Jé, Izrael = Magyarország? Ezzel valami újat mondtak. Fél év alatt legalább 73 millió forintot fizetett ki Magyarország izraeli lobbistáknak, hogy az Amerikai Egyesült Államokban segítsék az ottani magyar diplomáciai képviseletek munkáját. Elsõre logikátlannak tûnik, hogy a magyar kormány izraeliektõl várja, hogy végre javuljon a kapcsolata az amerikai kormánnyal. Ám a két izraeli lobbista, illetve amerikai alvállalkozójuk is dolgozott korábban Donald Trump amerikai elnöknek. Hogy tanácsaik pontosan mennyibe kerülnek, azt nem tudjuk, mert a magyar Külügyminisztérium nem minden kérdésünkre válaszolt.

Egy hónapja írtuk meg, hogy a magyar kormány Donald Trump amerikai elnök izraeli kampányfõnökének cégét fogadta fel, hogy segítsen neki Amerikában lobbizni. Most kiderült: a washingtoni követség, a chicagói, illetve a Los Angeles-i konzulátus is külön-külön szerzõdött a BSI Public Affairs nevû céggel:

Trump izraeli kampánytanácsadói lettek a washingtoni magyar követség lobbistái

Mint korában megírtuk, a BSI-t Delaware-ben jegyzeték be, ami Amerika ‘offshore állama’ azaz a cégekrõl nehéz kideríteni bármit is hivatalos forrásokból. Ám az amerikai igazságügy-minisztériumnak egy alvállalkozó által beadott dokumentumból kiderül, hogy a cég társelnökei Tzvika Brot és Ariel Sender, két izraeli lobbista akik Trump izraeli kampányán is dolgoztak, illetve jó kapcsolatot ápolnak Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel.
73 millió forintot már biztosan kifizettett a magyar állam

Az Átlátszó közérdekû adatigénylésben kérte ki a magyar Külgazdasági- és Külügyminisztériumtól a BSI Public Affairs-szel kötött szerzõdéseket. A minisztériumtól érkezett válaszból kiderült: három külképviseletünk (a washingtoni, a Los Angeles-i és a chicagói) is szerzõdött a BSI-vel. A három külképviselettel három külön szerzõdést írt alá a BSI, ám a dokumentumok szövege szóról szóra megegyezik egymással – csak a megbízó nevét, illetve az árat módosították.

A szerzõdésekbõl kiderül, hogy a lobbicég “konzultációs” szolgáltatásokat nyújt, ezért a washingtoni követség havi 20 ezer dollárt (5,43 millió forintot), a chicagói konzulátus 10 ezer dollárt (2,72 millió forint), a Los Angeles-i pedig 15 ezer dollárt (4,07 millió forint) fizet a BSI-nek.

Mindhárom szerzõdésben az áll, hogy az adott összegért cserébe a BSI vállalja, hogy havonta egyszer találkozik a megbízóval – akár a budapesti Külügyminisztériumban, akár az Egyesült Államokban, és hogy ezekre a találkozókra legalább egy kollégát elküld. Emellett három havonta projektjelentést írnak, amelyben összefoglalják az elmúlt idõszakban végzett munkát. Emelllett a BSI vállal telefonos segítséget is, ám legfeljebb heti egyszer és maximum egy órás telekonferenciára áll a magyar diplomaták rendelkezésére.

Mivel a számunkra megküldött szerzõdés hat hónapra szól, a fentiek alapján annyi biztos, hogy a magyar külügy 73,3 millió forintot tavaly már mindenképpen kifizetett a BSI-nek.
Pluszpénz projektek lebonyolításáért és a PR-tevékenységért

Ám ez minden bizonnyal nem a teljes összeg. A három magyar külképviselet ugyanis nem csak konzultációt rendel a BSI-tõl, ám nem tudjuk, hogy a további szolgáltatások mennyibe kerülnek.

A megküldött szerzõdések alapján a BSI “projektekben” is segíti a magyar külképviseleteket: privát és publikus konferenciákat, szimpóziumokat szervez, delegációk utazását szervezi Magyarország és Amerika között, illetve találkozókat szervez a magyaroknak a helyi média, politika és tudományos élet szereplõivel. Az ezért kapott díjazást külön, projektenként állapítják meg, és arról nem kaptunk információt, mennyibe kerülnek ezek a feladatok a magyar kormánynak.

A BSI harmadik tevékenységi köreként emellett kapcsolatot tart a médiával, kormányzati szervekkel, és PR-feladatokat is ellát. A szerzõdések szerint ennek a munkának az árlistája egy a szerzõdésekhez csatolt dokumentumban található. Kértük a magyar Külügyminisztériumot, hogy küldje el ezt az árlistát is számunkra, ám azt nem kaptuk meg.
Él-e még a szerzõdés?

