Ma már semmilyen "eskü" nem köztelez semmire. Egy hazug világban nincs sarokpont, amihez tarthatnál, így a kimondott szavaknak semmi súlya, erkölcsi tartása nem lehet és nincs is. Németh Szilárd: Az ellenzékre a haza védelmének ügyében sem lehet számítani

A baloldali kormányok idején a honvédelem terén is a külföld szervilis kiszolgálása, a magyar érdek teljes háttérbe szorítása folyt Németh Szilárd szerint. A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Idõknek adott interjúban az Európában példátlanul alacsony hadkötelezettségi korhatár emelésérõl, a magyar hadiipar kiépítésérõl, a honvédelmi nevelésrõl, a toborzásról és a Demeter-ügy tanulságairól is beszélt.

– Az Országgyûlés a Magyar Honvédség létszámának jelentõs emelésérõl döntött. Miért volt szükség erre?
– Az elsõ Orbán-kormány ciklusának végén, 2002-ben a honvédség 45 ezer fõbõl állt, a magyar társadalmat, gazdaságot romba döntõ nyolc év szocialista–szabad demokrata kormányzás után 2010-re 23 950 fõben maximálták a létszámot, úgy, hogy közben megszüntették a kötelezõ sorkatonaságot is. Az akkori baloldali-liberális politikába pontosan beleillett a Magyar Honvédség leépítése, ez egy tudatos folyamat volt a részükrõl. A sereg azonban nemcsak létszámában, hanem technikai eszközeit, harci képességeit tekintve is óriási veszteségeket szenvedett a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején: felszámolták az önjáró tüzérséget és a harckocsizó csapatok döntõ többségét, lánctalpas gyalogsági harcjármû nélkül maradtak az alakulatok, a légierõ szállítóképessége is csaknem megszûnt. A laktanyák, szolgálati helyek jó részét pedig bezárták. Mindössze 17(!) fõ tartalékos katonája maradt a honvédségnek. Ez így nem maradhatott, ezért 2010 óta több lépésben növeltük a honvédség létszámát.

– A szocialista tárcavezetés a sorkötelezettség megszûntét, 2004-et követõen a katonakorúakkal kapcsolatos nyilvántartásokat is megsemmisíttette. Mi volt ennek az oka?
– A hadrafoghatósággal kapcsolatos felmérések megsemmisítése is nyilvánvalóan azt a célt szolgálta, hogy ne lehessen erõs honvédséget fenntartani. Az akkori döntéshozók fõ érve az volt, hogy a NATO majd megvéd minket, ha baj lesz. Hiába figyelmeztettek a katonák, a szakértõk, az akkori ellenzék, hogy ez nem így van, hazugság, amit az elvtársak állítanak. A NATO mi vagyunk, az egyes tagállamok önvédelmi, katonai és együttmûködési képessége adja a szövetség erejét. 2010 elõtt a NATO által elvárt hozzájárulást sem tudtuk teljesíteni. Véleményem szerint a honvédség terén ugyanaz érvényesült, mint a külföldi cégeknek eladott energetikai szolgáltatóknál, a közmûcégeknél is tapasztalható volt: a külföld szervilis kiszolgálása, a magyar érdek teljes háttérbe szorítása. Ezzel szemben mi azt valljuk, hogy Magyarország szuverenitásának és a magyar emberek biztonságának legfõbb garanciája a Magyar Honvédség.

– A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderõfejlesztési program a haditechnika modernizálásán, cseréjén túl a létszámot is bõvíti. Hány katonája lesz jelen állás szerint 2026-ban a Magyar Honvédségnek?
– Most 37 650 fõben határoztuk meg a honvédség létszámát, ami 13 700 fõs emelkedés 2010-hez képest. Az önkéntes tartalékosok létszáma pedig a 17 fõrõl mára átlépte a 8000 fõt, ez pedig 20 000-re fog nõni 2026-ig. Ki kell emelnem: a katonai eskü a legmagasabb szintû elkötelezõdést jelenti, azt, hogy a katona az élete árán is meg fogja védeni Magyarországot és a magyar embereket. Gárdonyi Géza az Egri csillagok címû regényében Dobó István várkapitánnyal mondatja ki a ma is idõszerû igaz-ságot: „A falak ereje nem a kõben vagyon, hanem a védõk lelkében.”

