Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Egy kellemetlen vizit: Orbán ma elmegy Moszkvába, de senki se tudja, hogy ez kinek jó

BelföldÓ, egy jezsuita buli! Csudijó lehet! Vlagyimir Putyin orosz államfõ személyében olyan politikust látogat meg kedden (ismét) Orbán Viktor, akirõl a nyugati államok – nem utolsósorban Magyarország szövetségesei – pontosan tudják, hogy folyamatosan nem mond igazat. Legutóbb akkor vált ez világossá, amikor azt állította, hogy a márciusi angliai Szkripal-merényletet elkövetõ két orosz férfi egyszerû, titkosszolgálatokhoz nem köthetõ állampolgár.

Furcsa körülmények között látogat kedden Moszkvába Orbán Viktor. Minden korábbinál kevesebbet tudni például arról, hogy pontosan mirõl fog tárgyalni az orosz fõvárosban Vlagyimir Putyinnal. Rácz András Oroszország-szakértõ, az Észt Külügyi Intézet külsõs munkatársa szerint biztosra vehetõ, hogy Paks II., a metró és a közös vonatgyártás ügye napirendre kerül. „Az utóbbi években mindig februárban voltak a hivatalos találkozók, az idén ezeket most a választások miatt elhalasztották. Ez protokolláris értelemben rendben van, viszont

tartalmilag egyáltalán nem látszik, miért van szükség a megbeszélésre.

– mondta Rácz András, aki szerint viszont a Sargentini-jelentés elfogadása árnyalja a képet. „Nem lenne meglepõ, hogy az orosz kapcsolatokat a magyar kormány demonstratív jelleggel arra akarja használni, hogy megmutassa, ha Európának nem kellünk, Moszkvában még szívesen látnak” – magyarázta.
© AFP / Alexey Druzhinin

A HVG értesülései szerint a magyar külügyben akkora a bizonytalanság, hogy amikor egy hosszú ideje Magyarországon élõ orosz diplomata augusztus végén bent járt a minisztériumban, megkérdezték tõle a Bem rakparton, hogy mi várható a moszkvai Orbán–Putyin-csúcson. Õ mondta azt, hogy nem várható jelentõs szerzõdések aláírása.

Nemcsak a napirendi pontok körüli, a szokásosnál is nagyobb bizonytalanság miatt különleges a mostani találkozó, hanem azért is, mert Oroszország az utóbbi hetekben több súlyos politikai és presztízsveszteséget elszenvedett.

„Nagy-Britanniában például nyilvánosságra hozták és beazonosították a márciusi dél-angliai Szkripal-merénylet állítólagos elkövetõit, Putyin pedig beleszaladt abba, hogy azt állította róluk, polgári személyek. Kiderült azonban, hogy nemcsak az oroszok kutakodnak külföldön, hanem a nyugatiak is Oroszországban, s feltörték az orosz belügyi nyilvántartásokat, ami alapján egyértelmûvé vált, hogy a britek által megnevezett személyeknek valóban közük van a titkosszolgálatokhoz” – mondta Sz. Bíró Zoltán történész. Szerinte az is komoly presztízs- és befolyásveszteséget hozott Moszkvának, hogy a konstantinápolyi pátriárka, még ha ez egyelõre formálisan nem következett be, gyakorlatilag elismerte az ukrán ortodox egyház függetlenségét, amivel kivett Moszkva kezébõl egy komoly ukrajnai befolyásolási eszközt.
© MTI / AP / Londoni rendõrség

„Valami miatt a magyar miniszterelnök mégse mondja vissza a moszkvai meghívást, holott ezt – akár úgy, hogy valamilyen udvariasan megfogalmazott körülményre hivatkozna – nyugodtan megtehetné. De mert nem teszi, felmerül a kérdés,

mi az a függés, ami megakadályozza ebben, amirõl a közvéleménynek csupán feltételezései lehetnek, bizonyítékai viszont nem?

A másik feltételezés, hogy Orbán arra számít, a jövõ évi EP-választáson nagyon megerõsödnek a jobboldali populista és Oroszországgal igencsak megengedõen viselkedõ pártok, s az évi két találkozóval Orbán demonstrálni tudja, mennyire szoros a Putyin és közte kialakult kapcsolat, így van még egy olyan ok, ami miatt õt illeti meg a populisták közötti vezetõszerep” – magyarázta Sz. Bíró.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor miniszterelnök a Parlament Delegációs termében tartott sajtótájékoztatón 2015. február 17-én
© Reviczky Zsolt

A látványos barátság ellenére nem valószínû, hogy Magyarország, amely a közelmúltban ugyancsak megszavazta a Moszkva elleni EU-s szankciók meghosszabbítását, belátható idõn belül úgy döntene, megvétózza a Budapest által kártékonynak tartott büntetõintézkedéseket életben tartását. „A pávatánc folytatódni fog, ám aligha tesz Magyarország olyat, ami visszafordíthatatlan lenne. A vétó pedig ilyen lenne” – állította Rácz András.

