Ejnye no, miért pont izrühell jut elsõnek eszötökbe? Nincs akadálya, hogy más államok is csatlakozhassanak a szárazföldi telepítésû, közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök megsemmisítésérõl szóló orosz-amerikai INF-szerzõdéshez vagy egy másik megállapodás kidolgozásához ezen a területen – jelentette ki kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök.

“Valóban vannak bizonyos nehézségek ezzel a szerzõdéssel kapcsolatban, mert nem részei a közepes és rövid hatótávolságú rakétákkal rendelkezõ más államok” – mondta Putyin.

“De mi akadályoz meg minket abban, hogy tárgyalásokat kezdjünk velük a meglévõ megállapodáshoz való csatlakozásról vagy elkezdjük egy új megállapodás kereteinek kidolgozását?” – hangsúlyozta az orosz államfõ a védelmi minisztérium kibõvített ülésén.

Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin a Védelmi Minisztérium kibõvített ülésén Moszkvában, 2018. december 18-án. EPA/MICHAEL KLIMENTYEV / SPUTNIK / KREMLIN POOL

Putyin kiemelte: “bármilyen fenntartások is vannak az INF-szerzõdéssel, a mai viszonyok között stabilizáló tényezõ szerepét tölti be, egy bizonyos fokú kiszámíthatóságot és önmérsékletet tart fenn a katonai szférában”.

“Amennyiben az Egyesült Államok felmondja a megállapodást, kénytelenek leszünk ellenintézkedéseket hozni a biztonságunk megerõsítése érdekében” – fûzte hozzá.

“Oroszország továbbra is nyitott bármely olyan kezdeményezésre és javaslatra, amely a nemzetközi biztonság megerõsítését eredményezi, például egy újabb fegyverkezési verseny megelõzésével. Meggyõzõdésem, hogy ez nemcsak Oroszország, hanem az Egyesült Államok és a világ érdeke is” – húzta alá az orosz elnök.

Putyin ismételten tagadta, hogy országa megsérti az INF-szerzõdést, mert annak 1987-es megkötése óta csak légi és tengeri indítású rövid és közepes hatótávolságú rakétákat fejlesztett ki, amelyek kiváltották Washington riadalmát. Viszont közölte: Oroszország könnyûszerrel telepíthetne földi indítású rakétákat is, ha Washington felmondja az INF-szerzõdést.
Az INF-szerzõdés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfõ, a kommunista párt fõtitkára, három évtizede lépett hatályba.

A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülõgépek megsemmisítésérõl rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkõ volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Lavrov szerint Washington már döntött az INF-egyezmény felmondásáról

Nem közelednek az álláspontok az INF-szerzõdés ügyében

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a 9M729 típusú manõverezõ robotrepülõgép tesztelésével – ez a nyugati sajtóban megjelent feltételezések szerint vagy az Iszkander-M rakéta meghosszabbított hatótávolságú változata, vagy pedig a tengeri indítású Kalibr manõverezõ robotrepülõgép módosított modellje lehet – megsérti az INF-szerzõdést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva ezt tagadja, és a maga részérõl azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövõállásai Tomahawk típusú manõverezõ robotrepülõgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy az amerikai csapásmérõ drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szerinte szintén vonatkoznak a szerzõdésben foglalt korlátozások.
Link