Bejelentkezés
Felfedeztek egy negyedik õsi embercsoportot
Ó, még kiderül, hogy nem Adamu és Jewa a fõkoloncos? Szóval itt már 4. fajról beszélnek és van még legalább egy. Chambers Pillar megvan? Az õsi gének kutatói felfedezték a negyedik õsi embercsoportot, amely a mai európai génkészlet kialakításában szerepet játszott.
Az eddigi kutatások alapján a mai európaiak három nagy õsi népesség, az õshonos vadászok, a Közel-Keletrõl bevándorló földmûvesek és egy harmadik, a bronzkorban keletrõl érkezõ populáció keveréke.
Õsi kaukázusi maradványokat vizsgáltak
Õsi kaukázusi emberi maradványok genetikai vizsgálatával most felfedeztek egy negyedik népcsoportot, mely szintén szerepet játszott a mai európai génkészlet kialakításában - tudósított a BBC News a Nature Communications címû tudományos lapban hétfõn megjelent kutatásról.
Az emberõsök nagyon sokáig kerülték a sûrû erdõségeket, és a síkvidékeket, sztyeppéket, szavannákat részesítették elõnyben élõhelyként
Forrás: Origo
A genetika gyors fejlõdése lehetõvé tette, hogy a tudósok õsi emberi maradványok genomját feltérképezzék. A genom az ember teljes örökítõ információját jelenti, melyet a sejt DNS-e tartalmaz.
Hétezer éve tûntek el
A hatalmas adatözön elemzésével átalakult a mai génállományról alkotott kép. Az európai õsök elsõ csoportja, a bennszülött vadászó-gyûjtögetõ népesség 40 ezer éve, az utolsó jégkorszak elõtt érkezett. Mintegy hétezer éve söpörte el õket a Közel-Keletrõl Európába érkezõ csoport, õk honosították meg a földmûvelést. Nagyjából háromezer éve a keleti sztyeppeövezetbõl, a mai Ukrajna és Oroszország területérõl induló törzsek, az úgynevezett Jamnaja-kultúra népei érték el Európát. Ezek a lovas-fémmûves népek hozhatták magukkal az indoeurópai nyelvek õsét, ma ebbe a családba tartozik a kontinens legtöbb nyelve.
Nõi koponya az észak-európai õsök maradványait feltáró ásatáson
Forrás: Fredrik Hallgren
A Jamnaják is kevert népesség voltak
A Jamnaja-törzsek átalakították Észak- és Közép-Európa génkészletét annyira, hogy vannak olyan népek - többek között a norvégok -, amelyek õseinek mintegy felét ezek a sztyeppei pásztorok adták. Ám a Jamnaja-törzsek maguk is kevert népességnek bizonyultak. Õseik fele a földmûvelés elõtt Európát benépesítõ vadászó-gyûjtögetõk testvércsoportja volt, másik fele a földmûvességet magával hozó közel-keleti népességgel lehetett rokonságban, ám jelentõsen különbözött tõle.
Folyamatos keveredés
A kutatók most elemezték egy 13 300 éve és egy 9700 éve élt grúziai vadászó-gyûjtögetõ génkészletét.
Eredményeik azt mutatják, hogy ezek a kaukázusi vadászok voltak valószínûleg a Jamnaja-népesség "földmûvesági" DNS-ének forrása. A kaukázusi vadászó-gyûjtögetõk genomja azt mutatja, hogy folyamatosan keveredtek közel-keleti "unokatestvéreikkel", akik késõbb, 10 ezer éve feltalálták a földmûvelést. Ez a keveredés azonban nagyjából 25 ezer éve, az utolsó jégkorszak legjegesebb éveiben véget érhetett. Ekkor a populáció zsugorodni kezdett, a csoport génjei egyre homogénebbé váltak, ami azt mutatja, hogy egyre inkább az azonos génkészletûekkel keveredtek.
Ahogy a jég visszahúzódott, a kaukázusi népek a sztyeppe egy másik vadászó-gyûjtögetõ csoportjával kezdtek érintkezni, ezzel fektették le a Jamnaja-népek genetikai alapjait.
A dél-ázsiai népekre is hatással lehettek
"Máig rejtély volt, honnan erednek a Jamnaja-törzsek. A kérdésre most válaszolhatunk, mivel felfedeztük, hogy génjeik a kelet-európai vadászó-gyûjtögetõk és a jégkorszak idején elszigetelõdött kaukázusi vadászó-gyûjtögetõk keveréke" - magyarázta Andrea Manica, a Cambridge-i Egyetem tudósa. A kutatók arra is utaltak, hogy a kaukázusi vadászok hatással lehettek a keleti, különösen dél-ázsiai népekre is. Ez az õsi törzs talán az indoeurópai nyelvek dél-ázsiai elterjedésével is kapcsolatos lehet.
