Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

A kazah puszta közepén épül a világ legnagyobb infrastrukturális beruházása

BelföldHorgos? Ordos? Amíg itten rágjuk a gittet, csendben épül az új világrend, minden nagyobb csatazaj nélkül. Ugye milyen érdekes ez? Kazahsztán és Kína határánál van az a pont, amely a legmesszebb van a világon bármilyen tengertõl vagy óceántól. A legközelebbi tengerpart innen 2500 kilométerre van. A végeláthatatlan sivatagos sztyeppék és a Tien-san hegység vonulatai körül elhelyezkedõ régió a világ egyik legkevésbé lakott része. Kazahsztánnak ezen a részén élnek az utolsók közé tartozó közép-ázsiai nomádok, és éppen itt épül a világtörténelem legnagyobb infrastrukturális beruházása.

A határ kazah részén fekszik egy történelmi léptékben jelentéktelen település, Korgosz (Khorgos). Lakossága a hivatalos adatok szerint 908, de az elmúlt években a világkereskedelem egyik fontos csomópontjává fejlõdött. A beruházás annak az Egy út, egy övezet (vagy Új selyemút) elnevezésû megalomán beruházási programnak a része, amelytõl Kína vezetõ világpolitikai szerepét reméli.

Kapcsolódó cikkA Szovjetunió sorsára juttathatja Kínát a minket is érintõ megalomán terveA munkaerõ-növekedésen alapuló gazdasági megerõsödés, majd a befolyási övezet költséges kiterjesztése - ebbe a modellbe a szovjetek már elbuktak.

A programban különösen fontos szerepet kapott Kazahsztán. Hszi Csin-ping kínai pártfõtitkár a kazah fõvárosban, Asztanában hirdette ki az Egy út egy övezetet még 2013-ban, és ebben Korgosz az egyik legfontosabb csomópont. A világ legnagyobb szárazföldi kikötõjét és logisztikai központját szeretnék létrehozni itt.

A település akkor kezdett számottevõvé válni, amikor a 2010-es évek elején befejezõdött az Asztanát Kínával összekötõ vasútvonal megépítése. A korgoszi logisztikai központ elsõ fázisa 2015-ben készült el, és a projektet a következõ Dubajként hirdetik, amely a hamarosan a világ legnagyobb gazdaságát köti össze a világ legnagyobb olyan országával, amelynek nincs tengerpartja.

A beruházás állásáról a New York Times készített helyszíni riportot. A cikkben a projekt vezetõje azzal példálózott, hogy míg Kína, Európa, Oroszország és Irán közötti kereskedelem 90 százaléka vízi utakon zajlik, mióta létrejött a korgoszi átkelõ és a rajta áthaladó vasútvonal, vasúti úton érkeznek John Deere traktorok Kínából Azerbajdzsánba, Nyugat-Európába pedig Hewlett-Packard alkatrészek. Bár a tengeri szállítás olcsóbb lehet, mint a vasúti, de akár háromszor gyorsabb lehet vonaton szállítani Kínából Európába vonaton, mint vízen (jellemzõen 3 hét alatt érnek el a kínai rakományok Európába az óceánon).

A logisztikai központtól tíz kilométerre, a kínai-kazah határon egy szabadkereskedelmi zónát is létrehoztak. A határ kazah oldalán fekvõ Korgosszal átellenben Kínában is megalapítottak egy ugyanilyen nevû várost. A 2014-ben létrehozott kínai városnak már 100 ezer lakója van, és a határ túloldaláról érkezõ kazahok vízum nélkül jöhetnek ide, hogy vámfizetés nélkül vásárolhassanak olcsó kínai termékeket. A kínaiak leginkább szuvenírekre vadásznak a kazah oldalon.

Kínában több tucat hasonló különleges státuszú gazdasági övezet mûködik – az elsõ a senzeni volt -, de ez az elsõ, amely nem csak kínai területen mûködik. Kína tervei szerint a modell hamarosan a világ számos pontján el fog terjedni, a kínai bejelentés szerint 50 hasonló zónát hoznak létre egészen távoli helyeken is, például Algériában.

A CNBC egy évvel ezelõtti riportja alapján a kínai oldalon jóval nagyobb ütemben zajlik a fejlesztés. A kazah részen is az a terv, hogy egy 100 ezres várost felhúzzanak, de egyelõre csak sporadikusan felhúzott toronyépületek láthatóak. Látszólag sok a félbehagyott építkezés, és jurták állnak a félig elkészült lakóházak mellett. A riportban helyi befektetõk azt mondták, hogy az évek óta felhúzott irodaházak üresen állnak.


