Tárgyalni van mirõl, fõleg ha sorra veszitek a pontokat itt alant. A terrorizmusról, a civilszervezetekrõl, a migrációról és az ezeket szabályozó törvénykezésrõl egyeztetett Jeruzsálemben Trócsányi László igazságügyi miniszter kedden.

Trócsányi László izraeli kollégájával, Ajelet Sakeddel való egyeztetése után elmondta: ismertette a nem kormányzati szervezeteket (NGO) érintõ magyar jogszabályokat, a külföldrõl támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt, melyet Izrael már korábban, két-három évvel ezelõtt bevezetett. Egyetértettek abban, hogy a politikai szerepvállalásra törekvõ és nemzetközi szervezetekbe hálózódó szervezetek nem tipikus részei a civil társadalomnak.

A migrációs kérdésekrõl szólva Trócsányi László beszámolt a tranzitzónákról, az ilyenkor szokásos eljárásokról. Hangsúlyozta, hogy Magyarország jogállam, amely a nemzetközi egyezmények alapján biztosítja a menekülteknek járó jogokat, noha másképpen ítéli meg a biztonságos országok kategóriáját, például Szerbiát ilyennek tekinti. A demokráciát veszélyeztetõ közös ellenségként határozták meg a terrorizmust, amellyel szemben a legkeményebb eszközökkel kell fellépni.

Egyeztettek a bírák kinevezésének gyakorlatáról a két országban, és egy közös, jövõ évi budapesti konferencia rendezésérõl határoztak, amelyen a hatékony igazságszolgáltatásért való felelõsséget fogják megvitatni.

Trócsányi László beszámolt Ajelet Sakednek a Sargentini-jelentésrõl, melynek szerinte elsõdlegesen ideológiai jellegûek a mozgatórugói, ugyanis elsõsorban a migráció és a civilszervezetek kérdésköreire irányultak a támadások.

Beszéltek az Izrael számára különösen fontos kiberbiztonságról, és biztosították egymás felé országaik támogatását a nemzetközi diplomácia terepén, a másikat ért esetleges támadások kivédésénél – közölte.

Trócsányi László Beni Beginnel, a kneszet alkotmányozó bizottságának tagjával a demokrácia lényegérõl, az egyenjogúság kérdésérõl tárgyalt. Az új izraeli nemzetállami törvénnyel kapcsolatban egyetértettek abban, hogy a nemzetállam fogalma egyáltalán nem zárja ki a demokráciát.

A magyar igazságügyi miniszter tanácskozott emellett a nagy tekintélynek örvendõ, alkotmánybíróságként is mûködõ helyi legfelsõbb bíróság több aktív és nyugalmazott bírójával, köztük Eliakim Rubinstein és Aron Barak nyugalmazott, valamint Dafna Barak aktív bíróval.

Elsõsorban a hatalmi ágak közötti alkotmányos dialógus jelentõségérõl beszélgettek, az állami rendszer keretében mûködõ, mégis teljes függetlenséget élvezõ bírósági szerepkörrõl, amelyben jogalkalmazóként figyelembe kell venniük az állam elfogadta jogszabályokat – ismertette.

A bírói és a végrehajtói hatalom közötti esetleges feszültség elkerülésének lehetõségét is megvitatták, s ebben a dialógus jelentõségét, a köz és az egyéni érdek közötti harmónia megkeresését, s a közösségek jogainak biztosítását.
Link