Bejelentkezés
Készültségbe helyezték a szerb hadsereget: bevonulnak Észak-Koszovóba?
És ha igen, akkor miért nem? A koszovói elnök az ország északi, szerbek által lakott részébe látogatott, biztonsági kíséret is utazott vele, ami a Szerbiával kötött korábbi egyezménybe ütközik, ezért Szerbia készültségbe helyezte hadseregét és rendõrségét. Ugyanez az egyezmény tiltja, hogy oda bevonuljanak: vajon kölcsönös lesz a szerzõdésszegés?
Szerbia és a tõle elszakított, de általa el nem ismert Koszovó éppen tárgyalásokat folytatott az egymás etnikuma által lakott területek esetleges cseréjérõl, ahogy fogalmaztak, kisebb határkiigazításokról. A két ország elnöke közt hirtelen megszakadt a tárgyalás, majd másnap a szerb elnök Aleksandar Vucic meglátogatta az érintett területen fekvõ Gazivode víztárolót, most pedig Hashim Thaci koszovói elnök tette ugyanezt.
Az elszakított nemzettest
Koszovó elszakadását de facto már rég el kellett, hogy fogadják a szerbek, de az északi, szerbek által lakott részeket nem akarják magukra hagyni. Indokaik jogosnak is tûnnek: ha el is fogadják, hogy az albánok külön országban akarnak élni, miért kellene velük együtt szerbeket is elcsatolni, miért nem lehet etnikai határt húzni?
Ez a probléma jelentkezett nálunk is 100 éve, amikor az elsõ világháború gyõztes hatalmai jelentõs magyarlakta területeket is elcsatoltak a más nemzetiségûekkel együtt. Ugyanez történt a Szovjetunió felbomlásakor is, amikor a könnyelmû orosz elnök, Borisz Jelcin úgy oszlatta fel a birodalmat, hogy jelentõs, oroszok által lakott területeket is átengedett az utódállamoknak a Lenin és Sztálin által húzott belsõ hatások mentén, emiatt lett aztán annyi, máig is tartó konfliktus.
Egyezmény
Hogy valamilyen elõrelépés legyen a szerb-koszovói viszonyban, 2013-ban kötöttek egy egyezséget, miszerint a koszovói rendfenntartó erõk nem vonulnak be a szerbek által lakott területeikre, csak ha ezt a NATO és a helyi szerbek elõzetesen jóváhagyják. A biztonsági erõk most csak azért mentek, hogy az elnököt kísérjék és védjék, vele együtt azonnal el is távoztak a látogatás végén, de a szerb oldal szerint ez az egyezmény megsértése volt.
Az egyezmény a szerb hadsereg bevonulását is tiltja, most feltehetõleg azért helyezték készültségbe a szerb hadsereget, hogy demonstrálják: akár arányos választ is adhatnak a lépésre. Ha a helyzet nem durvul tovább, nem valószínû, hogy ténylegesen át is lépnék a határt, ugyanakkor elképzelhetõ olyan helyzet, amikor nem feltétlenül riadnának meg ettõl.
Más a helyzet
A helyzet ugyanis már távolról sem ugyanolyan, mint 1999-ben, amikor a NATO addig bombázta Szerbiát, amíg az ki nem vonult Koszovóból. Akkor Oroszország Jelcin vezetésével egy papírtigris volt, vagy még az sem, a NATO ugyanakkor egységes, Clinton amerikai elnök pedig elszánt, bár a háborút követõ békérõl nem sok elképzelése volt. Most viszont, ha mondjuk, súlyosabb provokáció okán a szerb hadsereg bevonulna szigorúan a szerbek által lakott területre, ahol felszabadítóként üdvözölnék, vajon min lépne a Donald Trump által megviselt katonai szövetség, és mit lépne Putyin?
Trump, a nagy izolacionista, nem valószínû, hogy szaladna háborúzni Koszovó miatt, és amúgy is nehéz lenne megmagyarázni, hogy miért kell a szerbekre támadni, amikor semmilyen ellenségeskedés nincs, szerbek vonultak szerbekhez, csak ott az a fránya határ, amit egy csomó ország el sem ismert. Persze nem valószínû, hogy Szerbia vágyna egy ilyen helyzetre, de most már a koszovói vezetésnek is jobban meg kell gondolnia, mit tesz. Õk is jobban járnak, ha mégiscsak megegyeznek Szerbiával, már nem kapnak biankó csekket a nemzetközi közösségtõl.
Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
A koszovói elnök az ország északi, szerbek által lakott részébe látogatott, biztonsági kíséret is utazott vele, ami a Szerbiával kötött korábbi egyezménybe ütközik, ezért Szerbia készültségbe helyezte hadseregét és rendõrségét. Ugyanez az egyezmény tiltja, hogy oda bevonuljanak: vajon kölcsönös lesz a szerzõdésszegés?