Link
Az eddigi kutatások alapján a mai európaiak három nagy õsi népesség, az õshonos vadászok, a Közel-Keletrõl bevándorló földmûvesek és egy harmadik, a bronzkorban keletrõl érkezõ populáció keveréke.
Õsi kaukázusi maradványokat vizsgáltak
Õsi kaukázusi emberi maradványok genetikai vizsgálatával most felfedeztek egy negyedik népcsoportot, mely szintén szerepet játszott a mai európai génkészlet kialakításában - tudósított a BBC News a Nature Communications címû tudományos lapban hétfõn megjelent kutatásról.
Az emberõsök nagyon sokáig kerülték a sûrû erdõségeket, és a síkvidékeket, sztyeppéket, szavannákat részesítették elõnyben élõhelyként
Forrás: Origo
A genetika gyors fejlõdése lehetõvé tette, hogy a tudósok õsi emberi maradványok genomját feltérképezzék. A genom az ember teljes örökítõ információját jelenti, melyet a sejt DNS-e tartalmaz.
Hétezer éve tûntek el
A hatalmas adatözön elemzésével átalakult a mai génállományról alkotott kép. Az európai õsök elsõ csoportja, a bennszülött vadászó-gyûjtögetõ népesség 40 ezer éve, az utolsó jégkorszak elõtt érkezett. Mintegy hétezer éve söpörte el õket a Közel-Keletrõl Európába érkezõ csoport, õk honosították meg a földmûvelést. Nagyjából háromezer éve a keleti sztyeppeövezetbõl, a mai Ukrajna és Oroszország területérõl induló törzsek, az úgynevezett Jamnaja-kultúra népei érték el Európát. Ezek a lovas-fémmûves népek hozhatták magukkal az indoeurópai nyelvek õsét, ma ebbe a családba tartozik a kontinens legtöbb nyelve.
Nõi koponya az észak-európai õsök maradványait feltáró ásatáson
Forrás: Fredrik Hallgren
A Jamnaják is kevert népesség voltak
A Jamnaja-törzsek átalakították Észak- és Közép-Európa génkészletét annyira, hogy vannak olyan népek - többek között a norvégok -, amelyek õseinek mintegy felét ezek a sztyeppei pásztorok adták. Ám a Jamnaja-törzsek maguk is kevert népességnek bizonyultak. Õseik fele a földmûvelés elõtt Európát benépesítõ vadászó-gyûjtögetõk testvércsoportja volt, másik fele a földmûvességet magával hozó közel-keleti népességgel lehetett rokonságban, ám jelentõsen különbözött tõle.
Folyamatos keveredés
A kutatók most elemezték egy 13 300 éve és egy 9700 éve élt grúziai vadászó-gyûjtögetõ génkészletét.
Eredményeik azt mutatják, hogy ezek a kaukázusi vadászok voltak valószínûleg a Jamnaja-népesség "földmûvesági" DNS-ének forrása. A kaukázusi vadászó-gyûjtögetõk genomja azt mutatja, hogy folyamatosan keveredtek közel-keleti "unokatestvéreikkel", akik késõbb, 10 ezer éve feltalálták a földmûvelést. Ez a keveredés azonban nagyjából 25 ezer éve, az utolsó jégkorszak legjegesebb éveiben véget érhetett. Ekkor a populáció zsugorodni kezdett, a csoport génjei egyre homogénebbé váltak, ami azt mutatja, hogy egyre inkább az azonos génkészletûekkel keveredtek.
Ahogy a jég visszahúzódott, a kaukázusi népek a sztyeppe egy másik vadászó-gyûjtögetõ csoportjával kezdtek érintkezni, ezzel fektették le a Jamnaja-népek genetikai alapjait.
A dél-ázsiai népekre is hatással lehettek
"Máig rejtély volt, honnan erednek a Jamnaja-törzsek. A kérdésre most válaszolhatunk, mivel felfedeztük, hogy génjeik a kelet-európai vadászó-gyûjtögetõk és a jégkorszak idején elszigetelõdött kaukázusi vadászó-gyûjtögetõk keveréke" - magyarázta Andrea Manica, a Cambridge-i Egyetem tudósa. A kutatók arra is utaltak, hogy a kaukázusi vadászok hatással lehettek a keleti, különösen dél-ázsiai népekre is. Ez az õsi törzs talán az indoeurópai nyelvek dél-ázsiai elterjedésével is kapcsolatos lehet.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2015. November 22. 09:59:17
- 2015. November 22. 10:40:44
- 2015. November 22. 10:44:29
- 2015. November 22. 11:43:07
- 2015. November 22. 12:49:44
- 2015. November 22. 13:28:49
- 2015. November 22. 17:13:01
- 2015. November 23. 05:45:53