A CNBC riportja.

A fejlesztést különösen érdekessé teszi, hogy kínai rész a felerészben muszlim ujgurok által lakott Hszincsiang tartomány nyugati végén fekszik. Az elmúlt években Kína brutális eszközökkel igyekszik átnevelni az itt élõ muszlimokat (érdemes a jelenségrõl elolvasni például a 444 cikkét), becslések szerint 800 ezer és 2 millió között lehet azoknak az ujgoroknak a száma, akiket átnevelõ táborokban igyekszik megtörni a kínai államhatalom. A New York Times szakértõkre hivatkozva azt írja, hogy a korgoszi megaberuházás miatt válhatott igazán fontossá a kínai állam számára az ujgurok fokozott ellenõrzése.

Az ezer milliárd dollárosra tervezett Egy út egy övezetet néha a második világháború utáni újjáépítést megalapozó Marshall-tervhez hasonlítják. A program alapja a kínai kereskedelmi érdekeket célzó közúti, vasúti és tengeri utak kiépítése vagy fejlesztése, különbözõ infrastrukturális kísérõ beruházásokkal, mint repülõterek, erõmûvek vagy vezetékek létesítése.

Ennek lenne része például a Belgrád-Budapest vasútvonal. A kínai projekt eddig megvalósult elemei felemás képet mutatnak. A kritikusai leginkább újfajta gyarmatosításnak jellemzik, amely révén gazdaságilag soha meg nem térülõ megaprojektekbe és ezáltal adósságcsapdába hajszolják bele szegényebb országokat.

Kapcsolódó cikkA Budapest-Belgrád vasútvonal miatt fontos Pireusz csak egy bábu a kínai sakktáblánA kínaiak már az európai kikötõi konténerforgalom tizede felett megszerezték az irányítást.
Link

Hozzászólások

4 #1 Posta Imre
- 2019-02-03 15:58
Az atomfegyverzet a rendszer túléléséhez kell
Donald Trump újabb találkozóra készül Kim Dzsong Unnal, aki nem alkuszik meg könnyen

Kritikus hónap elõtt állunk Észak-Korea atomfegyver-mentesítése ügyében – idézett tegnap a The Korea Herald egy neve elhallgatását kérõ szöuli képviselõt, aki azt is elmondta: Phenjan hozzáállása jelentõsen megváltozott az ezzel kapcsolatos kérdésekhez, az érintett feleknek tehát törekedniük kell arra, hogy életben tartsák ezt a lendületet. Mint fogalmazott, a jelen pillanatban a heteken belül bekövetkezõ második amerikai–észak-koreai csúcstalálkozó kimenetele fontos a dél-koreai diplomáciának, ahol az atommentesítés lesz a figyelem középpontjában. Hozzátette, Szöul folyamatosan egyeztet Washingtonnal a közelgõ találkozó részleteirõl annak érdekében, hogy a dél-koreai szempontok is terítéken legyenek...
https://magyarido...l-3909884/

Európa sajátos pénzügyi eszközzel kereskedhet a szankciók-sújtotta Iránnal


Az amerikai szankciókat kikerülõ és az Iránnal való kereskedelem folytatását lehetõvé tévõ mechanizmust hozott létre három európai állam. Nagy-Britannia, Németország és Franciaország ezzel fent akarja tartani az amerikai kormány által elutasított „atomalkut” – amíg Teherán is tiszteletben tartja azt.

A Trump-kormányzat fenyegetett, az európaiak, köztük a távozó Nagy-Britanniával, mégis meglépték. London, Párizs és Berlin létrehozta az Instex-et,

azt a nem dolláralapú kereskedelmi csatornát amelyen keresztül részben folytatni tudják a kereskedést Iránnal,

abban a reményben, hogy a külföldi valutához jutó Teherán betartja az „atomalkut” és nem fejleszt nukleáris fegyvert.

Korábban a Trump-kormányzat egyik illetékese arra figyelmeztetett:

„lehet választani: vagy Iránnal vagy az Egyesült Államokkal akarnak üzletelni”.

„Remélem európai szövetségeseink bölcsen választanak” – mondta Tom Cotton republikánus szenátor.

Az Iránt újra kereskedelmi szankciókkal sújtó Washington felmentést adott nyolc országnak – köztük feltételezések szerint Japánnak, Dél-Koreának, Indiának és Kínának – hogy folytathassa a kereskedelmet Teheránnal, igaz jóval alacsonyabb szinten, mint korábban.

Az európai országok ugyanakkor nem kaptak ilyen kedvezményt.

