Bejelentkezés
Lézerfegyver és elfoghatatlan robotrepülõ - bevetésre kész Putyin szuperarzenálja

„Azoknak mondom, akik az utóbbi 15 évben fûtötték a fegyverkezési versenyt, arra törekedtek, hogy egyoldalú elõnyt szerezzenek Oroszországgal szemben, és igazságtalan szankciókkal akadályozzák az ország fejlõdését: nem sikerült megzabolázni Oroszországot” – mondta még márciusban Vlagyimir Putyin, amikor bejelentette: hazája legyõzhetetlen fegyverek sorozatát fejleszti ki, s azok hamarosan hadrendbe is állnak.
Bár eleinte sokan úgy vélték, az államfõi szavak mögött kevés a valóság, és a beszéd célja leginkább az, hogy az 1999 óta hatalomban lévõ politikus további támogatást szerezzen a közelgõ – és nagy fölénnyel megnyert – elnökválasztásra, mostanra kiderült: Moszkva annak ellenére is valóban erõltetett ütemben fejleszti fegyverzetét, hogy éves katonai költségvetése mintegy tizede az USA több mint hatszáz milliárd dolláros védelmi büdzséjének. Elsõként a középkori orosz hõsrõl elnevezett Pereszvet lézerfegyver állt a napokban szolgálatba, ez pedig a csapatokhoz már tavaly eljuttatott eszköz egyebek mellett arra is alkalmas, hogy elrejtse az ellenség elõl az orosz interkontinentális ballisztikus rakéták kilövõ állásait.
Pereszvet
© AFP / Orosz Védelmi Minisztérium
Az amerikai forrásokból is megerõsített beszámolók szerint néhány hónapon belül megjelenhetnek az elsõ olyan orosz manõverezõ robotrepülõgépek is, amelyek a hangsebesség ötszörösével száguldva közelítik meg célpontjukat. A hagyományos és atomtöltetek hordozására is képes fegyver ellen jelenleg senkinek sincs védelme: az amerikai riasztórendszerek nem képesek idõben észlelni egy ilyen eszköz kilövését, a légvédelmi fegyverek számára pedig túl gyorsan haladnak. A hiperszonikus fegyvereket az orosz hadsereg már többször is tesztelte, s azok – még ha hadrendbe nem is állnak egy ideig – hamarosan megérkezhetnek a hadsereghez, hogy megkezdõdjön az új rendszerek használóinak kiképzése.
Folynak a tesztek a Szarmat nevû nehézrakétával is, amely egyik elõnye, hogy nagyon kis idõ alatt gyorsul fel nagy sebességre, és ezért a korábbi rakétáknál jóval nehezebb megsemmisíteni. A Szarmat 10 tonna terhet képes célba juttatni, így 10-15 nukleáris robbanófej is elhelyezhetõ a hordozóeszközön.
De ott van az Avangard robotrepülõ is, amely akár húszszoros hangsebességre is képes, és izzó tûzgolyóként csap le a célpontokra. Ezeknél már befejezõdtek a tesztek, orosz források szerint megkezdõdött a sorozatgyártás is. „Minden versenytársunkat megelõztük, senkinek sincsenek pontos célzásra képes hiperszonikus fegyverei. Míg mások csak ott tartanak, hogy egy-két éven belül elkezdik a teszteléseket, mi már készen vagyunk” – mondta múlt hónapban Putyin elnök.
Az orosz hadsereg ugyancsak fejleszt nukleáris meghajtással mûködõ, s ezért gyakorlatilag végtelen hatótávolságú manõverezõ robotrepülõket, valamint Poszeidon névre keresztelt, ugyancsak atomhajtású víz alatti drónokat, amelyek szintén alkalmasak hagyományos, illetve atomtöltetek hordozására. Utóbbi egyébként igencsak hatásos fegyver: a hajókról, vagy tengeralattjárókról indítható eszköz 150-180 kilométeres óránkénti sebességgel halad a víz alatt, és képes akár tízezer kilométeres távolságra is eljutni. A kikötõk, vagy vízparti városok közelében felrobbantott, akár száz megatonnás atomtöltet 500 méter magas, radioaktív anyagokkal szennyezett hullámot indítana be, amely partot érve hatalmas és hosszú ideig ható pusztítást végezne.
A készülõfélben lévõ új orosz fegyvereknek egyetlen hadsereg, még az amerikai sem lenne képes ellenállni. Washingtoni források szerint az USA-ban gyors fejlesztésekkel igyekeznek helyreállítani az egyensúlyt. Az amerikaiak egyebek mellett az ugyancsak húszsoros hangsebességre képes ARRW (arrow/nyíl) nevû rendszert fejlesztik, amely várhatóan 2021-re juthat el az amerikai haderõhöz. Egy évvel késõbb léphetne hadrendbe a Hiperszónikus Hagyományos Csapásmérõ Fegyver, a (HCSW), más néven Hacksaw, amely ugyancsak többszörös hangsebességgel csapna le a célpontokra.
Miközben Oroszország elõnyben van a hiperszonikus fegyverek terén, az idén az orosz hadsereget közel ezer új nagy értékû fegyverrel szerelték fel. A TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint a fegyveres erõk egyebek mellett 11 harci gépet, öt helikoptert, 36 különbözõ radarállomást, valamint három hadihajót kaptak. Szergej Sojgu védelmi miniszter arról is beszámolt, hogy a haderõ 2018 elsõ félévében 1281 új épületet, illetve egyéb objektumot vett át, ami kétszer több, mint egy évvel korábban volt. Az év végéig pedig 3600-ra emelkedik az egy év alatt átadott új katonai létesítmények száma.
A helyzetet súlyosbítja, hogy miközben kiújulni és kiterjedni látszik az orosz-amerikai fegyverkezési verseny – az állítólagos orosz egyezménysértés miatt az USA bejelentette, felmondja a közepes hatótávolságú nukleáris rakétákat tiltó INF-szerzõdést – durvul a szavak szintjén vívott háború hangneme is. A közelmúltban például Kay Bailey Hutchison amerikai NATO-nagykövet beszélt arról, hogy az USA akár „ki is iktathatja” az INF-szerzõdést megszegõ orosz rakétákat, amit Moszkvában úgy értékelték, hogy a NATO megelõzõ atomcsapást tervez Oroszország ellen. A válasz erre az volt, hogy megüzenték: Oroszország esetleg meg is változtathatja katonai doktrináját, amelynek értelmében az ország csak akkor használ atomfegyvert, ha nukleáris támadás éri. Akkor viszont – legalábbis Putyin szerint – olyan választ ad, hogy a támadónak arra sem marad ideje, hogy megbánja tettét.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2018. December 11. 18:21:30
- 2018. December 11. 18:29:15
- 2018. December 13. 05:01:49
- 2018. December 13. 21:21:29
- 2018. December 14. 23:15:07
- 2018. December 15. 08:25:19