Rossz nyelvek szerint onnan indul meg a "tisztogatás". A BRICS izraellel kiegészülve szüli meg Palesztinát! A sajtótól az iskolákon át az esõerdõkig sokfelé céloz az új brazil elnök, akirõl Orbán Viktor elragadtatva beszélt.
Lassan veheti is a repülõjegyet a magyar miniszterelnök, ha valóban ott akar lenni Jair Bolsonaro nemrég megválasztott brazil elnök beiktatásán. Még az is lehet, hogy Donald Trump amerikai elnökkel is összefuthat a január elsejei ceremónián, de Benjámin Netanjahu izraeli kormányfõ már jelezte, hogy ott lesz, úgyhogy illusztris társaságban nem lesz hiány.

A nemzetközi sajtóban gyakran fasiszta jelzõvel illetett Bolsonarónak hétfõn telefonon gratulált a magyar miniszterelnök: a brazil politikus pedig jelezte, hogy kitûnõ partneri viszonyra törekszik majd Magyarországgal. Ugyanazzal a lendülettel bírálni kezdte a brazil bevándorlás politikát, ami – szerinte – sokkal több jogot ad a bevándorlóknak, mint a brazil lakosoknak. Na de ennek hamarosan vége lesz.
Brazil's president-elect, Jair Bolsonaro (C), talks to the press flanked by newly appointed Brazilian Air Force Commander Antonio Carlos Moretti Bermudez (L), Brazilian Naval Forces Commander, Admiral Ilques Barbosa Junior (2-L), Fernando Azevedo e Silva, who was appointed as Defense Minister (2-R) and Brazilian Army Commander Edson Leal Pujol after their meeting at the Navy Command in Brasilia, Brazil, on November 22, 2018. Photo: ERNESTO RODRIGUES/ESTADAO CONTEUDO
Jair Bolsonaro a megválasztása után
Fotó: Ernesto Rodrigues / AFP
Katonák a kormányban

Mint sok minden másnak is. Bolsonaro elsöprõ lendülettel vetette bele magát a politikába, bár hivatalosan csak január elsején foglalja el Brazília elnöki posztját. Alakul a kormánylista is, ami jelzi: a világ ötödik legnépesebb országában radikális fordulat várható.

De vajon a vadabbnál vadabb kijelentéseibõl mit fog és mit tud majd valóra váltani a brazil politikus? Veszélybe kerülhet-e a demokrácia, visszatérnek-e a katonák, ahogy arra Bolsonaro alelnökjelöltje többször is utalt? A kormányban mindenesetre elég sokan lesznek, de a hadsereg fõparancsnoka nemrég egy interjúban igyekezett megnyugtatni a társadalmat: szerinte semmi realitása annak, hogy a katonai kormányzás visszatérjen, a hadsereg továbbra is politikailag semleges marad.

Az már más kérdés, hogy számos katona épít politikai karriert és került be a parlamentbe, de nem ad okot az aggodalomra az sem, hogy a védelmi minisztérium élére nem civil, hanem egy nyugalmazott tábornok, Fernando Azevedo e Silva kerül. (Aki egyébként Dilma Rousseff korábbi munkáspárti elnök alatt az 2016-os Rio de Janeiró-i olimpia biztonságáért volt felelõs). Az új védelmi miniszter abból a szempontból is kulcsfigura lehet, hogy eddig a Legfelsõ Bíróság elnökének tanácsadója volt: a Bolsonaro által meglebegtetett alkotmányos változtatások, például a bûnözõket lelövõ rendõrök büntetlenségének garantálása, a fegyverhez jutás könnyítése vagy a börtönbüntetés alsó korhatárnak csökkentése éppen ezen az intézményen akadhatna fenn – de így nem fog.
Jair Bolsonaro, far-right lawmaker and presidential candidate for the Social Liberal Party (PSL), gestures to supporters during the second round of the presidential elections, in Rio de Janeiro, Brazil on October 28, 2018. - Brazilians will choose their president today during the second round of the national elections between the far-right firebrand Jair Bolsonaro and leftist Fernando Haddad (Photo by MAURO PIMENTEL / AFP)
Trópusi Trumpnak hívják, de sokkal veszélyesebb Trumpnál
Elsöprõ többséggel választották meg Jair Bolsonaro szélsõjobboldali politikust Brazília elnökének. Az új államfõ sosem látott politikai tisztogatást ígér és kiforgatná sarkaiból a fennálló rendszert.

