Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Nemzeti arcképcsarnok

GondolatokSzöget ütött a kipába, ugyan mi köti össze az alábbi "nemzeti" ügyködõhadat és rá kellett jönnöm, hogy a származás. Zsidók ezek biza és nem kicsit. Hogy miért éppen a "náci" vona-lat képviselik azt nem tudni, vagyis de, hisz a zsidó = náci és ezt szegedi csanádka remekül példázta. Felkapták mostanában a schneideres karlendítéses bohózatot, de hát a tutsek onoka torockai is jeleskedett ebben a mûfajban. Na és? A cirkusz mehet tovább, a magyar meg gárgyul ahogy eddig. Ja, a képcsarnok messze nem teljes. Bene Gábor és sok másik a népi folkóros szetkoronás alkotmányozós kurgános -nemzetgyûléses-pártoskodós pályára lett ráállítva.



Ez meg itt a hab a tortán! Lica sok éve már egy komáromi koncert elõtt vonta bûvkörébe a zenekart. A koncert majdnem el is késett a kiselõadás miatt, mikor is fel lett nekik vázolva a jobbikos zsidó csapra. Na és? Sok év telt el azóta is.


Az Egyszerû senkik vagytok címû dallal üzente a Kárpátia, hogy szakít a Jobbikkal

újságíró. 2019. 01. 30. 15:59

Szerdán tette közzé közé a Facebookon Egyszerû senkik vagytok címû dalát a Kárpátia, mellette néhány fotóval, mellyel egyértelmûen arra céloz, hogy a Jobbiknak szól üzenete, írja az Index.

„Sziasztok! A Nemzeti oldalon, már szinte mindenki egyértelmûsítette álláspontját bizonyos politikai szereplõkkel szemben. Ezzel a dallal ezt most mi is megtesszük” – írta a posztban az együttes.

A videóban olyan politikusok és közszereplõk arcai bukkannak fel, mint Gyurcsány Ferenc, Szél Bernadett, Hadházy Ákos, Kunhalmi Ágnes, Fekete-Gyõr András, Gulyás Márton, Kálmán Olga, Vágó István, valamint a jobbikos Gyöngyösi Márton és Mirkóczki Ádám is.

„Sajnos, a dal hosszára tekintettel a »képek« kategóriájában nem merítettük ki a teljes palettát. Ezért elnézését kérjük mindazon további »senkiknek«, akik nem kerülhettek bele a videóklippbe. Üdv: Kárpátia” – olvasható a szöveg a dal végén.
Link

Hozzászólások

238 #77 bivaly
- 2019-02-03 06:57
Imre !

Koromnál fogva átéltem pár gyászt. Leszámítva a sajátomat. ( Nem tudtam megálni, hogy ne írjam le .)
Nekem az általad felsoroltak egyikében sem volt részem.
Természetesen az ember szomorú, síratja a halottját, de számomra semmi kétségbeesés, depresszió, meg düh, meg ilyesmi ??? Árnyalható a dolog , a történés mikéntje, az elhaló kora, stb., alapján, és az is igaz, hogy egy tragédia nyilván esetleg válthat ki az általad leírtat, de én magamon egyiket sem tapasztaltam, és sajnos túl vagyok néhányon.
Nézd el, csak kiegészítettelek, ezen a "vidám" reggelen.
393 #78 Arany
- 2019-02-03 08:44
Kedves Bivaly!

Nagyon igazad van! Lehet, hogy a nagykönyvben igaz amit Imre leírt, de az élet nem mindig ilyen...
Ha valaki elmegy, mindegy, hogy milyen módon, és mikor, de a gyász mellett mindent visz, hogy az élõkkel kell foglalkozni. Lehet, hogy nekem legnagyobb a veszteség, de az erõ is bennem kell hogy legyen ahhoz, hogy a körülöttem lévõk talpraálljanak, és felfogják, hogy nincs mit tenni, az emlékét pedig soha nem lehet feledni.
Aki megszületett, az meg is hal, és ez nem változtatható meg. Megéltem már én is, tudom...

