Bejelentkezés
Bukarestben felháborodtak azon, ahogy a német média Erdély elcsatolásáról írt
Végül is, csak nézõpont kérdése, nem? Nagyon háborús ez a retorika. Lõporfüstös. Még jó, hogy nem rossz. Mögmondtam? Mög! A román külügyminisztérium sajtóközleményben fejezte ki felháborodását kedden, amiért a dpa német hírügynökség és – ennek alapján – a ZDF közszolgálati televízió megítélésük szerint „a történelmi tényeket elferdítve” tudósított a román centenáriumról.
Románia szombaton ünnepelte az – Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó – 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyûlés századik évfordulóját. A román nemzeti ünneprõl a dpa „Románia Erdély bekebelezésének századik évfordulóját ünnepli” címmel adott ki háttéranyagot, amelynek címsorában „korábbi magyar tartományként” említi Erdélyt.
A dpa felidézi, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia szétesését követõen ezzel a területi nyereséggel Románia addigi területe harmadával bõvült. A hírügynökség megjegyzi, hogy a románok akkor már többséget alkottak Erdélyben, és az ott lakó 800 ezer német – az erdélyi szász és bánsági sváb közösség – is megszavazta Erdély Romániához csatolását, többségük azonban azóta kivándorolt.
A bukaresti külügyminisztérium közleményében leszögezi, hogy 1918. december elsején Gyulafehérváron az „összes pártot, felekezetet és társadalmi réteget” képviselõ százezer ember határozta el az „egyesülést Romániával”, és a gyulafehérvári határozatot elsõként az erdélyi és bukovinai német kisebbség képviselõi írták alá.
A kommüniké szerint a dpa „rosszindulatból, vagy hiányos ismeretei” miatt elferdítette a történelmi tényeket, nevezetesen azt, hogy 1918. december 1-jén „Erdély kinyilvánította azon elhatározását, hogy Romániához csatlakozik”. A bukaresti külügyminisztérium pontosításaival és helyreigazítási kérelmével az említett médiaintézményekhez fordult.
Elsõként Emil Hurezenau, Románia berlini nagykövete tette szóvá, hogy sértõnek tartja a német közszolgálati médiumok szóhasználatát: a dpa vezérigazgatójának írt levelébõl kiderül, hogy leginkább az Anschluss (bekebelezés, elcsatolás) kifejezést sérelmezte.
„Ha az 1918. december 1-jei, az önrendelkezés elvén és a többség demokratikus voksán alapuló, a versailles-i és trianoni békeszerzõdések által elismert határozat egyenértékû Hitler 1938-as (Ausztriát bekebelezõ) Anschlussával, akkor mi – én mint a NATO- és EU-tag Románia nagykövete és Ön, mint a német dpa vezérigazgatója – teljesen eltérõ korban és világban élünk” – írta Hurezeanu.
Leszögezte: az elsõ világháború utáni teljes geopolitikai berendezkedést nem lehet „annektálások soraként” beállítani. A berlini román nagykövet ezért ennek a „súlyos értelmezési hibának” a helyreigazítását követelte a német közszolgálati hírügynökségtõl.Link
Románia szombaton ünnepelte az – Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó – 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyûlés századik évfordulóját. A román nemzeti ünneprõl a dpa „Románia Erdély bekebelezésének századik évfordulóját ünnepli” címmel adott ki háttéranyagot, amelynek címsorában „korábbi magyar tartományként” említi Erdélyt.
A dpa felidézi, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia szétesését követõen ezzel a területi nyereséggel Románia addigi területe harmadával bõvült. A hírügynökség megjegyzi, hogy a románok akkor már többséget alkottak Erdélyben, és az ott lakó 800 ezer német – az erdélyi szász és bánsági sváb közösség – is megszavazta Erdély Romániához csatolását, többségük azonban azóta kivándorolt.
A bukaresti külügyminisztérium közleményében leszögezi, hogy 1918. december elsején Gyulafehérváron az „összes pártot, felekezetet és társadalmi réteget” képviselõ százezer ember határozta el az „egyesülést Romániával”, és a gyulafehérvári határozatot elsõként az erdélyi és bukovinai német kisebbség képviselõi írták alá.
A kommüniké szerint a dpa „rosszindulatból, vagy hiányos ismeretei” miatt elferdítette a történelmi tényeket, nevezetesen azt, hogy 1918. december 1-jén „Erdély kinyilvánította azon elhatározását, hogy Romániához csatlakozik”. A bukaresti külügyminisztérium pontosításaival és helyreigazítási kérelmével az említett médiaintézményekhez fordult.
Elsõként Emil Hurezenau, Románia berlini nagykövete tette szóvá, hogy sértõnek tartja a német közszolgálati médiumok szóhasználatát: a dpa vezérigazgatójának írt levelébõl kiderül, hogy leginkább az Anschluss (bekebelezés, elcsatolás) kifejezést sérelmezte.
„Ha az 1918. december 1-jei, az önrendelkezés elvén és a többség demokratikus voksán alapuló, a versailles-i és trianoni békeszerzõdések által elismert határozat egyenértékû Hitler 1938-as (Ausztriát bekebelezõ) Anschlussával, akkor mi – én mint a NATO- és EU-tag Románia nagykövete és Ön, mint a német dpa vezérigazgatója – teljesen eltérõ korban és világban élünk” – írta Hurezeanu.
Leszögezte: az elsõ világháború utáni teljes geopolitikai berendezkedést nem lehet „annektálások soraként” beállítani. A berlini román nagykövet ezért ennek a „súlyos értelmezési hibának” a helyreigazítását követelte a német közszolgálati hírügynökségtõl.Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2018. December 05. 17:18:17
- 2018. December 05. 17:21:07
- 2018. December 05. 17:36:08
- 2018. December 05. 18:59:57
- 2018. December 05. 21:25:32
- 2018. December 07. 10:17:21