Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Pusztító háborúval fenyegetõzik a világ legnagyobb hadserege - mi lesz a vége?

KülföldKomolyan beszélnek és már Izrael létét is fenyegetik! Most láttam egy 2018-as akciófilmet róluk. Godzilla elmehet a csába! Kína és Oroszország az új világcsendõr, nincs kecmec!Nagy vihart kavart a Távol-Keleten, hogy Hszi Csin-ping, Kína elnöke bejelentette, hogy Tajvan vissza fog kerülni Kína ellenõrzése alá, és ha a renegát tartomány nagyon ágál a függetlenség mellett, fegyverrel is érvényt szereznek ennek az elképzelésnek. Az elutasító válasz után Tajvan nagyszabású hadgyakorlatokat kezdett el szervezni elrettentésül, nem valószínû viszont, hogy sokáig ellen tudnának állni, ha a világ legnagyobb hadserege inváziót kezd. Megnéztük, milyen esélyekkel indul a két kínai hadsereg, ha netán háborúra kerülne sor köztük.


Költségvetés, szárazföld, levegõ

Költségvetés

Mielõtt a hadsereg felszerelésének és számosságának adataiban elmerülnénk, célszerû megjegyezni, hogy a Kínai Köztársaság, vagyis Tajvan hadseregének fenntartására a Global Firepowernél elérhetõ legfrissebb adatok szerint 10,7 milliárd dollárt költött egy év alatt, míg a Kínai Népköztársaság ennek több mint tízszeresét, 151 milliárd dollárt. Érdemes megjegyezni, hogy míg Peking a '90-es évek óta minden évben egyre többet költ az ország hadseregére, Tajvan katonai kiadásai inkább csökkenõ tendenciát mutatnak.

Élõerõ

A kínai Népi Felszabadító Hadsereg a világ legnagyobb aktív élõerõvel rendelkezõ hadereje, körülbelül 2,1 millió katona teljesít szolgálatot, akiket szükség esetén még 510 ezer tartalékossal is ki tud egészíteni a kínai kommunista kormány. Tajvan ezzel szemben 257 ezer aktív katonát tud állítani, akik mellé még 1,7 millió tartalékost is mozgósítani tudnak, összesen így a Kuomintang utódállama 2,25 millió katonával tudja megvédeni szigetét. Fontos megjegyezni, hogy míg a kínai kormány vélhetõen nem tudná hatalmas területérõl mind a 2,6 millió katonáját ráküldeni Tajvanra, a védekezõ kvázi-szigetország hadseregének jelentõs részét be tudná vetni területének védelmében. Sokat számít persze az is, hogy egy ilyen, potenciális kvázi-polgárháborúban milyen morállal mennek harcolni a katonák, elõfordulhat az is, hogy az otthonukat védõ tajvaniak egy emberként állnak majd a függetlenségük ügye mögött és sokáig ellenállnak a kontinentális hadseregnek, de az is, hogy a kezdeti extrém túlerõ gondolata már a hadviselés elején demoralizálja majd a katonákat.

A tajvani katonák egyébként felszerelésüket tekintve aligha nevezhetõk elmaradottnak a népköztársaság hadseregével szemben: többnyire modern, amerikai kézifegyvereket és kiegészítõket használnak, illetve ezek helyileg gyártott változatait, származékait.

Szárazföldi harcjármûvek

Pusztító háborúval fenyegetõzik a világ legnagyobb hadserege - mi lesz a vége?

Fotó: Shutterstock

Tajvan szépen fel van szerelve szárazföldi harcjármûvekkel; több mint 2000 harckocsijuk és 4300 egyéb páncélozott harcjármûvük van, mellé még közel 500 önjáró löveget és 1100 vontatott löveget is fel tudnak vonultatni. Ezzel szemben a Kínai Népköztársaság 7700 tankot, 9000 egyéb páncélozott harcjármûvet, 2000 önjáró tüzérségi eszközt, 6000 vontatott löveget és 2000 rakétaindítót tud bevetni.

A páncélos haderõt vizsgálva elmondható, hogy egyik fél sincs a legkorszerûbb fegyverekkel felszerelve, hiszen a tajvaniak többnyire 70-es, 80-as évekbeli, amerikai M60-as harckocsikat és ezek modernizált, helyi változatait, illetve M113-as páncélozott szállító harcjármûveket használnak, míg a kínaiak többnyire helyileg összerakott és felturbózott T-72-es származékokat rendszeresítettek, melyek mellé modernebb, saját fejlesztésû páncélozott szállítókat tudnak bevetni. Mindkét oldal rendelkezik ráadásul jelentõsebb számú kétéltû harcjármûvel is.

