A "közigazgatás" átszervezése zajlik ott is. Akit lehet, kiszerveznek és persze elõkészítik a belsõ konfliktust, ami indokolja a csapatok hazavezénylését. Orbánnak ugyanez a dolga, Erdogán is ezt teszi...és nagyjéból fáziseltolódással "mindenki", hogy ne legyen egyértelmû. Váltás készül. Az amerikai elnök addig nem írja alá az idei költségvetést, amíg a kongresszus nem járul hozzá a mexikói határon felépítendõ falhoz. Emiatt szövetségi alkalmazottak százezreit küldték fizetés nélküli szabadságra.

„Humanitárius és nemzetbiztonsági válság van a határunkon. Mennyi vérnek kell még folynia ahhoz, hogy a Kongresszus a cselekvés mellett döntsön?” – e drámai szavakat intézte a nemzethez a Fehér Ház Ovális irodájából Donald Trump kedden egy alig 10 perces beszédben, amelyet a legnagyobb nézettségi idõpontra, a keleti parti 21 órára idõzített.

Ezt az idõpontot korábban az elnökök valami ünnepélyes alkalomra, vagy hadüzenet, esetleg országos katasztrófa bejelentésére tartogatták.

A nagy amerikai tv-csatornák nem éppen lelkesen iktatták be programjukba a mûsorváltozást az elnöki beszéd miatt. Volt már arra példa, hogy ezt egyenesen megtagadták a Fehér Ház urától – 2014-ben, Barack Obamáról, aki éppen a bevándorló-problémáról akart a nemzethez szólni.

Az amerikai elnök ezúttal nem elsõsorban az illegális bevándorlók áradatával indokolta az 5,7 milliárd dollárba kerülõ fal szükségességét. Ehelyett azt mondta, az Egyesült Államok déli határa a kábítószer „olajvezetéke” az országba, és a határvédõ fal arra szolgálna, hogy „megállítsák a bûnözõket, az embercsempészeket.”

Felhívta a figyelmet arra, hogy az Államokba becsempészett drog értéke évente 500 milliárd dollár, tehát a fal szerinte jócskán „megtérülne.”

A rövid beszédbõl az is kiderült, hogy amíg nem kap felhatalmazást a fal felépítésére,

Trump továbbra sem hajlandó aláírni a költségvetési törvényt, amellyel immár 18 napja bénítja a szövetségi adminisztrációt, és ami miatt több százezer szövetségi alkalmazott nem kap fizetést.

„Az egyetlen megoldás, hogy a demokraták megszavazzák a törvényt, amely megvédi határainkat, és újra elindítja a közszolgálatokat” – hangsúlyozta.

Az ártatlan áldozatok, és az illegális bevándorlók bûnözési statisztikáinak emlegetése mellett odaszúrt egyet elõdjének, Barack Obamának is, utalva a volt elnök lakhelyére. „Azok a politikusok, akik magas kerítéssel veszik körül házukat, nem azért teszik, mert gyûlölik azokat, akik kívül vannak, hanem azért, mert szeretik azokat, akik belül vannak.” Ugyanakkor némi önmérsékletrõl tett tanúságot azzal, hogy szerinte „elég lenne egy acélkerítés is”.

Trumpnak a déli határ lezárása már 2015, a republikánus elnökjelöltségért vívott kampány óta a vesszõparipája.

A fal bevándorlás-korlátozó politikájának szimbóluma, egyike azoknak az ígéreteknek, amely a legjobban tetszett republikánus szavazóbázisának.

Mindeddig azonban nem tudta keresztül vinni, már csak azért sem, mert az amerikai elnöknek korábban az volt az elképzelése, hogy a déli szomszédok fizetik ki a kerítés árát, ezt viszont Mexikó kategorikusan elutasította. Tavaly õsszel pedig a Kongresszusban a republikánusok elvesztették a többségüket - így alakult ki a jelenlegi patthelyzet.

Az elnök mostani szózata sem hatotta meg a demokrata párt vezetõit. Nancy Pelosi, a képviselõház novemberben megválasztott elnöke szerint Trump nem tarthatja tovább túszként az amerikai népet, a határkrízist pedig õ maga teremtette meg.

Pelosi egyenesen azzal vádolta az elnököt, hogy „a félelemre játszik és semmibe veszi a tényeket.”

Chuck Schumer, a Szenátus demokrata párti kisebbségének vezetõje még keményebben fogalmazott: „Nem lehet szeszélybõl kormányozni. Egyetlen elnök sem teheti meg, hogy azt követeli, ami éppen az eszébe jut, és ha ez nem megy, bezárja a kormányt, amerikaiak millióinak sértve ezzel.” Schumer szerint az elnök az Ovális Iroda hátterét arra használta fel, hogy válságot gyártson, félelmet keltsen, és elterelje a figyelmet saját adminisztrációjának zûrzavarairól.”

Ezt erõsíti meg részben az a közvélemény-kutatás, amelyet az Ipsos-Reuters készített. A megkérdezettek 51%-a szerint a „shutdown”-ért, azaz a közintézmények leállásáért Trump a felelõs. Ugyanakkor bevándorlás-kérdésben – a Politico felmérése szerint – 42%-nak az a véleménye, hogy valóban vészhelyzet van a mexikói határon.

Egy harmadik felmérés viszont azt mutatta ki, hogy határvédelmi szolgálatok tagjainak mindössze fél százaléka tartja feltétlenül szükségesnek a falat.

A beszéd elõtti órákban a Twitteren #BoycottTrumpPrimeTime hashtagok arattak.

Trump hitelét rontja az is, hogy az elmúlt napokban a Fehér Házat többször is hamisításon érték.

A hét végén Sarah Sanders, a Fehár Ház sajtófõnöke azt állította, hogy 4000 ismert vagy gyanúsított terroristát vettek õrizetbe a déli határon. Hétfõn viszont Kellyanne Conway tanácsadó elismerte, hogy „szerencsétlen, félreértett nyilatkozat volt”, mivel a nevezettek többségét különbözõ repülõtereken tartóztatták le. Mindazonáltal az elnök folytatja a PR-offenzívát: szerdán a republikánus szenátorokkal ebédel, majd csütörtökön személyesen elmegy a mexikói határra.

Úgy tûnik tehát, hogy az álláspontok egy fikarcnyit sem közeledtek egymáshoz, és nem látszik a fény a „shutdown” alagútjának végén sem. Trumpnak elvileg továbbra is rendelkezésére áll a rendkívüli állapot bevezetése, amellyel megkerülheti a Kongresszust, de erre ezzel teljesen járatlan útra lépne, és ezt úgy tûnik, egyelõre õ sem meri megkockáztatni.

A „shutdown”-helyzet nem új az amerikai politikában, ezt rendszerint egy elnöki vétó, vagy egy költségvetési huzavona okozza. Az elsõre még Gerald Ford elnöksége idején, 1976-ban került sor, és 13 napig tartott. Eddig a leghosszabb ilyen válság Bill Clinton alatt robbant ki, 1995-96 fordulóján, akkor 22 napig voltak a kormányszervek mûködésképtelenek.

Könnyen lehet, hogy a mostani leállás hamarosan átveszi a vezetést ezen a listán. Aminek a vesztesei elsõsorban azok a százezrek, akik most munka helyett otthon ülnek, és fogalmuk sincs, mikor kapnak legközelebb fizetést.
Link