A jövõ egyik nagy élelmiszer-forradalmát hozhatja el a szintetikus húsok megjelenése a piacon. Kérdés azonban, hogy a laboratóriumi körülmények között elõállított húsfélék megkaphatják-e a kósersági pecsétet.

A laboratóriumokban elõállított húsok hozhatják el a következõ élelmiszer-forradalmat. Az egyelõre még kísérleti fázisban lévõ szintetikus húsfélék több szempontból is hasznosak lehetnek a közeljövõ nagy gazdasági és környezeti kihívásainak megoldása szempontjából. Az ilyen típusú élelmiszerek elterjedésével ugyanis csökkenteni lehetne az állattenyésztés által okozott károkat, legyen az a magas károsanyag-kibocsátás, a nagy mennyiségû vízfelhasználás, az erdõirtások, az antibiotikumok túlzott használata, a fertõzõ betegségek terjedése vagy éppen a rossz körülmények között sínylõdõ állatok szenvedése.
A világ legelsõ szintetikus hamburgere, amely marha õssejtekbõl készült 2013-ban

A szintetikus húsok – egyes becslések szerint már jövõre – várható piaci megjelenése elõtt azonban még számos kérdés vár tisztázásra. Az olyan alapvetõ tudnivalók mellett, mint például mennyibe fog kerülni, milyen lesz az íze, mennyire lesz hússzerû az állaga, olyan kérdések is felmerülnek, hogy vallási szempontokból fogyaszthatóak lesznek-e ezek a laboratóriumokban készült termékek. Vagyis megkaphatják-e a kósersági pecsétet a szintetikus húsok, és ha igen, akkor milyet?

Ennek a kérdésnek a tisztátázása érdekében Gavriel Price rabbi szintetikus húsok elõállításán dolgozó amerikai startup cégekhez látogatott el, útjára a New York Times újságírója is elkísérte. Price rabbi végzi az Orthodox Union elnevezésû szervezetnél a laboratóriumi húsok kóserságának kivizsgálást. Az amerikai Orthodox Union a legnagyobb kóserság hitelesítõ szervezet a világon, így nem lenne elhanyagolható, ha rákerülne pecsétjük a mesterséges módon elõállított hústermékekre. Ez pedig nem csak a kósert fogyasztók, de a gyártók és a forgalmazók szempontjából is lényeges lehet. Az Orthodox Union pecsétje megtalálható az amerikai élelmiszerek 40 százalékán, a kóser termékek piacát pedig világszerte több mint 24 milliárd dollár értékûre becsülik.

Price rabbi szerint azért érdemes több idõt eltölteni a szintetikus húsok tanulmányozásával, mert ez egy igen izgalmas procedúra, amit csak komoly vizsgálatok sorával lehet pontosan megérteni. Nincs ugyanis korábbról ehhez hasonló precedens, amibõl kiindulva döntést lehetne hozni. Hiába szokták a laborhúsokat a korábbi zselatinról szóló vitával, vagy a növényi alapú húspótló termékek kósersági pecsétjével összefüggésbe hozni. Itt egy teljesen új, egy jóval összetettebb eljárásról van szó.

A laboratóriumokban elõállított húsok röviden úgy készülnek, hogy állatoktól vett sejteket, többnyire õssejteket szaporítanak különleges inkubátorokban, amíg azok izom és zsír szövetekké nem fejlõdnek. A leválasztott sejteket egy olyan oldatba helyezik, amely a vért imitálja és replikációra ösztönzi a sejteket. Ezért Price szerint az eljárás vizsgálata során nem csak a sejtek eredetét, hanem a szaporító oldat összetételét is fontos megismernie.

Ami a sejtek eredetét illeti, az sem mindegy, hogy milyen állatnak, mely részébõl származnak. Price rabbi úgy látja, hogy mivel a zsidó vallási törvények szerint akkor lesz kóser egy sejt, ha megfelelõ módon levágott állatból származik, így az élõ állatból kinyert sejtek már eleve nem felelnének meg ennek a feltétlnek. Sok startup cég azonban pont azon az alapelven dolgozik, hogy a termékükhöz nem kell állatokat levágniuk. Ha viszont az állatok nyálából, szõrébõl vagy tollából nyerik ki a sejteket, akkor az a rabbi szerint nem számít húsnak, így az abból készült laboratóriumi termék sem lesz hús.

Azon felül, hogy kóser lehet-e a szintetikus hús, a rabbik abban sem értenek egyet, hogy milyen kósersági besorolás alá eshetnek ezek a termékek. Egyáltalán húsnak minõsülhet-e a laboratóriumokban elõállított hús? Egyes rabbik szerint ebben az esetben csak akkor beszélhetnénk húsról, ha kóser vágási szabályok szerint leölt állatból származó sejteket szaporítanának a laboratóriumokban. Egy szintetikus húsokkal foglalkozó izraeli cég videójában viszont három rabbi amellett érvel, hogy a laborhúsok nem húsos, hanem parve, azaz semleges kósersági besorolást kellene, hogy kapjanak.

Az egyikük szerint azért nem beszélhetünk húsról, mert a végtermék elõállításának folyamata eltér a húsok létrejöttétõl, vagyis itt nem arról van szó, hogy a kis borjú világra jön, felnõ, majd elkapják és levágják, hanem egy Petri-csészében osztódnak sejtek, és ennyi. És ez még akkor is parve lesz, ha a sejtek élõ állatból származnak. Egy másik rabbi pedig úgy véli, hogy a laborhúsok esetében a sejtek elvesztették eredeti jellegüket, és valami teljesen más dolog lett belõlük, ezért az így létrejött terméket már nem lehet húsnak nevezni. A harmadik érv szerint mikroszkopikus méretû sejtekrõl lévén szó, már eredetileg sem lehet azokat húsként definiálni.

Hasonlóképpen nincs egyetértés a sertésbõl származó sejtek kóserságával kapcsolatban. Azok a rabbik ugyanis, akik amellett érvelnek, hogy a szintetikus húsok nem számítanak húsnak, azok szerint akár még a kóser szalonna eljövetele sem elképzelhetetlen. Velük ellentétben például Menachem Genack rabbi, az Orthodox Union kósersági részlegének vezetõje úgy véli, hogy egy sertés õssejtjébõl készült termék semmiféleképpen nem lehet kóser, hiszen kóser hús csak kóser állatból származhat.

A kóser szalonna, mint a jövõ egyik legnagyobb vívmánya Price rabbi tanulmányi útja során is elõkerült. A rabbi azonban óvatosságra intett ezzel kapcsolatban. Léteznek ugyan olyan vallási szövegek, amelyek felvetik a kóser disznók lehetõségét, ez azonban csak a messiás elérkezését követõ univerzális béke idõszakában válhat lehetségessé. „Körülnézek, de nem látok túl sok bizonyítékot arra, hogy éppen a messiási idõben lennénk” – zárta rövidre a kérdést a rabbi.

(New York Times, Moment, Jpost, Quartz)
Link