Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Az egekbe emelkedhet a kék arany ára?

BelföldEjnye no! Sok elemzés szerint az elkövetkezõ idõszakban nem az energiahordozók, hanem a víz, „a kék arany" lehet a világgazdaság igazi szûk keresztmetszete. A nyersanyagok között hosszú távra tekintve igen ígéretesnek látszik a közülük legfontosabbnak számító és legkevésbé helyettesíthetõ, a víz. Az élet valamennyi területén rendkívül fontos szerepet játszik, az emberi fogyasztástól az iparon át a mezõgazdaságig. A következõkben ahhoz próbálunk meg tanácsokat adni, miként lehet befektetni ebbe a rendkívül fontos nyersanyagba, amelybõl egyre kevesebb áll rendelkezésre.

Földünk hatalmas vízkészletekkel rendelkezik, ám ennek 97 százaléka sós, 2 százaléka a jelenlegi technológiai ismeretekkel elérhetetlen, és mindössze 1 százalékát tudják hasznosítani a fogyasztók. Már régen nemcsak elmaradott sivatagi államokban okoz gondot a vízhiány, de a világ legerõsebb gazdaságai közül az Egyesült Államok egyes részein, valamint Kínában, Indiában, Pakisztánban, Mexikóban is súlyos probléma a megfelelõ vízellátás.
Sõt, talán túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a rendelkezésre álló víz mennyiségével, illetve minõségével vagy ezek kombinációjával kapcsolatos problémák gyakorlatilag a világ minden országa számára kihívást jelentenek.
Semmivel sem helyettesíthetõ és hiánycikk lesz

Az International Food Policy Research Institute egy korábbi tanulmánya szerint 1995-ben globálisan 3906 köbméter vizet használtunk háztartási és ipari célokra együttesen. Elõrejelzések szerint 2025-re, azaz 30 év leforgása alatt azonban a vízfelhasználás ennek legalább a másfélszeresére emelkedik majd, miközben az öntözésre szánt vízmennyiség mindössze 4 százalékkal fog növekedni.
A világon az egy lakosra jutó átlagos vízfogyasztás az elmúlt 100 évben megduplázódott, a felhasználás a globális felmelegedéssel pedig még nagyobb ütemben nõ majd.
Egy nõ kút fenekérõl felhúzott vizet mutat a markában az észak-indiai PadalbanForrás: MTI/EPA/Dzsaipal Szingh

Ha ezekbõl az adatokból indulunk ki, akkor a víztisztítással és -raktározással foglalkozó tõzsdei vállalatok eredménye, a vízkészletek értéke és ezzel a cégek tõzsdei árfolyama akár exponenciálisan nõhet a következõ idõszakban.

A víz az élet elengedhetetlen feltétele, korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre és nincs helyettesítõje – ezek egytõl egyig olyan tényezõk, amelyek a felértékelõdése mellett szólnak.

A hiánycikknek számító eszközök mindig is kitûnõ befektetési célpontnak számítottak. Miután a mással nem helyettesíthetõ víz utáni igény egyre bõvül, a növekvõ kereslet ezen a piacon kedvezõ befektetési lehetõségeket teremthet. Ráadásul a víz, a többi nyersanyaghoz képest nem szenvedne meg annyira egy esetleges globális recessziót.
Forrás: Shutterstock

A víz a jövõben minden valószínûség szerint hiánycikk lesz – számos országban már most is az, ebbõl következõen hamarosan legalább olyan fontos nyersanyag lesz (befektetõi szemmel is), mint az olaj. Hosszabb távon tehát érdemes lehet például a szektorban mûködõ vállalatok részvényeit figyelni.
Hogyan fektethetünk vízbe?

A vízzel foglalkozó cégekre számos tõzsdén kereskedett alap (ETF – Exchange Traded Fund) specializálódott, így a piacon már egyszerûen elérhetõ a befektetõk számára a befektetési paletta ezen szegmense is – írja az ETFdb.

Léteznek olyan befektetési alapok, amelyek közüzemi vállalatok részvényeit vásárolják. Ezek azonban vegyes alapok, ugyanis a vízkezeléssel foglalkozó vállalatok mellett energiaszolgáltatók, vagy akár telekommunikációs szolgáltatók papírjait is tartják a portfóliójukban.

Ha valaki kifejezetten vízbe szeretne fektetni, annak az Agrárszektor.hu cikke szerint megoldást kínál például a kifejezetten víztisztításhoz kapcsolódó vállalatok papírjaiba fektetõ PowerShares Water Resources Portfolio (PHO). Az alap a Palisades Water Indexet követi, amely a globális víz-iparágban szereplõ amerikai vállalatok teljesítményét követi nyomon, a szivattyú- és szûrõgyáraktól a közmûcégeken át az öntözõberendezéseket gyártó társaságokig.