Az elemzések szerint egyébként a brazil társadalom nem annyira elutasító a katonákkal szemben, mint az argentin vagy a chilei, ahol a hetvenes évek véres diktatúrája, a kínzások, emberrablások és gyilkosságok a mai napig nyomot hagytak a hadsereg renoméján. A több mint húszéves brazil katonai diktatúra (1964-1985) jóval kevesebb polgári áldozattal járt, mint a szomszédos országok hasonló rezsimjei, de a múlt feltárása sem volt annyira alapos. A hadsereg elõször 2014-ben ismerte el, hogy akadtak „túlkapások”. Bár a korábbi brazil elnökrõl, Dilma Rousseffrõl köztudott volt, hogy a börtönben többször megkínozták (az a katonai vezetõ is, akirõl Bolsonaro dicshimnuszokat zengett), de sokak szemében a katonai diktatúra a biztonság és a gazdasági növekedés kezdetének idõszaka volt.

Annak tükrében, hogy tavaly 63 ezer embert gyilkoltak meg az országban, nem annyira meglepõ, hogy a társadalom egy része a katonákban látja a megmentõt, és a személyes biztonsága érdekében rövid távon simán feláldozná a demokratikus intézményeket.
Szemeteket Washingtonra vessétek

Nagy várakozás elõzte meg, hogy kit jelöl majd Bolsonaro külügyminiszternek, vagyis kinek a feladata lesz külföldön képviselni a radikális nézeteit? Saját szempontjából jobbat nem is találhatott volna, mint Ernesto Araújot, Trump amerikai elnök egyik leglelkesebb brazil rajongóját. Araújo, aki eddig az észak-amerikai fõosztályt vezette a külügyminisztériumban, tavaly egy 36 oldalas tanulmányban dicsõítette az amerikai elnököt, mint a nyugati világ, kultúra és identitás egyetlen megmentõjét. A cikk komoly felhördülést keltett a brazil külügyminisztériumban, amely kényes a függetlenségére és professzionalizmusára. Araújo nem fogta vissza magát az EU-val kapcsolatos kritikákban sem, szerinte az Európai Unió „absztrakt értékek mentén szervezõdõ bürokratikus képzõdmény és kulturálisan üres terület”. Várható, hogy a Mercosur, a dél-amerikai közös piac az EU közti szabadkereskedelmi tárgyalások sem pörögnek majd fel, viszont minden korábbinál szorosabb lesz az amerikai-brazil viszony.

A brazil külpolitika „renacionalizálása” azonban nem lesz olyan egyszerû, mint Trump esetében: Brazília legfontosabb exportpartnere, Kína máris jelezte, hogy sok mindennel nem ért egyet, és aggódik Argentína is a dél-amerikai közös piac, a Mercosur jövõje miatt. A brazil Getulio Vargas Alapítvány munkatársa, Oliver Stuenkel a spanyol El Paísnak azt fejtegette, hogy a multilaterális világrendet Trump elutasíthatja, ezt egy Amerika méretû ország megteheti, ám Brazília számára ez sokkal több kockázattal, mint elõnnyel jár. Arról nem is beszélve, hogy jelenleg az EU jóval fontosabb külkereskedelmi partnere Brazíliának, mint az Egyesült Államok.
Brazilian diplomat Ernesto Araujo, who was appointed by Brazilian President-elect Jair Bolsonaro as Foreign Minister, is pictured at the headquarters of the transitional government in Brasilia, on November 14, 2018. - It's the eighth ministerial appointment Bolsonaro has made since winning the presidential election at the end of last month. (Photo by Sergio LIMA / AFP)
Ernesto Araujo külügyminiszter lesz
Fotó: Sergio Lima / AFP

És máris adott egy belsõ konfliktus: Bolsonaro gazdasági minisztere, a University of Chicago-n végzett befektetési bankár, Paulo Guedes éppen hogy a neoliberális gazdaságpolitika mellett tett hitet, ezért is támogatták a szélsõséges elnököt sokan a nagyvállalatok és a befektetõk közül. Meghirdette például a mega olajvállalat, a Petrobras – részleges – privatizációját, és teljesen rendben találja, hogy a Boeing felvásárolja a brazil Embraer repülõgépgyártó részvényeinek 80 százalékát. De hogy lesz ebbõl erõs nemzeti gazdaság? Hogy mivel tenné „ismét naggyá Braziliát”, az a legtöbb elemzõ számára még rejtély. Fernando Henrique Cardoso, Brazília korábbi elnöke (1994-2002) például azt mondta róla:

Én már voltam ebben az országban szenátor, miniszter, elnök, de Bolsonaróról korábban soha nem hallottam. Fogalmam sincs, mit akar. És attól tartok, õ maga sem tudja.

Célkeresztben a média és az iskolák

Ehhez képest elégé határozottnak tûnik. Trumphoz és Orbánhoz hasonlóan Bolsonaro elsõként a szabad sajtóval szeretne leszámolni. Brazília legolvasott napilapját, a Folha de Sao Paolót nyíltan meg is fenyegette: „Ennek a lapnak vége” – mondta a TV Globonak adott interjújában, hozzátéve, „egy olyan lap, amely állandóan hazudik, egy fillér kormányzati hirdetést nem kap”.