Szerinte Magyarország a már késésben lévõ Paks II. projekt ügyében sem tesz visszafordíthatatlant, már csak azért sem, mert egyre kevésbé látszik a lelkesedés az atomerõmû megépítése iránt.

„Süli János egy júniusi nyilatkozata szerint a két új blokk beüzemeléséhez még több ezer engedély hiányzik, ebbõl több száz az építkezés elkezdéséhez is kellene. Az orosz oldalon nem értik, hogyan lehet ez, hiszen a Fidesz már kilenc éve hatalmon van, mégsem halad az engedélyezés. Egy lehetséges értelemzése a történteknek, hogy a

a kormányban egyesek kezdenek rájönni, hogy mégsem akarják ezt felépíteni.

Az építkezés ugyanis arra a hipotézisre alapult, hogy Európában a jövõben emelkedni fog az áramár és tartósan magas marad. Most már látszik, hogy ez a megújulók, az amerikai palagáz, illetve az európai villamosenergia-piac integrációja miatt valószínûleg nem lesz így” – magyarázta Rácz András, megemlítve, hogy Bulgária 2012-ben már kiszállt egy orosz atomerõmû projektbõl, s ezért 600 millió eurós kötbért kellene fizetnie, ám eddig egyetlen levát nem utalt át. Akadnak elemzõk, akik szerint nem kizárt, a cél az, hogy

minél több pénzt hívjanak le az orosz hitelbõl és tegyenek át magánzsebekbe.

Sz. Bíró Zoltán szerint az oroszbarátságnak gátat szab, hogy a magyar lakosság továbbra sem Moszkva-párti, a társadalom többsége – fõként a fiatalok – egyértelmûen nyugati irányultságúak. „Mindez annak ellenére van így, hogy a hatalom hihetetlen szorgalommal dolgozik azon, hogy

a magyarok olyan Oroszország-képet kapjanak, aminek nem sok köze van a valósághoz.

De alighanem a konzervatív táborhoz tartozó tájékozottabb embereket sem tölti el jó érzéssel az Orbán-féle keleti orientációs fordulat” – vélekedett a történész. Aki szerint az sem zárható ki, hogy Paks-ügyben kijózanodóban van a magyar kormány. „Ha erõs lenne a politikai akarat, akkor valószínûleg az építkezést övezõ csúszások nem történhettek volna meg” – mondta.
Link

Hozzászólások

63 #1 GP
- 2018-09-18 14:40
"hõs" viktátorunk elment moszkvába egybõl lezuhant egy Orosz katonai gép s_franc



amint kiteszi a lábát mindjárt történik valami s_Hlp
684 #2 atacama
- 2018-09-18 15:08
https://24.hu/kul...oszkvabol/
szeretnénk már mi is hálákodni amikor eltûntök a picsába..petikém,antikám orsóskám..stb.
684 #3 atacama
- 2018-09-18 15:17
GP szerintem meg elnézték a gépet..volt már ilyen...s_kukk
75 #4 talpi
- 2018-09-18 18:26
atacama!
Ugye ezt nem mondod komolyan ? :) Elnéztek már, egész kormányt szállító gépet is, igaz, az balesetet/?/ szenvedett. A baj csak az, hogy elõtte 20'-el egy JAK40 ugyan oda simán leszállt, :(- Ami pedig nagyon fontos, egy +turista" aki véletlenül arra járt, lövéseket is hallott, sõt, az égõ roncsok és a megtalált/késõbb/ áldozatok, furcsa módon, nem olyan sérüléseket szenvedtek, és ezekbe hunytak el, mint egy ilyen típusú balesetnek a következményei.
Még ami nagyon fontos, " ilyen esetekben nem keletkeznek vérömlenyek, kék foltok" csak jóval késõbb, viszont az nem vérömleny. No szóval ennyit az "benéztük" kategóriáról. Orrgazdák, nagyon tépik a húrokat, csak emlékeztetlek, mirõl is volt szó a hétvégén.
819 #5 rozsola
- 2018-09-18 23:08
Egyszerû a képlet. AZ EU baszakodni kezd , ahogy várták és most jön a folytatás
267 #6 Perle
- 2018-09-24 20:15
Budapest naok kezdõdnek Moszkvában:
http://www.demokr...moszkvaban

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.79 másodperc
2,945,306 egyedi látogató