaki rám mosolyog, akkor nagyon valószínû, hogy az illetõ zsidó. Aztán a beszélgetés során egyértelmûen ki is derül. Ezen kívül van egy listánk azokról, kik azok a zsidók az Újlipótvárosban, akik valamikor kapcsolatban voltak a zsidó közösséggel. Felhívom õket ismeretlenül telefonon, és meghívom õket kiddusra.

Olvastam, hogy ünnepek alkalmával szoktak kisebb ajándékokat küldeni a zsidó családoknak.

G.S.: Igen, utoljára purimkor készítettünk az itt lakók számára valami apróságot. Amikor az ajándékot elvittem az egyik Jászai Mari téri házba egy idõs bácsinak, nagyon jót beszélgettünk. Végül összehozott a házban több más zsidó családdal is.

Hány éve laknak az Újlipótvárosban?

G.S.: Egy éve költöztünk ide a Zsilip megnyitása miatt a családommal. A lakásunk épp a leendõ központ fölött van, úgyhogy már csináltattam is egy titkos ajtót, amelyen a lakásból közvetlenül le tudok menni a zsinagógába.
Rendezvény a Zsilipben

A Zsilip megnyitásáig rabbiként továbbra is a Nagyfuvaros utcai zsinagógában dolgozik?

G.S.: Igen, én vagyok ott a fõrabbi. Szombatonként 15 kilométert szoktam gyalogolni. Nekem ez a sportnapon.

Az utcán, séta közben szokták atrocitások érni?

G.S.: Nincsenek rossz tapasztalataim azon kívül, hogy néha valaki tesz rám egy-egy kellemetlen megjegyzést, de legalább ilyen gyakran kapok pozitív megszólításokat is. Úgy érzem, jelenleg Magyarország az egyik legbiztonságosabb hely a világon a zsidók számára. Itt nincsenenk iszlamisták. Vallásos zsidóként sajnos ma már nem lehet nyugodtan végigmenni az utcán Londonban, Brüsszelben vagy Párizsban. Ezt elsõ kézbõl tudom, mert egy testvérem Belgiumban, egy másik pedig Londonban él.

Ön szerint a muszlimok jelentik ma a legnagyobb veszélyt a zsidókra?

G.S.: Igen. A magyar antiszemiták nem támadnak meg az utcán, ezt tapasztalatból tudom. Jó a közbiztonság is. Tíz éve élek itt, és rendszeresen használom a tömegközlekedést. Londonban, Párizsban, Antwerpenben, Alaszkában is vannak testvéreim, és nekik sokkal rosszabbak a tapasztalataik. A nyolcéves kislányom egyedül jár vásárolni, és nem félünk, hogy baja esik.

A felesége tanítónõ. Most várja a hetedik gyermekét. Hogy van ideje a gyerekek mellett dolgozni?

G.S.: A feleségem minden nap 7-tõl éjfélig dolgozik. Neki sokkal nehezebb, mint nekem. Tanít, vallási tantervet készít, nõi klubot vezet és mellette ott van a család.

És ki vigyáz a gyerekekre, amíg õ dolgozik?

G.S.: Egy jó férj ebbõl is ki kell, hogy vegye a részét. A gyerekek már bölcsõdés koruktól közösségben vannak délután négyig. Este 6-ig együtt vagyunk velük, aztán én elmegyek a zsinagógába, a feleségem pedig lefekteti a gyerekeket.

Beszéljünk egy kicsit a Zsiliprõl. Elõször 2016-ban jelent meg hír az intézményrõl, akkor úgy volt, hogy 2017-ben fog megnyílni. Mi várható?

G.S.: Eredetileg egy kisebb, 2-300 m2-es helyszínt szerettünk volna kialakítani. A tervezõk viszont azt mondták, érdemes lenne az egész épületrészt, azaz 2500 m2-t megcsináltatni. A tervezési szakasz nemrég zárult le. Elképzeléseink szerint a zsinagóga mellett lesz itt színház, játszóház, húsos és tejes étterem. Remélem, hogy legkésõbb 2019 elején elkezdõdnek a felújítások.
Rendezvény a Zsilipben

Mire számítanak, mikorra lesz kész a Zsilip?

G.S.: Remélem, hogy 2019 szeptemberében megnyílhat a komplexum.

Mik a terveik a színház- és kiállítótérrel?

G.S.: A holokauszt még mindig központi jelentõséggel bír a magyarországi zsinagógai életben. A szomorúság, a gyász beitta magát a falakba, a bútorokba. A fiatalok viszont nem akarnak olyan helyekre járni, ahol csak a fájdalom van jelen. Ezért gondoltunk arra, hogy olyan közösségeket, helyeket alakítunk ki, ahol jelen van az öröm és a jövõ, ahol a családok együtt lehetnek. Mi nem kérünk mások sajnálatából, mi együtt akarunk örülni az életnek. Innen jön a gondolat, hogy ne csak zsinagóga, hanem más kulturális események is helyet kapjanak a Zsilipben.

