Bejelentkezés
A migráció kérdése döntötte el a svéd választásokat
Lópaszt! Ugyanazt a sémit követik, mint az itteni tetû-zsidó jobbikkal, még a % is stimmöl. Lassú átépítés várható a megszopott forgatókönyv alapján. Ezeknek csak "zsilip" a szerepük, semmi egyéb. A svédországi választáson a 6004 szavazókörzetbõl 6000-ben leadott szavazatok összeszámlálása – 99,8 százalékos feldolgozottság – alapján a voksok 40,6 százalékát kapta a kormányzó baloldali koalíció, az ellenzéki jobbközép választási szövetség a voksok 40,3 százalékát szerezte meg, a harmadik helyen pedig a bevándorlásellenes Svéd Demokraták (SD) párt végzett a szavazatok 17,6 százalékával.
Szakértõk szerint újdonság, hogy a migráció központi témává vált a vasárnapi svéd választásokon, és ez hozhatta a bevándorlásellenes Svéd Demokraták megerõsödését.
A kormányzó baloldali koalíció nyerte a voksolást az elõzetes eredmények alapján
Összesen 6300 jelölt szállt versenybe a 349 parlamenti mandátum mellett 20 megyei tanács és 290 önkormányzati gyûlés helyeiért.
Rendõrök felügyelik a voksolást egy malmõi szavazóhelyiségben (Fotó: MTI/EPA/TT/Johan Nilsson)
A baloldali blokk, a svéd Zöld Párttal koalícióban kormányzó Svéd Szociáldemokrata Párt, illetve a Baloldali Párt együttese, az elõzetes eredmények szerint, 144 képviselõi helyet szerzett meg, míg a konzervatív Méréskelt Párt, Centrum Párt, Kereszténydemokraták és Liberálisok – Szövetségként ismert – jobbközép koalíció 142-t. Az SD 5 százalékkal szerzett több szavazatot a négy évvel ezelõtti választásokhoz képest, 63 képviselõi mandátumot nyert.
Hatalmas befolyásra tett szert az SD
Az SD vezetõje, Jimmie Akesson – bár a voksok 20 százalékára számított – bejelentette, hogy pártja a választások gyõztese. „Hatalmas befolyásra tettünk szert abban, hogy mi fog történni Svédországban az elkövetkezõ hetekben, hónapokban és években” – mondta Akesson párttársainak.
Az SD vezetõje felajánlotta Ulf Kristerssonnak, a Szövetség miniszterelnök-jelöltjének, hogy lépjen koalícióra pártjával. Kristersson ezt elutasította, mondván: „Az egész választás során világosan fogalmaztunk. A Szövetség nem fog együtt kormányozni, és nem vitatja meg a kormányalakítást a Svéd Demokratákkal”.
Jimme Akesson, a Svéd Demokraták párt elnöke kampányol Göteborgban 2018. augusztus 28-án (Fotó: MTI/EPA/Adam Ihse)
Lemondásra szólították fel a kormányfõt
A jobbközép miniszterelnök-jelöltje ugyanakkor felszólította Stefan Löfven kormányfõt a lemondásra. „A kormánynak annyi” – fogalmazott Kristersson. Löfven elutasította az ellenzéki politikus javaslatát, és a pártok közti együttmûködést sürgette. Közölte: minden tisztességes pártnak meg kell várnia a véglegese eredményeket.
A végleges eredményeket várhatóan szerdán teszik közzé.
Stefan Löfven miniszterelnök nyilatkozik a sajtónak, amint megérkezik a párt eredményváró rendezvényére (Fotó: MTI/EPA/TT/Jonas Ekströmer)
A migráció kérdése is megjelent a kampányban
Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az M1 vasárnap esti mûsorában közölte: „nagyon fej fej mellett vannak” a pártszövetségek, ezért kifejezetten valószínû, hogy kisebbségi kormány alakul majd.