Link
Szerbia és a tõle elszakított, de általa el nem ismert Koszovó éppen tárgyalásokat folytatott az egymás etnikuma által lakott területek esetleges cseréjérõl, ahogy fogalmaztak, kisebb határkiigazításokról. A két ország elnöke közt hirtelen megszakadt a tárgyalás, majd másnap a szerb elnök Aleksandar Vucic meglátogatta az érintett területen fekvõ Gazivode víztárolót, most pedig Hashim Thaci koszovói elnök tette ugyanezt.
Az elszakított nemzettest
Koszovó elszakadását de facto már rég el kellett, hogy fogadják a szerbek, de az északi, szerbek által lakott részeket nem akarják magukra hagyni. Indokaik jogosnak is tûnnek: ha el is fogadják, hogy az albánok külön országban akarnak élni, miért kellene velük együtt szerbeket is elcsatolni, miért nem lehet etnikai határt húzni?
Ez a probléma jelentkezett nálunk is 100 éve, amikor az elsõ világháború gyõztes hatalmai jelentõs magyarlakta területeket is elcsatoltak a más nemzetiségûekkel együtt. Ugyanez történt a Szovjetunió felbomlásakor is, amikor a könnyelmû orosz elnök, Borisz Jelcin úgy oszlatta fel a birodalmat, hogy jelentõs, oroszok által lakott területeket is átengedett az utódállamoknak a Lenin és Sztálin által húzott belsõ hatások mentén, emiatt lett aztán annyi, máig is tartó konfliktus.
Egyezmény
Hogy valamilyen elõrelépés legyen a szerb-koszovói viszonyban, 2013-ban kötöttek egy egyezséget, miszerint a koszovói rendfenntartó erõk nem vonulnak be a szerbek által lakott területeikre, csak ha ezt a NATO és a helyi szerbek elõzetesen jóváhagyják. A biztonsági erõk most csak azért mentek, hogy az elnököt kísérjék és védjék, vele együtt azonnal el is távoztak a látogatás végén, de a szerb oldal szerint ez az egyezmény megsértése volt.
Az egyezmény a szerb hadsereg bevonulását is tiltja, most feltehetõleg azért helyezték készültségbe a szerb hadsereget, hogy demonstrálják: akár arányos választ is adhatnak a lépésre. Ha a helyzet nem durvul tovább, nem valószínû, hogy ténylegesen át is lépnék a határt, ugyanakkor elképzelhetõ olyan helyzet, amikor nem feltétlenül riadnának meg ettõl.
Más a helyzet
A helyzet ugyanis már távolról sem ugyanolyan, mint 1999-ben, amikor a NATO addig bombázta Szerbiát, amíg az ki nem vonult Koszovóból. Akkor Oroszország Jelcin vezetésével egy papírtigris volt, vagy még az sem, a NATO ugyanakkor egységes, Clinton amerikai elnök pedig elszánt, bár a háborút követõ békérõl nem sok elképzelése volt. Most viszont, ha mondjuk, súlyosabb provokáció okán a szerb hadsereg bevonulna szigorúan a szerbek által lakott területre, ahol felszabadítóként üdvözölnék, vajon min lépne a Donald Trump által megviselt katonai szövetség, és mit lépne Putyin?
Trump, a nagy izolacionista, nem valószínû, hogy szaladna háborúzni Koszovó miatt, és amúgy is nehéz lenne megmagyarázni, hogy miért kell a szerbekre támadni, amikor semmilyen ellenségeskedés nincs, szerbek vonultak szerbekhez, csak ott az a fránya határ, amit egy csomó ország el sem ismert. Persze nem valószínû, hogy Szerbia vágyna egy ilyen helyzetre, de most már a koszovói vezetésnek is jobban meg kell gondolnia, mit tesz. Õk is jobban járnak, ha mégiscsak megegyeznek Szerbiával, már nem kapnak biankó csekket a nemzetközi közösségtõl.
Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
A koszovói elnök az ország északi, szerbek által lakott részébe látogatott, biztonsági kíséret is utazott vele, ami a Szerbiával kötött korábbi egyezménybe ütközik, ezért Szerbia készültségbe helyezte hadseregét és rendõrségét. Ugyanez az egyezmény tiltja, hogy oda bevonuljanak: vajon kölcsönös lesz a szerzõdésszegés?
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2018. September 29. 19:38:42
- 2018. September 29. 20:55:50
- 2018. September 30. 06:43:04
- 2018. September 30. 19:28:52
- 2018. September 30. 21:45:58
- 2018. October 01. 17:20:35
- 2018. October 01. 17:45:19
- 2018. October 01. 21:04:44