Bejelentkezés
Az orosz jegybank bevonta a kínai jüant tartalékdevizái közé
Az orosz jegybank bevonta a kínai jüant tartalékdevizái közé, de azt nem tervezi, hogy a közeljövõben vásároljon is jüant - értesült a TASZSZ orosz hírügynökség jól tájékozott forrásból. Oroszország központi bankja nem kommentálta az értesülést.
A jegybank féléves idõeltolással szokott tájékoztatást nyújtani arany- és devizatartalékainak összetételérõl. A harmadik negyedéves beszámoló szerint az orosz jegybank tartalékaiban tavaly december 31-én a dollár részaránya 44 százalék volt, az euróé 42 százalék, a font sterlingé pedig 9,5 százalék. A maradékot kanadai és ausztrál dollárban, svájci frankban és japán jenben tartották.
A jegybank november közepén döntött úgy, hogy a jüant is felveszi a tartalékdevizák listájára. A belátható jövõn belül azonban az orosz tartalékokon belül a kínai deviza aránya jelentéktelen mértékû, csupán jelképes jellegû lesz. Az orosz jegybank arany- és devizatartaléka november 26-án 364,5 milliárd dollárra rúgott. A következõ 5-7 év során 500 milliárd dollár értékre tervezi felduzzasztani a tartalékok nagyságát a központi bank.
Az orosz hatóságok tavaly hirdették meg a keleti nyitás politikáját, miután az ellene elrendelt szankciók miatt Oroszország nem fér hozzá a nyugati tõkepiacokhoz és a nehezen kibányászható szénhidrogén-lelõhelyek mûködtetéséhez szükséges technológiákhoz.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa a jövõ héten hétfõn hoz döntést arról, hogy bevonja-e a jüant tartalékdevizái közé. A kínai fizetõeszköz az IMF különleges lehívási jogok (SDR) nevet viselõ valutakosarába kerülhet be, amelyben jelenleg az amerikai dollár, az euró, a japán jen és a brit font található. Az IMF közgazdászainak számítása szerint a valutakosárban a jüan részaránya 14-16 százalékot tehetne ki.
Elemzõk szerint a jüan valutakosárba kerülésével az SDR jóval reprezentatívabbá válna, az elmúlt években ugyanis a kínai valuta a nemzetközi kereskedelmi elszámolásokban a hatodik leggyakrabban használt pénzzé lépett elõ. A lépés, a kínai kormány terveivel összhangban, a jüan nemzetközivé tételének felgyorsítását is segítené.Link
A jegybank féléves idõeltolással szokott tájékoztatást nyújtani arany- és devizatartalékainak összetételérõl. A harmadik negyedéves beszámoló szerint az orosz jegybank tartalékaiban tavaly december 31-én a dollár részaránya 44 százalék volt, az euróé 42 százalék, a font sterlingé pedig 9,5 százalék. A maradékot kanadai és ausztrál dollárban, svájci frankban és japán jenben tartották.
A jegybank november közepén döntött úgy, hogy a jüant is felveszi a tartalékdevizák listájára. A belátható jövõn belül azonban az orosz tartalékokon belül a kínai deviza aránya jelentéktelen mértékû, csupán jelképes jellegû lesz. Az orosz jegybank arany- és devizatartaléka november 26-án 364,5 milliárd dollárra rúgott. A következõ 5-7 év során 500 milliárd dollár értékre tervezi felduzzasztani a tartalékok nagyságát a központi bank.
Az orosz hatóságok tavaly hirdették meg a keleti nyitás politikáját, miután az ellene elrendelt szankciók miatt Oroszország nem fér hozzá a nyugati tõkepiacokhoz és a nehezen kibányászható szénhidrogén-lelõhelyek mûködtetéséhez szükséges technológiákhoz.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa a jövõ héten hétfõn hoz döntést arról, hogy bevonja-e a jüant tartalékdevizái közé. A kínai fizetõeszköz az IMF különleges lehívási jogok (SDR) nevet viselõ valutakosarába kerülhet be, amelyben jelenleg az amerikai dollár, az euró, a japán jen és a brit font található. Az IMF közgazdászainak számítása szerint a valutakosárban a jüan részaránya 14-16 százalékot tehetne ki.
Elemzõk szerint a jüan valutakosárba kerülésével az SDR jóval reprezentatívabbá válna, az elmúlt években ugyanis a kínai valuta a nemzetközi kereskedelmi elszámolásokban a hatodik leggyakrabban használt pénzzé lépett elõ. A lépés, a kínai kormány terveivel összhangban, a jüan nemzetközivé tételének felgyorsítását is segítené.Link
Hozzaszolasok
Még nem küldtek hozzaszolast
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.