Ó, mi lesz, ha egy ujgur hadosztály kínai fegyverzetben megjelenik judapesten asszonyostól, gyerekestõl, azért meglepõdnétek, nem? A cahal biztosan zokóhn venné. Új kampány indult kedden a közösségi médiában #MeTooUyghur néven: többen követelik, hogy a kínai kormány tegyen közzé videofelvételt az átnevelõtáborokban eltûnt hozzátartozóikról.

„Kína, mutass róluk videót, ha életben vannak!”

– írta a Twitteren Halmurat Harri Finnországban élõ ujgur aktivista. Felvételt követelt azokról, akiket átnevelõtáborba küldtek, de a rokonaik egy ideje nem hallottak róluk. A felhívása nyomán a Twittert elárasztották az eltûnt hozzátartozókat keresõk fényképei. (A Twitter Kínában nem elérhetõ.)
Csak egy példa a rengeteg fotókkal közzétett, szabadulást követelõ posztok közül.Forrás: Twitter

A kezdeményezés elõzménye, hogy a kínai nemzetközi rádióadó vasárnap este a Twitteren közzétett egy 26 másodperces felvételt Abdurehim Hejit ujgur énekesrõl és költõrõl, a férfi halálhírét cáfolandó. A videó hitelességét és a készítésének az idejét még nem sikerült ellenõrizni. Hejitet egy dala miatt 8 év börtönbüntetésre ítélték.

Emberi jogi szervezetek jelentései szerint az utóbbi években szigorú rendõri megfigyelés alá vonták a Kína északnyugati részén található, lázongó ujgur régiót, és a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen élõ kisebbségek nagyjából 1 millió tagját tartják fogva átnevelõtáborokban. Ezeket a vádakat a pekingi kormány visszautasítja, és azt állítja, az iszlám radikalizmus elleni „képzõközpontokról” van szó. A hatóságok szerint a szélsõségesség elleni küzdelem jegyében van szükség a szigorú biztonsági intézkedésekre, amik nem irányulnak célzottan egyetlen etnikai csoport ellen sem.

Az átnevelõtáborokat megjártak közül többen embertelen körülményekrõl és kínzásról számoltak be. Néhányaknak meg kellett tagadniuk a vallásukat, és hûséget kellett esküdniük a Kínai Kommunista Pártnak. A türk nyelvet beszélõ ujgurok többsége muszlim.

Sok külföldön élõ ujgur vagy kazah retteg kapcsolatba lépni hszincsiangi hozzátartozóival, mert egy külföldi telefonhívás azonnali internálást vonhat maga után.

Hasonló történt a Kazahsztánban élõ Bekmurat Nusupkan családjában is. Nusupkant felkereste apósa 2018 februárjában. A férfi felhívta a Kínában maradt fiát, hogy érdeklõdjön a hogyléte felõl. Nem sokkal késõbb a fiút letartóztatták a Kazahsztánból kapott hívások miatt, és átnevelõtáborba küldték – közölte a BBC. A szintén Kazahsztánban élõ Nurbulat Tursunjan elmondta: idõs szülei nem tudják elhagyni Kínát, mert a hatóságok elvették az útleveleiket.

A kínai kazah kisebbséghez tartozó Orynbek Koksybek saját elmondása szerint több hónapot töltött különféle táborokban. Az egyik helyen megbilincselve, megkötözve tartották, belökték egy gödörbe, és vizet öntöttek rá. A férfit árulással vádolták, és a kettõs állampolgárságát kifogásolták. Késõbb egy másik központba szállították át, ahol kínaiul kellett tanulnia. Koksybek szerint azért tartóztatják le a kazahokat, mert muszlim vallásúak. A férfi úgy véli, Kína célja, hogy kínaiakat csináljon a kazahokból, és eltörölje a kisebbséget.

A Kazahsztánban élõ kínai kazahok a helyi kormánytól kértek segítséget az átnevelõtáborokban eltûnt rokonaik ügyében. A kazah kormány szerint a Kínában élõ kínai állampolgárokra vonatkozó korlátozások kínai belügynek számítanak.

Kínában több mint 1 millió kazah él. A Szovjetunió összeomlása után ezrek költöztek Kazahsztánba, akik most úgy érzik, elvágták õket Kínában élõ rokonaiktól. (MTI)
Link