Szintén kimondottan vizes cégek értékpapírjait képviseli a Dow Jones U.S. Water Index vagy az S&P 1500 Water Utilities Index. A PowerShares Water Resources-hoz hasonló a Pictet magánbank egyik befektetési alapja, a Pictet Water Fund, amely szintén a víz felértékelõdésére számító befektetõk számára lehet érdekes. Persze ezeken kívül még számos „víziparba" fektetõ alap mûködik.
Forrás: 123rf.com

A vízzel kapcsolatos befektetések a közmûvek mellett többek között a vízügyi fejlesztõ cégeket, karbantartókat és víztisztítókat is megcélozhatják. Ezek a részvények jellemzõen alacsony kilengést mutatnak, vagyis relatíve biztonságosak, miközben stabil osztalékot fizetnek, amellyel igen kedvezõ hozam/kockázat arányt biztosítanak. Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a fejlesztõ cégek részvényei sokkal kockázatosabbak, mint a nagy közmûszolgáltatók papírjai.

S mint minden befektetésnél, ezúttal is hangsúlyozni kell, hogy kizárólag vízbe fektetni meglehetõsen kockázatos vállalkozás, érdemes diverzifikálni a portfóliót és legalább 5-10 éves idõtávval számolni.
Link

Hozzászólások

684 #1 atacama
- 2019-01-19 18:55
a világban a tar táj alatt keressétek a vizet a vizeket..
Libia 350 millió kubik kilométer ..az elnök már halott.
a tettes AZUSA!
4 #2 Posta Imre
- 2019-01-21 18:28
Az oroszoké a világ ötödik legnagyobb aranytartaléka


Az aranytartalék nagyságát tekintve Oroszország tavaly lekörözte Kínát és az ötödik helyre lépett elõ.

Az orosz jegybank adatai szerint az aranytartalék idén január elsején 67,9 millió uncia (2112 tonna) volt. Ez 8,8 millió unciával (mintegy 274 tonnával) több az egy évvel korábbinál, amikor a tartalék kisebb mértékben, 7,2 millió unciával (224 millió tonnával) emelkedett a megelõzõ évhez viszonyítva. Az orosz aranytartalék értéke 86,903 milliárd dollárt tett ki az idei év elején, 13,4 százalékkal felülmúlta az egy évvel korábbit.
Aranytartaléka alapján a lista élén az Egyesült Államok áll, amelyet Németország, Franciaország és Olaszország követ.

A hatodik helyre visszaszorult Kína aranytartaléka 59,6 millió uncia volt. Kína több mint két év alatt csupán egyetlen alkalommal növelte tartalékát, ami 2016 októberében még 59,2 millió uncia volt.

Oroszország a világ harmadik legnagyobb aranytermelõje, két éve, 2017-ben a termelése 6 százalékkal nõtt. Az orosz aranytermelõk szövetsége 2018-ra a termelés 3 százalékos bõvülésével számolt.

Az orosz pénzügyminisztérium legfrissebb adata szerint tavaly az elsõ 10 hónapban 8,5 millió uncia (265 tonna) aranyat termeltek az országban.https://www.hirad...-a-vilagon
4 #3 Posta Imre
- 2019-01-21 19:50
Újabb tízmilliárdokat költhetünk vízre

A már elkülönített 170 milliárd forinton felül újabb 34 milliárdot fordít az ország az öntözés fejlesztésére 2020-2030 között. Az utóbbi összegbõl fõként az öntözési rendszer háttérintézményeit, képzést, kutatást, a még el nem készült vízügyi felméréseket lehet kialakítani, elkészíteni, bõvíteni.
https://www.szaba...tunk_vizre
4 #4 Posta Imre
- 2019-01-22 15:48
Olcsón nyer ki ivóvizet a levegõbõl Afrika egyik legígéretesebb feltalálója

Beth Koigi már elnyerte a nagy francia energiacég, az EDF fiatal afrikai újítóknak kiírt nagydíját. Az év elején a brit Royal Academy of Engineering Africa Prize for Engineering Innovation díjára leginkább esélyes jelöltek szûk csoportjában van. Ezért a rangos elismerésért a Szaharától délre fekvõ afrikai országok fiatal újítói vetélkednek.

Az esélyesek között lévõ 27 éves kenyai mérnök lány találmányának alapja valójában régóta ismert. Az a lényeg, hogy a levegõ páratartalmát ivóvízzé alakítja át. A nedves pincékben és fürdõszobákban már régóta mûködnek páraelszívó berendezések. Beth Koigi tehát abból indul ki, hogy a levegõben, szerte a világon, hatszor több víz van, mint az összes édesvizû folyóban. Vagyis itt van egy lehetõség azoknak a szegény országoknak, ahol állandó probléma az egészséges ivóvíz hiánya.

Beth Koigi a kenyai elit tagjaként egyetemre járt, de a kollégiumban poshadt és szennyezett volt a víz. Ezen emlékek alapján alkotta meg elsõ lepárlóberendezését, amely az 58 százalékos páratartalmú levegõbõl naponta 10 liter ivóvizet nyer ki, és a rendszerben van egy tisztító szûrõ is. Jelenleg a Majik Water nevû cég gyártja a lepárlóberendezést. Ami az egészben igazán érdekes és innovatív, az a gazdaságosság lehet.https://hvg.hu/kk...eltalaloja
267 #5 Perle
- 2019-01-22 21:01
Drága mulatság a tengervíz sótalanítási eljárása is. Ráadásul a tengerbe visszaereszett sósvíz is környezetszennyezõ, mérgezi a tengerek mélyét.
https://www.wired...xic-brine/

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 17.8 másodperc
2,945,836 egyedi látogató