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász elmondta: a törvényhozásban a házelnök négyszer szólítja fel kormányalakításra az érintetteket, a határidõ pedig november 15-e, akkor kell benyújtani a költségvetést. Jelezte: a klasszikus témák mellett egyértelmûen megjelent a migráció a kampányban; Svédország gazdasága nagyon erõs, rekordalacsony a munkanélküliség, de „bejött a terror”, a bizonytalanság és „a migránsok okozta hétköznapi nehézségek”.
Kovács István ehhez hozzátette: újdonság, hogy a bevándorlás központi témává vált Svédországban, mert bár rengeteg bevándorló érkezett a hatvanas évektõl, „úgy nevelték a svéd társadalmat”, hogy errõl nem szabad beszélni. Az hozhatta a Svéd Demokraták megerõsödését, hogy a kampányban a migráció vált a fõ témává – hangsúlyozta. Áttörésnek nevezte a párt eredményét, fõleg azért, mert jelentõs médiaellenszélben tevékenykedtek.
Ifjabb Lomnici Zoltán megjegyezte: a bevándorlók hagyományosan balra szavaznak, erre Franciaországot hozta példaként, ahol 90 százalék fölötti arányban voksoltak Francois Hollande volt köztársasági elnökre.
Érdekes lehet számodra:
Igazi nyári idõ lesz, kánikula nélkül
megosztás
Ingyenes hepatitis C-szûrések országszerte
megosztás
Kifutófiúból õ lett a brit Tarantino - 50 éves Guy Ritchie
megosztás
A jóléti kampányt lenyomta a bevándorlásellenes
A fõbb kampánytémákat, mint az egészségügy és az oktatás az elmúlt hónapokban szinte teljes egészében háttérbe szorította a migrációs válság.
A Stefan Löfven miniszterelnök vezette szociáldemokraták a legnagyobb erõt képviselték ugyan a parlamentben, de csak kisebbségi kormány élén irányították az országot. Löfven a választást a svéd jóléti államról való referendumként próbálta beállítani, miközben ráirányította a figyelmet arra, hogy a tízmilliós országban eddig soha nem látott mértékû a foglalkoztatottság szintje.
A bevándolásellenes és általánosságban EU-ellenes Svéd Demokraták megfogadták, megbuktatnak minden olyan kormányt, amely nem engedi beleszólásukat a migrációs politikába.
Link
Szakértõk szerint újdonság, hogy a migráció központi témává vált a vasárnapi svéd választásokon, és ez hozhatta a bevándorlásellenes Svéd Demokraták megerõsödését.
A kormányzó baloldali koalíció nyerte a voksolást az elõzetes eredmények alapján
Összesen 6300 jelölt szállt versenybe a 349 parlamenti mandátum mellett 20 megyei tanács és 290 önkormányzati gyûlés helyeiért.
Rendõrök felügyelik a voksolást egy malmõi szavazóhelyiségben (Fotó: MTI/EPA/TT/Johan Nilsson)
A baloldali blokk, a svéd Zöld Párttal koalícióban kormányzó Svéd Szociáldemokrata Párt, illetve a Baloldali Párt együttese, az elõzetes eredmények szerint, 144 képviselõi helyet szerzett meg, míg a konzervatív Méréskelt Párt, Centrum Párt, Kereszténydemokraták és Liberálisok – Szövetségként ismert – jobbközép koalíció 142-t. Az SD 5 százalékkal szerzett több szavazatot a négy évvel ezelõtti választásokhoz képest, 63 képviselõi mandátumot nyert.
Hatalmas befolyásra tett szert az SD
Az SD vezetõje, Jimmie Akesson – bár a voksok 20 százalékára számított – bejelentette, hogy pártja a választások gyõztese. „Hatalmas befolyásra tettünk szert abban, hogy mi fog történni Svédországban az elkövetkezõ hetekben, hónapokban és években” – mondta Akesson párttársainak.
