Ugyan már! Háborús övezetre nincs biztosítás. A Föld egésze az. Kanada történetének egyik legpusztítóbb katasztrófája volt, amikor a 70 ezer lakosú északi olajvárost, Fort McMurray-t elérte egy erdõtûz két évvel ezelõtt. Az ingatlanok közel tíz százaléka megsemmisült, Kanadában ez volt a legnagyobb kárt okozó természeti csapás valaha.

A tûzre a biztosítók sem voltak felkészülve, és összesen három milliárd dollár kártérítést fizettek. “Ilyen típusú káreseményt nem tapasztaltunk korábban a világnak ezen a részén” – mondta a Wall Street Journalnak a brit Aviva biztosító vezetõje, ami a kanadai piac második legnagyobb szereplõje.

A veszteség miatt az Aviva vizsgálatot tartott, és arra jutott, hogy a példátlan méretû erdõtûz a globális klímaváltozás hatására következett be. A várhatóan egyre gyakoribb természeti katasztrófák miatt pedig úgy döntött, hogy emelnek a biztosítási díjaikon Kanadában.

A globális klímaváltozás hatásai nehezen elõrejelezhetõek, a jelenség jóval komplexebb annál, hogy melegebb lesz a hõmérséklet és emelkedni fog a tengerszint. A várhatóan egyre szélsõségesebb idõjárás miatt drasztikus társadalmi változásokra lehet számítani, az élelmiszerellátás akadozásától a tömeges migrációig.

Kapcsolódó cikkMár tudósok szerint is készülni kell a megszokott világunk végéreA mostani társadalmak összeomlásáról már nemcsak elvont víziók szólnak, hanem a klímaváltozást övezõ tudományos vitákban is mindinkább szó esik apokaliptikus forgatókönyvekrõl.

Mindenesetre a fenti példa is azt erõsíti, hogy a tudósok mellett az üzleti szféra is egyre inkább elkezd alkalmazkodni a várható változásokhoz, és elkezdte beárazni a klímaváltozást. A biztosítók alapvetõen a idõjárás elõrejelzéshez hasonlóan az elmúlt évtizedek idõjárására alapozták modelljeiket, de az egyre gyakoribb szélsõségek miatt kénytelenek még nagyobb erõforrásokat belefektetni a modellezésbe, és ezzel a biztosítások árazásába.

Ezért a világ nagy biztosítói egyre több klimatológust és statisztikust alkalmaznak, hogy minél alaposabban tanulmányozzák a várható káresemények mértéket. A világ második legnagyobb viszontbiztosítója (azaz a biztosítók biztosítója), a Swiss Re 35 tudóst és mérnököt alkalmaz, hogy katasztrófa-modelleket teszteljenek.

A Wall Street Journal cikke szerint a biztosítók számára jelenleg a víz tûnik a legnagyobb veszélynek. Egy 2013-as kutatás szerint a világ 136 legnagyobb tengerparti városában 2005-ben összesen 6 milliárd dollárt költöttek el áradás által okozott károkra. A fejlõdés és a növekvõ lakosság miatt ez az érték 2050-re 52 milliárd dollárra nõhet. Ha viszont a klímaváltozás várható hatásait is figyelembe veszik, akkor már ennek a húszszorosára, 1000 milliárd dollárra becslik a várható károkat.

Ez jól mutatja, hogy milyen óriási változást és bizonytalanságot jelent a klímaváltozás a biztosítók számára is. A világ egyik legnagyobb biztosítócége, az Allianz részben a klímaváltozás miatt adta el részesedését az egyik amerikai leánycégében 2015-ben, mivel egyre nagyobb kockázatnak látja a partmenti házak biztosítását Kaliforniában és Floridában.

“A hurrikánok vagy a folyók áradásai ellen tudunk biztosítani, de egyes tengerparti részek annyira ki vannak téve a klímaváltozás veszélyeinek, hogy nem fogja megérni biztosítani ezeket a helyeket. Biztosíthatatlanok lesznek” – mondta a Wall Street Journalnak a Swiss Re egyik vezetõje. Ha a tengerpartokon nem lehet biztosítást kötni, ezzel az emberi élõhelyek nagy része biztosíthatatlan lesz.
Link