A színházban milyen típusú elõadások lesznek?

G.S.: Tervezünk zsidó színházat, de bérbe adjuk a helyet más társulatoknak is. Ez is része a kulturális érintkezésnek. Biztos lesznek olyanok, akik számára ez lesz az elsõ lépés, hogy ellátogassanak hozzánk. Itt megihatnak egy kávét vagy megnézhetnek egy színházi elõadást akkor is, ha úgy érzik, nem szeretnének imádkozni.

A végsõ cél az lenne, hogy minél több embert hozzanak közel a valláshoz?

G.S.: Inkább azt mondanám, hogy az a célunk, hogy az idelátogatók minél többet tudjanak meg a zsidóságról.

Ön szerint hány embert vonz majd a központ?

G.S.: Ezt nem lehet elõre megmondani, de mi teljesen másképp állunk ehhez hozzá, mint az átlag magyar zsinagógai közösségek. A legtöbb helyen megelégednek azzal, ha van 30 stabil tagja egy közösségnek. Ha a Zsilipbe százan jönnek majd imádkozni, akkor mi arra törekszünk, hogy legyenek kétszázan, ha kétszázan jönnek, akkor arra, hogy legyünk háromszázan. Tehát nem azért akarunk megnyitni egy új intézményt, hogy legyen hely, ahol mi imádkozhatunk, mert ezzel az erõvel maradhattunk volna Izraelben is. A lehetõ legtöbb zsidót szeretnénk aktív részesévé tenni a közösségnek.

Úgy érzi, hogy a magyarországi zsinagógákban nem ez a jellemzõ?

G.S.: Nem lenne helyes, ha én más helyeket kritizálnék. Minden helynek meg van a maga kihívása, és biztos, hogy mindenki megteszi a maximumot. De láttam már olyat, ahol a kényelem számít, vagyis az, hogy minél kevesebb munkával, erõfeszítéssel mindent meg lehessen oldani. Ha megvan a 10 férfi vagy ha van 20-30 aktív tagja a közösségnek, akkor a többi ember már csak púp a közösségi vezetõk hátán. Én viszont akkor lennék boldog, ha minél többen jönnének el hozzánk.

A programokról lehet-e még tudni valamit?

G.S.: A konkrétumokról korai lenne beszélni, hiszen még csak most kezdõdnek a felújítások. A lakásunkban folyó szemináriumon kívül a feleségem heti egyszer tart nõi klubot. Õsszel pedig szeretnék majd szervezni havonta kétszer egy olyan alkalmat, ahol 25-40 év közötti férfiak és nõk tudnak ismerkedni egymással. Úgy látom, nagy igény lenne ilyesmire, mert sokan nem tudják, hol találhatnak zsidó társat maguknak.
Link

Hozzászólások

254 #1 mujko
- 2018-08-20 19:44
Komoly és,mélyen szántó gondolatok magyarán a zsidó sem akar már zsidó lenni .
De jönnek az ébresztõk,gondolkodók és lámpások lesznek az éjszakában.De az a helyzet ezt már elbasztátok.Még egy 10 -év és azt se tudják az emberek kik azok a zsidók
4 #2 Posta Imre
- 2018-08-20 19:51
Mujkó, ezek nem "szívódhatnak" csak úgy fel. Megsemmisülésük végleges és mindenki számára egyértelmû kell legyen!
254 #3 mujko
- 2018-08-20 20:27
Nem is fel szívódni akarnak ha nem beszívódnak csak az avval jár hogy el kell felejteni,meg nem is érdekli a fiatal zsidókat a zsidó élet múlt. Ezért adnak ilyen fantázia neveket pl.kapu,lámpás,zsilip,zsinagóga,remény,kulcs stb maguknak. De veszett fejsze nyele az egész.
683 #4 Duterte
- 2018-08-21 08:50
És honnan tudja, kik a zsidók?

G.S.: Ha az utcán valaki rám mosolyog, akkor nagyon valószínû, hogy az illetõ zsidó. Aztán a beszélgetés során egyértelmûen ki is derül. Ezen kívül van egy listánk azokról, kik azok a zsidók az Újlipótvárosban, akik valamikor kapcsolatban voltak a zsidó közösséggel. Felhívom õket ismeretlenül telefonon, és meghívom õket kiddusra.


Aha persze, tudjak ok nagyon jol ranezesre. Erzik egymast mint a bogarak.


Sok országban – például Franciaországban – a zsidók egy része nem tõsgyökeres, hanem bevándorló. Itt viszont magyar zsidók élnek, ez egy õshonos közösség. Sokkal mélyebb a kapcsolat az ország és az itt élõ zsidók között, mint sok helyen másutt, ahol korábban megfordultam.


Hat igen nekunk van a legintimebb parazitikus viszonyunk veluk. Minket imadnak asszimilalni - mer felreertes ne essek, ok asszimilalnak minket, nem mi oket.
2 #5 gerry
- 2018-08-21 09:59
Duerte: "Hat igen nekunk van a legintimebb parazitikus viszonyunk veluk."
- így igaz. De már nem vakarózni kellene naphosszat mert viszket, hanem kiirtani õket.