Az SD vezetõje felajánlotta Ulf Kristerssonnak, a Szövetség miniszterelnök-jelöltjének, hogy lépjen koalícióra pártjával. Kristersson ezt elutasította, mondván: „Az egész választás során világosan fogalmaztunk. A Szövetség nem fog együtt kormányozni, és nem vitatja meg a kormányalakítást a Svéd Demokratákkal”.
Jimme Akesson, a Svéd Demokraták párt elnöke kampányol Göteborgban 2018. augusztus 28-án (Fotó: MTI/EPA/Adam Ihse)
Lemondásra szólították fel a kormányfõt
A jobbközép miniszterelnök-jelöltje ugyanakkor felszólította Stefan Löfven kormányfõt a lemondásra. „A kormánynak annyi” – fogalmazott Kristersson. Löfven elutasította az ellenzéki politikus javaslatát, és a pártok közti együttmûködést sürgette. Közölte: minden tisztességes pártnak meg kell várnia a véglegese eredményeket.
A végleges eredményeket várhatóan szerdán teszik közzé.
Stefan Löfven miniszterelnök nyilatkozik a sajtónak, amint megérkezik a párt eredményváró rendezvényére (Fotó: MTI/EPA/TT/Jonas Ekströmer)
A migráció kérdése is megjelent a kampányban
Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az M1 vasárnap esti mûsorában közölte: „nagyon fej fej mellett vannak” a pártszövetségek, ezért kifejezetten valószínû, hogy kisebbségi kormány alakul majd.
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász elmondta: a törvényhozásban a házelnök négyszer szólítja fel kormányalakításra az érintetteket, a határidõ pedig november 15-e, akkor kell benyújtani a költségvetést. Jelezte: a klasszikus témák mellett egyértelmûen megjelent a migráció a kampányban; Svédország gazdasága nagyon erõs, rekordalacsony a munkanélküliség, de „bejött a terror”, a bizonytalanság és „a migránsok okozta hétköznapi nehézségek”.
Kovács István ehhez hozzátette: újdonság, hogy a bevándorlás központi témává vált Svédországban, mert bár rengeteg bevándorló érkezett a hatvanas évektõl, „úgy nevelték a svéd társadalmat”, hogy errõl nem szabad beszélni. Az hozhatta a Svéd Demokraták megerõsödését, hogy a kampányban a migráció vált a fõ témává – hangsúlyozta. Áttörésnek nevezte a párt eredményét, fõleg azért, mert jelentõs médiaellenszélben tevékenykedtek.
Ifjabb Lomnici Zoltán megjegyezte: a bevándorlók hagyományosan balra szavaznak, erre Franciaországot hozta példaként, ahol 90 százalék fölötti arányban voksoltak Francois Hollande volt köztársasági elnökre.
Érdekes lehet számodra:
Igazi nyári idõ lesz, kánikula nélkül
megosztás
Ingyenes hepatitis C-szûrések országszerte
megosztás
Kifutófiúból õ lett a brit Tarantino - 50 éves Guy Ritchie
megosztás
A jóléti kampányt lenyomta a bevándorlásellenes
A fõbb kampánytémákat, mint az egészségügy és az oktatás az elmúlt hónapokban szinte teljes egészében háttérbe szorította a migrációs válság.
A Stefan Löfven miniszterelnök vezette szociáldemokraták a legnagyobb erõt képviselték ugyan a parlamentben, de csak kisebbségi kormány élén irányították az országot. Löfven a választást a svéd jóléti államról való referendumként próbálta beállítani, miközben ráirányította a figyelmet arra, hogy a tízmilliós országban eddig soha nem látott mértékû a foglalkoztatottság szintje.
A bevándolásellenes és általánosságban EU-ellenes Svéd Demokraták megfogadták, megbuktatnak minden olyan kormányt, amely nem engedi beleszólásukat a migrációs politikába.
Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.