Légierõ

Pusztító háborúval fenyegetõzik a világ legnagyobb hadserege - mi lesz a vége?

Fotó: Shutterstock

A két kínai hadsereg közti konfliktusban jelentõs szerepet venne ki a légierõ és bár a Népi Felszabadító Hadsereg légiereje jelentõsen több, sok esetben korszerûbb repülõgéppel (kifejezetten korszerûnek számít például a Senjang FC-31-es vagy a Csengdu J-20-as) van ellátva, Tajvan nagyon komoly lég- és rakétavédelmi kapacitást épített ki, melynek részét képezik többek közt amerikai Patriot védelmi rendszerek is, melynek PAC-3-asra fejlesztését megkezdte a kvázi-szigetállam. Emellé ráadásul Phalanx AI-vezérelt védelmi rendszerekkel is ellátná Tajvan rejtett, részben földalatti légi támaszpontjait.

A GFP adatai szerint egyébként szállító- és gyakorlógépekkel együtt a kommunista Kínának 3000 repülõje és 1000 helikoptere lehet, míg Tajvannak 850, illetve 340.

Víz, rakéták, terep, összegzés
< elõzõ oldal 1 2

Haditengerészet

Pusztító háborúval fenyegetõzik a világ legnagyobb hadserege - mi lesz a vége?

Fotó: Shutterstock

A régióban zajló konfliktusban a légierõ mellett kétség kívül nagyon fontos szerepet játszana a haditengerészet is, ezen a téren azonban a Kínai Népköztársaság jelentõs számbéli fölénnyel bír 714 hajójával, mely ellen Tajvan 87 hajót tudna mozgósítani. A kínai flotta ráadásul repülõgép-hordozóval is rendelkezik, ami a légierõ hatótávolságát és bevethetõségét jelentõsen növeli.

Nagy hatótávolságú rakétafegyverek, tömegpusztító fegyverek

Pusztító háborúval fenyegetõzik a világ legnagyobb hadserege - mi lesz a vége?

Fotó: Shutterstock

Nagyon valószínû, hogy egy Tajpej-Peking konfliktusban nem alkalmazna egyik fél sem tömegpusztító fegyvereket, hiszen a kommunista kormánynak nem célja, hogy elpusztítsa a saját népének tekintett tajvani lakosságot, a Kínai Köztársaság pedig nem rendelkezik tömegpusztító fegyverekkel. Mindkét fél rendelkezik viszont szép számmal ballisztikus- és cirkáló rakétákkal és alkalmazná is ezeket, hiszen alig 180 kilométernyi tenger választja el a kínai partokat Tajvantól. Egy amerikai jelentés szerint Kína körülbelül 2000 ballisztikus rakétával rendelkezik; ha Kína megtámadja a "renegát tartományt," nagyon valószínû, hogy a PLARF Tajvan kommunikációjának, légierejének és vezetésének megbénításának céljával ballisztikus rakéták százait lõné a szigetre. Tajvan rakétái fõleg a népköztársasági hajók ellen lennének hatékonyak, de rendelkeznek már olyan, nagy hatótávú rakétákkal is, melyekkel kontinentális célpontokat is ki tudnak lõni.

Terepviszonyok

Pusztító háborúval fenyegetõzik a világ legnagyobb hadserege - mi lesz a vége?

Fotó: Shutterstock

Ha Peking Tajvan uralom alá vételére pályázik, a zord terepviszonyokkal is számolniuk kell: nemcsak a gyakran ködös, viharos Tajvani-szoroson kell átkelniük, hanem a sziget vulkanikus hegyeivel, sûrû erdeivel is meg kell küzdeniük. Egy kellõen motivált haderõ jelentõs ellenállást tud támasztani a partok védelmekor és késõbb a megszálló katonákkal szemben a szigeten belül is.

Összefoglalás

Kína rendelkezik a világ legnagyobb hadseregével, a GFP indexe szerint ez egyszerre a világ harmadik legütõképesebb hadereje is, míg Tajvan alig 24. a listán. A kvázi-szigetállam ráadásul nem tagja a NATO-nak, sõt, még az ENSZ-nek sem, az Egyesült Államok viszont az 1979-es Taiwan Relations Act értelmében beavatkozhat a konfliktusba, ha azt látja, hogy ez indokolt.