Fotó: Havran Zoltán

– Holnap fog szavazni az Ország­gyûlés arról, hogy 50 év legyen a hadkötelezettség felsõ korhatára. Miért van erre szükség?
– A vitában már kiderült, hogy ezt se fogja támogatni az ellenzék, pedig világosan fogalmazunk az elõterjesztésben. A 40 és 50 év közöttiek korosztálya a legnagyobb létszámú. A népi bölcsesség úgy tartja, ekkorra válnak férfivá az ifjak. Nekik nehezen tudná bárki is bebizonyítani, sõt egyenesen sértésnek vennék azt, hogy háborús védelmi helyzetben egy 45 éves magyar ember alkalmatlan lenne arra, hogy megvédje családját, otthonát, hazáját. Európában egyetlen országban sincs 40 évben maximálva a behívhatóság korhatára, ezt szintén a hazai baloldal szabta ilyen alacsonyra. Mindenhol magasabb, például Csehországban, Ausztriában, Dániában 50, Romániában 55, Finnországban és Lengyelországban 60, Szlovéniában pedig 63 év a korhatár. Le kell szögezni: erõs hadsereg nélkül nincs erõs ország. Az pedig 2015-ben, a tömeges bevándorlás idején már bebizonyosodott, hogy az illegális migráció a jogi és mûszaki határzár mellett az élõerõs védelemmel, a határvadászok mellett a hadra fogható honvédjeink határra vezénylésével állítható csak meg.

– A nagyobb és ütõképesebb Magyar Honvédségbe van elég jelentkezõ? Meg tudják tartani a most szolgálókat?
– Komoly kihívás a jelenlegi jó gazdasági körülmények között a toborzás. Ne felejtsük el, hogy tavaly 16 százalékos reálbér-növekedés volt a nemzetgazdaságban. A katonai életpályamodell része az elmúlt évek összesen 50 százalékos illetményemelése, amibõl még jövõre hátravan 5 százalék. Az a szervezeti változás, ami szétválasztja a Honvédelmi Minisztériumot és a Magyar Honvédség Parancsnokságát, az önálló honvédségi állománytábla szintén elõ fogja segíteni a toborzást és a meglévõ katonák megtartását.

– Milyen a Magyar Honvédség társadalmi megítélése?
– Egyre szélesebb a társadalmi elismertsége a magyar katonának, újra példa és tisztelt hivatás lett az emberek elõtt. Nagyon sok rendezvényen jelennek meg ma a honvédek, állnak díszõrséget állami, önkormányzati ünnepségeken, megemlékezéseken. Ezekre jó példák az elmúlt évek centenáriumi rendezvényei, a száz évvel ezelõtti I. világháborúval kapcsolatos megemlékezések vagy legutóbb a szintén évszázados születésnapját ünneplõ Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Országszerte rengeteg történelmi hadijáték, haditorna van, ami iránt óriási az emberek érdeklõdése, és ezeken a honvédség is részt vesz. Ezeknek a rendezvényeknek nagyon nagy jelentõsége van a toborzás szempontjából is.

– Ez a centenáriumi emlékezés érinti a határon túli magyar részeket is?
– Ebben a kérdésben is a Kárpát-haza nemzeti egységére, a Kárpát-medencei népek együttmûködésére koncentrálunk. Múlt héten például a Partiumban és Moldáviában voltam a magyar honvédhõsök felújított síremlékeit felszentelni. Szatmárnémetiben és Bölcben önkormányzati és állami ünnepség keretében, katonai tiszteletadás és keresztény szertartás mellett történt meg az avatás. Csángóföldön, a székelyföldi Homoród-mentén és a Partiumban – Szlanikfürdõn, Lövétén és Nagyszalontán – pedig kutatókkal, muzeológusokkal és a helyi vezetõkkel közösen olyan magyar katonai sírokat, emlékhelyeket kerestünk fel, amelyeket eddig nem ismertünk vagy rossz állapotban vannak, így feltárásra és felújításra szorulnak. S ha már ott jártunk, egy-egy koszorút is elhelyeztünk, egy-egy nemzeti színû gyertyát is gyújtottunk ott nyugvó hõseink emlékére. Megfogadtuk és a települések vezetõinek kezet adtunk rá, hogy hamarosan ezeket az emlékhelyeket is felújítjuk.

– Az ellenzék folyamatosan bírálja a honvédelmi, hazafias nevelést.
– Az ifjúság körében is ott vagyunk, hiszen ez a kulcs a haza fegyveres szolgálatának megújítására. Gondolok itt a kadétprogramra, a saját iskoláinkra, amit szintén a nulláról kellett újraindítani. Az elsõ ilyen intézmény, a székely hadosztály kitûnõ parancsnokáról elnevezett debreceni Kratochwill Károly Honvéd Középiskola és Kollégium 2014 nyarán nyílt meg, idén már három és félszeres volt ide a túljelentkezés. A minisztérium több ilyen iskola indítását is tervezi. A szakképzõ iskolákban OKJ-s honvédelmi képzések folynak. A honvédelmi alapismeretek tantárgyat pedig már 59 tanintézményben oktatják, az érdeklõdés pedig óriási. Ennek a tantárgynak a keretében a hétköznapokban is használható tudást kapnak a fiatalok, gondolok itt a térképolvasásra, a tájékozódásra, az elsõsegélynyújtásra, az alapvetõ túlélési fogásokra. A 12–18 év közöttieket pedig várják a honvédelmi táborok, amelyek szintén növekvõ népszerûségnek örvendenek. A fõiskolákon és egyetemeken is jelen vagyunk ösztöndíjprogramokkal. Ilyen például a Mészáros Lázár-ösztöndíj. Úgy látom, hogy az irány jó, ami a toborzásban is érezteti a hatását.