A médiának nyilván nem ez az egyetlen bevételi forrása, de azért sok pénzrõl van szó, éves szinten mintegy 500 millió dollárt oszthat ki a brazil kormány a neki tetszõ médiumoknak. A Reutersnek név nélkül nyilatkozó brazil újságírók máris azt mesélték, hogy a több szerkesztõségben erõsödik az öncenzúra, igyekeznek tompítani a kritikát Bolsonaróval szemben, miközben nõ az agresszió a kritikus újságírókkal szemben.
(FILES) In this file photo taken on June 28, 2018 the Jaraua river flows through the Miramar Sustainable Development Reserve in Amazonas State, Brazil, on June 28, 2018. - More than 70 percent of planet's last untouched wilderness lays in the hands of just five countries, all nations that have alarmed environmentalists with their patchy conservation records, as reported by scientists on October 31, 2018. (Photo by Mauro Pimentel / AFP)
Esõerdõk Brazílliában
Fotó: Mauro Pimentel / AFP

Az El País egy riportban számolt be arról, ahogy Bolsonaro támogatói gyõzelemittasan arról beszéltek, hogy most majd mindenkit levadásznak, aki a baloldalhoz tartozik. Köztük a kritikus médiát is. Máris napvilágot láttak találgatások arról, hogy bizonyos emberjogi és fõleg környezetvédelmi szervezeteket szigorúbban ellenõriznek majd, különösen azokat, amelyeket külföldrõl (is) finanszíroznak. Itt nemcsak politikáról, hanem sok pénzrõl is szó van, sõt, a brazil politikus terveinek globális hatása is lehet: a környezetvédõk máris megkongatták a vészharangot, hogy Bolsonaro megkezdi az Amazonas õserdejének kivágását és a terület ipari-mezõgazdasági hasznosítását. S ebben a katonák nagy lelkesedéssel segítenének neki.

Sokatmondó, hogy a környezetvédelmi minisztériumot máris bedarálta (a mezõgazdasági minisztérium alá rendelte), és az élére a nagybirtokosok lobbyjának egyik vezetõjét ültette. A szójatermelõk és az állattenyésztõt régóta lobbiznak az Amazonas területének részleges hasznosítása érdekében.

Az esõerdõk kivágása alapvetõen változtatná meg a klimatikus viszonyokat az egész bolygón, de ez kevéssé hatja meg az új brazil vezetést. Meg is mondta a kijelölt külügyminiszter, hogy a klímaváltozás csak a „marxista politika” találmánya.

Magyar szempontból is tanulságos, hogy a média és a civil szervezetek mellett Bolsonaro harmadik célpontja az oktatás lesz, mert szerinte az iskolák nem nevelnek eléggé nemzeti büszkeségre, túlságosan kritikusak és – ezzel – baloldaliak. Már a gyõzelme után arról twittelt, hogy segítséget kér a diákoktól: telefonjaikkal filmezzék le a tanárokat, ha azok a „baloldali indoktrináció” jeleit mutatják vagy szexuális orientációról beszélnek. A parlament elõtt van már egy törvénytervezet, amely megtiltaná, hogy az osztálytermekben vagy a tankönyvekben a társadalmi nemek vagy szexuális orientáció kifejezéseket használják. Bolsonaro mindezt azzal magyarázza, hogy az iskoláknak pártatlannak kell maradniuk, a politika bírálata pedig ebbe nem fér bele. Pompás idõzítéssel hasonló indítvánnyal állt elõ egy brazil képviselõnõ is, mindössze egy nappal Bolsonaro gyõzelme után, ám a helyi ügyészség egyelõre betiltotta.
(FILES) This file photo taken on April 06, 2017 shows the inside of the premises of the University of the State of Rio de Janeiro (UERJ) in Brazil. - Many Brazilian teachers denounce attacks to their freedom to teach, and fear the situation will get worse when far-right President-elect Jair Bolsonaro takes office. (Photo by TASSO MARCELO / AFP)
Osztályterem Rióban
Fotó: Tasso Marcelo / AFP

Mindez nem brazil jelenség, hasonló mozgalmat indított a radikális jobboldali AfD Németországban is, ahol a diákok névtelenül feljelenthetik a tanáraikat, ha azok „ideológiai kijelentéseket tesznek”, és hasonló javaslattal állt elõ csütörtökön a G. Fodor Gábor által szerkesztett 888.hu is.

A brazil tanárok szakszervezete mindenesetre növekvõ aggodalommal figyeli, hogy a közösségi médiában elképesztõ durva támadások indulnak egyes – Bolsonaróval szemben kritikus – tanárok ellen. Volt olyan tanár, akinek napokra el kellett költöznie otthonról, mert életveszélyes fenyegetéseket kapott. Félõ, hogy a Bolsonaro nõ- és kisebbségellenes, vagy épp homofób kijelentéseivel felszabadított verbális erõszak elõbb-utóbb fizikai erõszakot szül, és akkor nemhogy békésebb, hanem sokkal durvább évek következnek.
Link