Két hozzászólás innen: https://www.nlcaf...icid=80894

Menjetek el, mind sapkában, és ajándékba Neociklotox-ot vagy Ergot vigyetek.

- vagy valami hatásosabbat!

Sajnos ezek a mai tetvek nagyon alkalmazkodóak! Megszokják az irtószert és ellenállóvá válnak vele szemben. Életképes marad a serke, csak akkor pusztul el, ha...

- ötleteket kérünk ;)
80 #6 monguzking
- 2018-08-21 17:48
gerry biztos vagy benne hogyha kiirtanám zsidokat s ráadásként a cigányokat-akkor jo világ lesz?--egyáltalán a világ tényleg olyan mint a tudosok állitják s a cselekedetek valamint külsö tényezök határozzák meg változásokat?vagy esetleg ösi irásoknak s mai misztikusoknak,sámánoknak van igaza s minden maya-káprázat s valojában a tudat hozza létre valoságunkat s a tudat mely képes változásokat létrehozni?de azt se hagyhatom figyelmen kivül hogy fizikai világ egyik lényeges eleme a változáson kivül a ciklikusság--valami létrejön-fejlödik aztán hanyatlásnak indul s megsemmisül hogy aztán létrejöjjön valami más--nemcsak ösi irások s tisztánlátok szerint hanem ha körülnézzün akkor látjuk hogy ennek vége s minden összedöl-már napi 120-160földrengés van,kataszrofák sorozata,shumann rezonancia 7,8rol már 30fölé ment----s tényleg ugy gondoljátok hogy minden nyomoruságért zsidok,cigányok,niggerek stb tehet s ha ezzeket kiiktatnánk akkor minden jo lesz?hát nem mert hiába ölnék le minden rohadékot s hiába hozznék létre egy tökéletesen igazságos gazdasági,pénzügyi rendszert ennek a ciklusnak vége s egészen más valami jön amit fizikálisan nem lehet kontrolálni s minden elpusztul-ebböl a világbol semmisem maradhat fent--6000év alatt 1900-ig az emberiség szert tett egy tudásra amit aztán 1950-ig megdublázot majd 1970-ig megint-1986-ig megint--mostpedig már hetek alatt nö annyira tudásunk mint elötte 6000év alatt---s mielött büszkék lennétek ez nagy rakás szart sem ér--szankrit védák több ezer éve leirták hogy eljön az idö mikkor emberek fémdobozban fognak repülni....aztán mindent eldobnak----mert rájönnek hogy fizkaii,technikai tudás semmitsem ér a tudat hatalmához képest--repülövel körberepülhetjük földet esetleg még ürhajokat is tudnánk épiteni de a tudat másodperc törtrésze alatt nemcsak a naprendszer hanem a galaxis akkármelyik pontjára eltud juttatni bennünket-----
4 #7 Posta Imre
- 2018-08-21 17:55
monguz, mit szívsz? Kérek belõle!s_hihi
80 #8 monguzking
- 2018-08-21 18:05
régimodi vagyok-nem kábitozok---csak probálom megérteni a világot mégha gondolkozva lehetetlen is felfogni--
4 #9 Posta Imre
- 2018-08-21 18:48
Monguz a "régiek" szívtak és most minket is szívatnak. A "megértéssel" némi gond van ennyi év után. Úgy tûnik nagyon nehéz kimozdulni a megrögzöttségbõl.
80 #10 monguzking
- 2018-08-21 20:47
Elme olyan mint egy regi bakelit lemez melyre barazdakat vagtak...szulok.tanarok..papok.kornyezet..s igy mindig ugyanazt jassztsza....ritka mint a feher hollo az olyan ember ki kepes megvaltoztatni elme programozasat..rugalmas de nem koponyeg forgatast ertek alatta...bar cel a tiszta tudatossag..ures elme melyben minden benne van...
4 #11 Posta Imre
- 2018-08-21 20:51
Monguz te itt a "postaoldalon" éled napjaid, de nem dolgozol az elméden eléggé, inkább passzívan jegyzetelsz. Minden összefügg.
2 #12 gerry
- 2018-08-21 22:06
"...bar cel a tiszta tudatossag..ures elme melyben minden benne van..."

én értem, én értem!!!!!s_pompom
tudatosan üres az elmém - ezért minden benne van mert van hely dögivel. A minden pedig az üresség ami a tudatosság egy szintje.. Nemde? De, de.

A'sszem mégsem halok meg hülyén, csak tudatosan üres elmével... de honnan fogom tudni?
...ezen még gondolkodnom kell.
De majd te segítesz ... este már nem fog olyan jól a fejem mint nappal (se).
s_hihi

Imre - mit jegyzetelhet ezen az oldalon? Szerintem tévedsz, itt már nincs mit jegyzetelni.

na megyek aludni - az felfrissít! Jó éjt, üresfejüek!

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 1.97 másodperc
2,966,870 egyedi látogató