– Hol tart a fegyvergyártás újraindítása?
– Az egykor komoly, exportképes magyar hadiipart is szinte teljesen padlóra vitték az elvtársak. Katonai célra szó szerint egyetlenegy darab töltényt sem gyártott az ország. Ez is óriási kiszolgáltatottságot jelentett. Az idén átadott kiskunfélegyházi Arzenál fegyvergyár cseh licenc alapján megkezdte a honvédség és a rendvédelmi erõk számára gépkarabélyok, géppisztolyok és pisztolyok gyártását. A digitális katona program keretében 2019-tõl kezdve ezekkel a kézifegyverekkel szereljük fel a Magyar Honvédséget. A kézifegyverekhez a lõpor- és lõszergyártás is Magyarországon fog történni. Mindez a magyar gazdaságot is pozitívan fogja érinteni, mert ezeket az eszközöket nemcsak legyártani, hanem karbantartani, kiegészítõ – célzó, tûzvezetõ – eszközökkel is el kell látni, késõbb modernizálni, sõt a hazai igények kielégítése után exportálni is lehet. És nem fogunk a kézifegyverek gyártásánál megállni. Itt is a magyar érdek a meghatározó.

– Katonáink nemcsak itthon, hanem külföldön is elismertek. Bõvülnek a honvédség missziói?
– Jelenleg négy földrészen, tizennégy országban, huszonhárom misszióban több mint ezer katonával vesz részt a Magyar Honvédség. Olyan forró pontokon is jelen vagyunk, mint Afganisztán, Irak. A magyar katonát szövetségeseink elismerik, becsülik. Tábornokaink, tisztjeink, altisztjeink felelõs, vezetõ beosztásokat látnak el a közös parancsnokságokon. Katonáink ugyanígy példás és tisztelt tagjai a NATO-, az EU- és az ENSZ-misszióknak egyaránt.

– Mi a jelentõsége a most megalakult V4-es harccsoportnak?
– Történelmi, politikai és gazdasági alapjai is vannak Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia egyre szorosabb katonai együttmûködésének. A migrációs válság csúcspontján, 2015–2016-ban ezek az országok siettek segítségünkre, belügyi, illetve katonai erõkkel segítették déli határaink megerõsítését, amit ezúton is szeretnék megköszönni. Ekkor fogalmazódott meg, hogy az EU-n és a NATO-n belül egy közép-európai együttmûködésnek is létjogosultsága van. A V4-harc­csoporthoz Horvátország is csatlakozni szeretne. Ennek a közép-európai kooperációnak békeidõben, például a közös fegyvergyártás területén is nagy jövõje van. Nem utolsósorban pedig egy európai hadsereg egyik magja, próbája lehet a V4-ek katonai szövetsége.

– Demeter Márta ügyét követõen a honvédelem kapcsán lehet számítani az ellenzékre, lehet konszenzus ebben a stratégiai kérdésben?
– Demeter Márta LMP-s országgyûlési képviselõ, a honvédelmi és rendvédelmi bizottság tagja vétkesen megszegte esküjét. Visszaélt parlamenti mandátumával, nem nyilvános katonai információt hozott nyilvánosságra, és azt meg is hamisította. Véleményem szerint ezt szándékosan, politikai érdekbõl tette, ezért nemzetbiztonsági kockázatot jelent tevékenysége. Egy ENSZ-misszióban szolgáló magyar katona és családja adatait hozta nyilvánosságra. Ez nem játék, tudunk olyan esetrõl szövetségeseink esetében, amikor egy mûveleti adat nyilvánosságra kerülése emberéletekbe került. Bízom benne, hogy a Demeter Márta elleni eljárások kellõ szankciókkal zárulnak. Elgondolkodtató, hogy nemcsak a pártja, hanem szó szerint a teljes ellenzék összezárt mögötte. Az is jelzésértékû, hogy a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke a teljesen törvényes „Gruevszki-ügyben” azonnal összetrombitálta a testület ülését, azonban Demeter Márta kiszivárogtatási és hamisítási ügyének esetében ezt nem tartotta fontosnak. A bevándorlással kapcsolatban is hasonló a helyzet: a magyar ellenzékre a haza védelmének ügyében sem lehet számítani. Számukra a pártérdek és az önzõ politikai karrier felülírja a nemzeti érdeket is.
Link