Ha Peking támadást indít a "renegát tartomány" visszaszerzéséért, a hadjárat kibertámadások, ballisztikus rakétatámadások és bombázások sorozatával indul majd, mellyel a tajvani hadsereg infrastruktúráját igyekeznek majd tönkretenni, majd megindítják a partraszállást, melyben akár több százezer katona is részt vehet. Ha támadásra kerül sor, jó eséllyel ez meglepetésszerûen történik majd, hiszen Peking még azelõtt az uralma alá akarja majd hajtani a szigetet, mielõtt a nemzetközi közösség érdemben reagálni tud.

A Népi Felszabadító Hadserege azzal számol, hogy 1-2 hét alatt legyõzik Tajvant és megszállják a sziget nagyobb városait, a valóságban azonban ennél lényegesen több idõbe is telhet a népköztársaság gyõzelme, ha a köztársasági katonák hajlandóak kitartani és elõnyükre tudják fordítani a sziget sajátos terepviszonyait. Tényleges gyõzelmi esélye viszont nem sok van Tajvannak, hacsak nem avatkozik be a konfliktusba az Egyesült Államok - az ország jelenlegi politikáját és gazdasági érdekeit tekintve erre nem igazán apellálhat a tajpeji kormány.

Kérdés persze eleve az is, hogy Hszi Csinping mennyire akarja valójában erõszakkal maga alá gyûrni a tajvaniakat, bár beszédében elsõsorban a tajvani szeparatistákkal és külföldi támogatóikkal (értsd: USA) szembeni fellépést ígért, az elõbbi egy olyan tág kategória, melybe akár a szigetország teljes lakosságát is tartozhat, ha a kommunista párt úgy ítéli. Reméljük azonban, elsõsorban mindkét fél továbbra is békés együttélésre törekszik majd, hiába nevezte a kínai elnök "elkerülhetetlennek" Tajvan visszacsatolását a kontinentális adminisztrációhoz.

Források: Global News, Global Firepower, CSIS (1, 2), Rand.org, Army Recogntion, The Drive, Business Insider, South China Morning Post, Lawfare Blog, Wikipedia, Foreign Policy.
Link

Hozzászólások

4 #1 Posta Imre
- 2019-01-12 07:58
https://www.filmt...ea-kritika Kemények ám! De tényleg! Van minden benne és a csúnya arabok hullanak, mit legyek!
809 #2 megmondhatom-e
- 2019-01-12 09:36
- ha egyö reggelö Hszi Csinö Pingö Pongö kínai miniszterelnökö ( ja , bocsö - Szijjártóulö beszélekö , de azonnalö átkapcsolokö) ( na -meg van!)
ha azt mondja ajtónállójának, hogy ma elfoglaljuk Taiwant, akkor este már úgy megy aludni , hogy - " done!"
Egy pusklövés nélkül
'Átküld' 250 millió kicsi kínait és aznap minden 3 tagú taiwani család asztalánál legalább 13-man ebédelnek.

Ez fenyegeti izrael létét ?
A sorosok létét ? akik épp olyan "magyar" állampolgárok , mint Orbán Viktor !
Ki érti ezt ?
Most akkor Orbán Viktor milyen "magyar2 állampolgár ?
1313 #3 zoli
- 2019-01-12 09:53
Nem is értem,különben,hogy Kína miért nem tette már meg régen,nem csak ezt,bármit.Gazdaságilag már a világ a markában van,akár mikor boríthatna.
4 #4 Posta Imre
- 2019-01-12 10:14
Zoli, mert tán eddig Kína nem is volt Kína, de talán most, vagy lehet eddig volt Kína és azért nem, most meg már nem Kína, így a feladat rája vár. Töltsd le a Vörös-tenger operációs filmet. Nagyon beszédes. Büszke Sárkány...
1313 #5 zoli
- 2019-01-12 10:20
:|s_crash
"Aki ludas nem ludas,aki nem ludas az ludas...hogy is van ez?"
4 #6 Posta Imre
- 2019-01-12 13:03
Izraeli gépek rakétákat lõttek ki Damaszkusz környékére

Izraeli harci repülõk több rakétát kilõttek Damaszkusz környékére péntek este, a támadás során megsemmisült egy raktárépület a szíriai fõváros repülõterénél &#8211; közölte a SANA szíriai állami hírügynökség.