Talán valamiféle tanítás is a többieknek, ha én megyek el...
1349 #79 Nagy Levente
- 2019-02-03 10:48
talpi, azzal egyetértek, hogy a tudás nem vész el, mivel az a Teremtõtõl "ered" a lelkeken keresztül megjelenik a gondolati síkon és azt az agyunk, mint az erre a dimenzióra vagyis a Föld nevû bolygóra kép, malyd anyagi alkotás, a teremtés folytatása megjelenik. "Kezdetben vala az ige, és az ige Õ vala." "A Teremtõ a Szent Koronát az Em-bar felyére rakta, hogy a lélek fényén keresztül uralja és formálja az anyagot." Idézet a Sumér-magyar bibliából. Az a probléma, ha nem az ennek megfelelõ kultúra, hagyomány, szokás, testamentum stb. szerint élünk akkor minden, de legalábbis java része az erõfeszítéseknek a sötét judaizmust szolgálja!
299 #80 i_gazember
- 2019-02-03 11:03
Ahogy más is jelezte, a gyász öt szakasza nem csak gyász esetére lehet igaz. Az életben számos olyan esemény bekövetkezhet az egyén életében (anyagi veszteség, igazságtalan intézkedés stb.), ami hasonló folyamatot válthat ki. Mint a leírásban szerepel, a szakaszok idõbeli lefolyása változhat. Ebbõl csak arra következtetek, hogy aki arra hivatkozik, hogy egy-egy szakasza (vagy az összes) kimaradt, az inkább annak köszönhetõ, hogy olyan gyorsan eset át rajtuk, hogy észre sem vette. Vagy esetleg egy érzéketlen, emocionálisan alul fejlett lélek? Inkább költõi legyen ez a kérdés, mint provokatív. Az igazi kérdésem az utolsó szakasz, az elfogadáshoz kapcsolódik, amikor nem a gyász, hanem valami más miatt indul be a folyamat. Az ötödik az elfogadás. Van-e értelme ez ellen lázadni, és már pediglen azért sem elfogadni? Itt elsõsorban olyan dolgokkal kapcsolatban utasítom el az elfogadást, ami nem lezárt, ami változtatható. Véleményem szerin ezen utolsó szakaszban a többség magatartása (elfogadás) vezet arra, amikor az egyén birkásítja a többséget. Na és pont itt kezdõdik a tanulás, amikor megérti az ember a folyamatot, hogy gyorsan el is felejtse, mert máskülönben beleragadna az elfogadásba. :)
1349 #81 Nagy Levente
- 2019-02-03 11:13
Csak útmutatásként, ha elsõre valakinek nem tûnik fel. A Szent-korona ebben a misztériumban az emberi agy, ami a Teremtõ Jóistentõl eredõ gondolatot képes földi képpé alakítani a lelken keresztül. Az Em-Bar-ból az Em a nõ a Bar a férfi.
4 #82 Posta Imre
- 2019-02-03 14:25
Most hallottam, hogy a kinyújtott karú "ave" üdvözülés bizony a szabadkõmûvesek (római birodalmi) üdvözlése.

Bivaly, talán elhiszed, talán nem, én sem elõírásosan gyászolok. Ami a tankönyvi példa, az bizony sok-sok átlagos tapasztalat. Ennek vannak "elhajlásai" minden irányba, vagy éppen érzékelhetõ módon nem érzékelhetõen. Talán a "gyász" sem a legmegfelelõbb szó erre. A "veszteség" is relativizált jelenség. Csúnya szóval élve irritált az idegállapot a sok kisebb és nagyobb zaklató esemény kapcsán. Egyébként a "sterssz" görbe is hasonló, mert ott is biokémiai jelenségek vegyülnek értelmi szintû magyarázatokkal. Van olyan személy a közelemben, aki szemmel is jól látható módon és tapasztalhatóan is egyre inkább elveszíti eddigi kapcsolatát a külvilággal. Még nem ölte meg magát, de már gyilkolja, zsarolja a környezetét. Köztünk szólva, talán jogosan is teszi, de ez a bosszú rajta bizonyosan nem segít. Látom, tapasztalom és mégsem tehetek semmit, mert tanácsaim úgy róla, mint a szülõkrõl lepattannak. Halvány esélyt látok rá, hogy kikeveredjen saját ördögi körébõl. Az elfogadásig biztosan nem jut el ebben a ciklusában, bár soha se mondd, hogy soha...

Arany a gyász nem az "elmenetelrõl" szól igazán. A "veszteség" szubjektív. Nem az elmenõt gyászoljuk, hanem az itt maradókat. Paradox módon a mazochistábbja kevésbé éli meg a "fájdalmat". A jelenség nem emberi lélekhez kötött. Szeretet-kapcsolatot feltételez, bár inkább kötódésnek mondanám. Az "állatvilágban" igen komolyan kutatott viselkedési forma a "gyász". Ugye milyen érdekes? A hiány mindenképpen megkerülhetetlen érzés, már ha az ember nem volt teljesen hiányos addig is.

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.52 másodperc
3,554,574 egyedi látogató