Milyen influencia? Már a fasorban sincs a Fluval, a "hírhedt magyar" legeslegjobb gyilkolószer nem is kapható. Már múlt évben sem tartották, de van helyette más ölõ "megelõzõ" oltás. A szakemberek eddig rendre azt nyilatkozták, hogy a halálesetek év eleji egészen kiugró számát az influenzajárvány okozta. A tél beállta elõtt megkérdeztük, most mit tesznek, hogy ne ismétlõdjék meg a katasztrofális helyzet. A válaszokból az derült ki, már nem is biztos, hogy az influenza volt a bûnös. De akkor mi?

Senki sem tudja garantálni, hogy a téli influenzajárvány idején nem szökik majd ugyanúgy fel a halálesetek száma, ahogy az év elején történt, bár az oltóanyagok szétosztását már megkezdték. Senki sem bizonyos afelõl ugyanis, hogy az ez év eleji halálozási adatok váratlan és nagymértékû romlása közvetlen összefüggésben lenne a járvánnyal, bár a hivatalos magyarázat szerint így van.

Ebben a helyzetben azt sem tudni, mit kellene másként tenni. Az ÁNTSZ mindenesetre most a következõ influenzaszezon elõtt erõteljesebb kommunikációs kampányba kezdett, hogy különösen az idõsek és a krónikus betegek kérjék az ingyenes oltást a háziorvosuktól.

A KSH népmozgalmi adatai hónapok óta azt jelzik, hogy 2015 elsõ hét hónapjában hét százalékkal többen haltak meg, mint egy évvel korábban. Ez a mutató az év elsõ negyedében (az influenzajárvány idõszaka alatt) országos átlagban 16 százalékkal nõtt. Ez sok-sok éves összehasonlításban is páratlanul nagy szám, különös tekintettel arra, hogy inkább javulnia kellene e mutatónak, mint romlania.


A KSH kiadványainak készítõi a halálozási adatok januári-februári megugrását az épp akkor tetõzõ influenzajárvánnyal, a júliusi 4,3 százalékos kiugró értéket pedig a hõhullámmal magyarázták. Ugyanígy nyilatkoztak a korábban általunk megkérdezett szakértõk is.

Mások ellenben kételkednek, mert a kórházak nem regisztráltak ebben az idõszakban több beteget a szokásosnál, ahogy feltûnõen sok szövõdményes esetet sem.

– Hogy olyan influenzajárvány ment volna át rajtuk, ami a halálozási adatokon kívül más egyébben nem hagyott nyomott, ez képtelenség

– nyilatkozta lapunknak Poller Imre egészségügyi szakértõ, a PX Consulting ügyvezetõje. Szerinte sokkal inkább úgynevezett elõrehozott halálozás halmozódásról van szó. Ilyenkor a krónikus betegek sorsát valamilyen nem várt körülmény hirtelen megnehezíti, és ez vezet a szokásosnál több halálesethez.

Ilyen nem várt körülmény lehet a különösen hideg tél, a fûtetlen lakás, illetve, ha esetleg romlott az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. Erre vallana az, hogy Komárom-Esztergom megyében csaknem kétszer annyian haltak meg az influenzajárvány idõszaka alatt, mint országos átlagban, miközben a szomszédos Gyõr-Moson-Sopron megyében alig emelkedett a halálozás, pedig az ÁNTSZ adatai szerint ez utóbbiban volt a legerõsebb a járvány. A két megye között van jelentõs különbség: a gazdaság erejében és az infrastruktúrában.

Hasonlóan vélekedik Falus Ferenc, egykori tiszti fõorvos is. Az, hogy a halálozási és az influenzajárvány görbéje párhuzamosan mozog, nem elég az ok-okozati összefüggés megállapításához. Akkor lenne erre mód, ha a halálozási csúcs az orvoshoz fordulás után két-három héttel jelentkezne.

Az ÁNTSZ lapunknak adott válasza szerint sem lehet egyértelmû ok-okozati összefüggést megállapítani, de ezt kizárni sem. A szezonban a legerõsebb járványt az úgynevezett (H3N2) vírus váratlanul módosuló formája okozta, és amíg ez hatott, megnõtt a halálozás. Ráadásul az oltóanyagban erre nem volt ellenanyag, mert tavaly az egészségügyi világszervezet nem számított a vírus megváltozására. Ami a védekezést illeti, nehezíti a halálozási ok földerítését, hogy nincs jól elemezhetõ adat. Hiszen ha a lakosság 75 százaléka lenne beoltva, akkor lehetne vizsgálni, hogy mennyire volt hatékony a vakcina. Ekkora oltottságra azonban szinte egyetlen európai országban sincs példa.

A Népszabadság kérdésére, hogy akkor ebben a szezonban mit tesz másként a járványügyi megelõzésért felelõs hivatal, azt válaszolták: intenzívebb kampánnyal próbálják meggyõzni a lakosságot, hogy a veszélyeztetett korcsoportból minél többen menjenek el a háziorvoshoz és kérjék az ingyenes vakcinát. Idén is 1,3 millió adagot juttattak el a háziorvosi rendelõkbe. Ám tavaly is csak a fele fogyott el. És mindezek mellett is ott marad a kérdés: mi okozta a tavaly téli nagy halálozási hullámot.
Link