A SANA jelentése szerint a szíriai légvédelmi rendszerek mûködésbe léptek, és a legtöbb rakétát megsemmisítették.

A szíriai állami média által a feltételezett izraeli támadásról közzétett felvételeken fényes csíkok láthatóak az éjszakai égbolton, ami a szíriaiak állítása szerint a damaszkuszi légteret védõ légvédelmi rendszerek tüze.

Más, a világhálón közzétett felvételeken robbanások robaja hallatszik az éjszakában.

Legutóbb december végén hajtott végre támadást Izrael Damaszkusz környéki célpontok ellen. Az izraeli közszolgálati rádió külföldi értesülésekre hivatkozva akkor azt közölte, hogy az éjjeli támadás célpontja a szíriai kormánnyal szövetséges Irán egy repülõgépének szállítmánya volt. Az irániak rakéták precíziós célba juttatását szolgáló különleges GPS-rendszereket szállítottak volna a libanoni síita Hezbollah szervezetnek, s ennek a rakománynak a megsemmisítését célozta az izraeli akció. E támadás során is akcióba lendültek a szíriai légvédelmi ütegek, beszámolók szerint a kilõtt izraeli rakéták nagy részét megsemmisítették, de &#8211; ugyancsak sajtóértesülések szerint &#8211; a többi rakéta így is célba ért.

Az izraeli légierõ korábban is számos alkalommal hajtott végre támadást Szíriában lévõ iráni katonai célpontok ellen. A zsidó állam többször is világossá tette, hogy nem fogja tolerálni Irán térnyerését Szíriában, és fenntartja a jogot az Izraelt fenyegetõ veszély elhárítására. Egy magas rangú izraeli tisztviselõ szeptemberben azt mondta, hogy az utóbbi két évben több mint 200 támadást hajtottak végre iráni célpontok ellen Szíriában.
Érdekes lehet számodra:
Új technológia jöhet tavasztól a balatoni iszapeltávolításban
megosztás
Tavaly mintegy tízezren kezdtek az ECDL megszerzésébe
megosztás
Új videóval népszerûsítik a 112 segélyhívó számot
megosztás

Az egyik ilyen akció azonban balul sült el: szeptemberben a szíriai légvédelem lelõtt egy Il-20-as típusú orosz felderítõgépet, fedélzetén tizenöt katonával. Az incidensért az orosz védelmi tárca Izraelt tette felelõssé, amelynek harci gépei elõzõleg légi csapást mértek szíriai célpontokra, majd moszkvai közlés szerint az orosz repülõgép közelében tartózkodtak, a szíriai légvédelem elfogórakétái ezért találták el a jóval méretesebb orosz repülõt.
https://www.hirad...ornyekere/
80 #7 monguzking
- 2019-01-12 17:52
ha tajvani lennék akkor azt mondanám basszátok meg anyátokat rohadt sárgák----sosem elfelejteni egy pillanatra sem--nem a zsidok a legnagyobb elnyomok s gyilkosok hanem kina az---emberek ezreit ölik le minden nap-több millio tibeti,ujgur s kelet türkmén van átnevelö táborokba bezárva---s persze ne feledjük hgy kinában már bevezették orwelli uj világrend totális megfigyelö rendszerét----
4 #8 Posta Imre
- 2019-01-14 19:45
Kínai drónok Szerbiának

Nenad Miloradovic szerb védelmi miniszterhelyettes bejelentette: több kínai dróngyártó vállalattal folytatnak tárgyalást a szerb fegyveres erõk részére beszerzendõ, távolról irányított felderítõ repülõgépek ügyében.

kinai.jpgA politikus szerint nem csupán a kész gépek megvásárlásáról, hanem szerbiai gyártásról és a szükséges technológiák átadásáról is megbeszéléseket folytatnak. Mint kijelentette, Szerbiának nincsenek ideológiai elõfeltételei a fegyvervásárlásokkal kapcsolatban, utalva ezzel a Kínát övezõ véleményekre.

A tervezett vásárlás értéke és a beszerzendõ gépek kategóriája és darabszáma egyelõre nem ismeretes.
https://honvedele...szerbianak

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.64 másodperc
3,406,913 egyedi látogató