Felmerült, hogy az amerikaiak aggódnak, hogy az európai kereskedelmi eszköz, az Instex kiválthatja a jelenlegi nemzetközi banki átutalási rendszert, a SWIFT-et.

A Trump által felrúgott atomalku részeként Irán hajlandó korlátozni nukleáris programját, cserébe azokért a gazdasági elõnyökért, amelyeket a kereskedelmi szankciók feloldása ígér.
Jelképes támogatás de erõs üzenet

Az európai vezetõk igyekeztek olyan megoldást találni, aminek jóvoltából nem áll le a kereskedelem az iszlám köztársasággal, amelynek gyengélkedõ gazdaságát súlyosan megviselik a Trump-kormányzat intézkedései.

Európai politikusok elismerték, hogy a „speciális kereskedelmi eszköz” valójában jelképes támogatást nyújthat csak, mivel az Egyesült Államokban kereskedõ európai cégek az amerikai szankcióktól tartva nem vállalják majd hogy Teheránnal üzleteljenek.

Szakértõk felhívják a figyelmet, hogy a kereskedelmi eszköz kezdeti célja az, hogy olyan fizetési tranzakciókat bonyolítsanak le rajta keresztül, amelyekre nem vonatkoznak az amerikai szankciók.

„Sem Európa, sem Irán nem gondolja azt, hogy az Instex varázsütésre megoldja az összes kereskedelmi problémát, de ez egy politikai jelzés arról, hogy Európa komolyan gondolja vállalásait és hajlandó lépéseket tenni.

Azt üzenik Amerikának: ha az túlzásba viszi a másodlagos szankciókat, akkor azokra fokozatosan, határozott választ kap majd”...https://infostart...ta-irannal


Csehország többet kapott az EU-tól, mint amennyit befizetett

Csehország 2018-ban 45,3 milliárd koronával kapott többet az Európai Unió költségvetésébõl, mint amennyit a közös kasszába befizetett – közölte a cseh pénzügyminisztérium pénteken Prágában.
https://autopro.h...ett/29174/


Belgium darabokra eshet szét a migráció miatt

Brüsszel muszlim többségû város lesz. Ezt állítja Alain Destexhe belga liberális politikus a könyvében. A szenátor a stábunknak adott interjúban arról beszélt, hogy a migráció miatt Belgium darabokra eshet szét. Hozzátette azt is, hogy az uniós polgárok a migrációt tartják a legnagyobb fenyegetésnek, ezért a közép-jobb pártoknak ezt a témát kellene politikájuk középpontjába helyezniük.

Belgium a 2000-es évek elején hozott kormányzati döntésnek köszönhetõen elveszítette a migráció feletti ellenõrzést – írta Alain Destexhe belga szenátor politikus nemrég megjelent Mielõtt túl késõ lenne címû könyvében.https://hirtv.hu/...tt-2476252
684 #2 atacama
- 2019-02-03 16:27
Atom,de nem tom minek..
https://www.napi....78022.html
267 #3 Perle
- 2019-02-03 17:08
Video a szabadkereskedelmi zónáról.https://www.youtu...TvncgDQrLA
Ilyen a mi Kõbánya úti bazárunk is.
Épül majd a 2, Világ Kereskedelmi Központ is.
https://astanatim...in-astana/
A kínaiak és oroszok között egyre több a vegyes házasság, de újabban a kenyai-kínai is is. A selyetúttal egyenes arányban nõnek ezek.
http://www.chinad...e79eb.html
4 #4 Posta Imre
- 2019-02-03 19:24
Perle a maciék a japánokat oktatják. Szépen összeáll ez, mint a tejszínes zabkása. https://www.youtu...bdGMOrX51Y
34 #5 valahun
- 2019-02-04 10:02
80 #6 monguzking
- 2019-02-04 16:39
Tovabbra is hatalmas baromsagnak tartom emberiseg reszerol a globalizmust hisz veges rendszerben nem lehet fenntarthato novekedesrol beszelni...csak egy dolog hogy mit csinalnak kinaiak..majd elpusztulnak ok is igen gyorsan...osszeomlas nem elnyujtott folyamat hanem mikkor eler egy kritikus erteket terheles akkor osszeomlik pillanatok alatt
961 #7 szabir
- 2019-02-04 17:59
a kozakokot [a keletit nem a ukrant] vmiett huzzak fel mert par ev mulva atternek a latin betus irasra - amugy azt a regiot valszeg a zsidok robbantottak be azert sivatag kb 200 eve akkor ha minden igaz

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 1.19 másodperc
2,960,312 egyedi látogató