Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Idézet egy olvasói levélbõl, mely tán nem is annyira magánügy

Gondolatok'Veled vagyunk lélekben, pontosan értem minden szavad, de nem reagálhatunk! Nagyon megbántam már a forradalmár létem,49 évesen be kell látnom, semmi értelme nem volt! Kiálltam olyan emberekért, akik nem érdemelték meg, elhitetették velem több esetben, mellém állnak...de amikor színt kellett volna vallaniuk csúnyán egyedül maradtam.
A mai eszemmel mindent másképp tennék. Ebbõl a játszmából nyertesként nem tudunk kijönni, viszont megértettem Jézus tanítását - már ha élt valaha valahol egy tanító. Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyeknek országa. És tényleg. Inkább maradtam volna tudatlan ostoba véglény, mint tudatos EMBER, aki látja, tudja, érzékeli miben is van. A tudás, vagy inkább a tapasztalás, nagy lelki teher.
Szeretjük egymást, mi, négyen...a szülõk, testvérek sajnos meszelve lettek, önvédelembõl. Nem hittem volna, hogy a család tud lenni az egyik legnagyobb ellenség ezen az úton, de nálunk ez történt. Nem fogom tûrni és hagyni, hogy bántsák bármilyen formában a gyermekeimet, sem engem, sem a férjem.
Áldott, békés ünnepeket kívánunk Nektek, és köszönöm a tudást, amit Tõled kaptam. Legfõképp, hogy megtanítottál gondolkodni, más szemmel nézni!...'

Hozzászólások

30 #1 osmagyar
- 2018-12-23 18:49
Igen, a tudás nagy teher és ha ráléptél erre az útra, akkor nincs visszaút. Vagyunk így jó páran. Viszont aki tisztán akar látni, az csak ezt választhatja bármilyen rögös is ez az út.
4 #2 Posta Imre
- 2018-12-23 18:51
Atlantiszi gyûrûn fellelt dekódolt szöveg: "A tudás: hatalom. A hatalom: felelõsség. A felelõsség: magány."
75 #3 talpi
- 2018-12-23 20:13
Teljesen igazad van.
Hidd el, sokan megtapasztaltuk,tapasztaljuk, hogy családon belül, sokkal több az ellenség, mit azon kívül. Igaz, ez csak a gyenge jellemeket tartalmazó családok esetében igaz.
Hiszen, mint Õsmagyar is megjegyzik, "rögös az út" de azon végig kell menni.
" a pokolba vezetõ út, csupa jó szándékkal van kikövezve"
99 #4 MORMOTA1968
- 2018-12-24 10:30
Hát, a fene se tudja! Mikor még nem értettem semmit a körülöttem folyó eseményekbõl, az épp annyira zavart, mint most, hogy már a leglényegesebb dolgokkal tisztában lehetek. Az biztos, hogy aki ebbe túlságosan belemászott, nyíltan megírta, megmondta a véleményét a dolgokról, az valószínûleg nem ér jó véget, ha eljön az ideje, márpedig elfog jönni. És nem fog mellé állni senki, mert mindenki el lesz foglalva azzal, hogy õ és szerettei valahogy túléljék, vagy legalább a szerettei a kemény, kegyetlen idõket, amik még ránk várnak. De azért a seggnyalókák helyében se szeretnék lenni, mert õk is be lesznek áldozva, ha már nem lesz szükség a szolgálataikra. Nem csak a filmekben áldozzák be a hûséges kutyaként szolgáló, valamikor embernek születetteket. Szóval, nem szívesen lennék a titkosszolgák, katonák, rendõrök, stb...helyében sem. Az elsõ vonalban lesznek beáldozva. A gazdik hátul a biztonságos sötét sarokban megbújva lökdösik majd elõre testõreiket, beáldozásra ítélt báránykáikat. Hogy mi a jobb, felébredni és hõbörögni, vagy meghunyászkodva, meghajolva mint a fûszál az õt taposó láb alatt, Wass Albertet idézve, ki tudná eldönteni? A kussolók épp úgy megfogják fizetni a hallgatás árát, mint a pofázók, lázadozók, sõt, talán még drágábban! Nem voltak buták ezek az Atlantisziak Imre! Állítólag a magyarok is valahonnét onnét kezdve eredeztethetõek származásilag. A mi tudásunk viszont nem hatalom, hanem egyenlõ a halálos ítélettel számunkra. Kambordzsában elég volt a vörös khmernek az is, ha valaki szemüveget hordott a rossz szemei miatt, mi ennél sokkal-sokkal durvább bûnt követtünk el a rend-szar fenntartói és helyi helytartóik ellen. A mi felelõsségünk, hogy továbbadjuk másoknak, amit tudunk, akkor is, ha alig akad olyan személy aki fogékony az igazságra. A felelõsség magány? Nem kell ahhoz felelõsség se, a magány így is biztosított számunkra, hisz akárhányan is vesznek körbe minket, akármilyen szeretettel is, a saját testén belül mindenki egyedül van, saját belsõ kis világába zárva. Hisz, ki lát a lelketekbe, ha vannak dolgok, amiket inkább nem osztotok meg a legközelebbi szeretteitekkel sem? Például a félelmeidet, lelked kínzó gondolatait, legbensõbb titkaid, amik csak is egyedül rád tartoznak, senki másra. Magányos itt mindenki, ha bevallja, ha nem, legfeljebb az összenõtt sziámi ikrek mondhatnák el magukról, hogy õk ténylegesen minden gondolatukat, érzésüket megosztják egymással, bár az agyuk talán nincs összenõve. Bár van amikor talán az is.
1313 #5 zoli
- 2018-12-25 11:45
A levélírónak ajánlom,hogy nézzem bele a villanó fénybe,és -törlés!

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.37 másodperc
3,550,284 egyedi látogató