A Külügyminisztérium által az Átlátszónak megküldött BSI-szerzõdések hat hónapra szólnak és 2017. július 1-jén írták alá õket, azaz a tavalyi év végén elméletileg lejárt a szerzõdéses idõszak.

Ám a szerzõdésekben benne van, hogy meghosszabbíthatóak. Megkérdeztük a Külügyminisztérium sajtóosztályát, hogy meghosszabbították, illetve megújították-e a szerzõdést a BSI-vel, ám erre sem válaszoltak.

Több jel is mutat arra, hogy a szerzõdéseket meghoszabbították, vagy újakat írtak alá helyettük. A BSI Public Affairs – mint azt korábban megírtuk – 2017. október 5-én alvállalkozót fogadott fel arra, hogy segítse munkáját Washingtonban.

Az izraeliek vezette cég a Sanitas International nevû washingtoni lobbicéget kérte fel erre, amely csak fél évvel késõbb, márciusban regisztrált az amerikai igazságügy-minisztériumnál mint “külföldi ügynök”. Az úgynevezett FARA-törvény alapján regisztrált lobbicégeknek ugyanis be kell jelenteniük, hogy elkezdtek egy külföldi ország lobbistájaként dolgozni. Arról is szólniuk kell, ha ezt abbahagyták.

Ám a Sanitas egyelõre csak azt jelentette be, hogy megkezdték a munkát a magyar követséggel, ám azt nem, hogy azt befejezték volna. Ez arra utal, hogy a BSI és a Sanitas még mindig dolgozik a magyar külügynek.

Az egy hónappal ezelõtti cikkünk nyomán a The Daily Beast nevû amerikai weboldal megkereste a BSI-t és a Sanitas-t is, és (egyébként nem túl bõbeszédû) válaszában egyik cég sem utalt rá, hogy a szerzõdés már nem élne. Mindkét cég jelen idõben beszélt a magyaroknak végzett munkáról.

A The Daily Beast azt is felvetette: törvénysértõ lehet, hogy a BSI Public Affairs nem regisztrált maga is az amerikai igazságügynél, mint külföldi országnak dolgozó lobbicég. A BSI amerikai jogi képviselõje, Marc Zell az amerikai weblapnak úgy válaszolt erre: a cég azért nem regisztrált a FARA-rendszerben, mert csak “belsõ” stratégiai tanácsokat adott Magyarországnak, nem lépett fel annak képviselõjeként az amerikai kormány vagy Kongresszus elõtt és nem is terjesztett Magyarországról szóló anyagokat az amerikai lakosság körében.

A Sanitas azonban regisztrált és legutóbbi cikkünk óta pótolt néhány hiányosságot, még több dokumentumot töltött fel a FARA-rendszerbe, így újabb részletek derültek ki a magyaroknak végzett munkájukról.

Megtudtuk, hogy a Sanitas vezetõje, Christoper Harvin a washingtoni követségen adott tanácsokat a nagykövetnek, a helyettesének, illetve a kommunikációs igazgatónak. Amerikai politikusokkal és tisztségviselõkkel nem lépett kapcsolatba, náluk a magyar kormány érdekében nem lobbizott.

Ezért a munkáért cserébe a Sanitasnak 2018. januárjában 15,000 dollárt, azaz négymillió forintot fizetett a BSI-n keresztül a magyar állam.
Közelebb Trumphoz?

A BSI-vel, illetve azon keresztül a Sanitasszal kötött szerzõdésekbõl az derül ki, hogy a magyar kormány igyekszik közelebb kerülni Donald Trump amerikai elnökhöz, illetve embereihez. Lehetséges, hogy a BSI-tõl, illetve annak feltételezett jó kapcsolataitól reméli az Orbán-kormány, hogy a miniszterelnököt végre fogadják a Fehér Házban.

Mint azt korábban megírtuk, a BSI társelnökei, Tzvika Brot és Ariel Sender az amerikai elnök izraeli kampányában dolgoztak. Brot volt a kampányfõnök, az õ feladata volt meggyõzni az Izraelben élõ körülbelül kétszázezer izraeli-amerikai kettõs állampolgárt, hogy szavazzanak Trumpra.

Brot egyébként elõzõ cikkünk óta nyíltan politikai pályára is lépett: a 37 éves egykori újságíró és kampányszakember saját szülõvárosa, Bat Yam polgármesteri székére pályázik a Netanjahu-féle Likud párt támogatásával.

A BSI jogi képviselõje, Marc Zell pedig a republikánus párt ‘nemzetközi’ szárnyában dolgozik évtizedek óta, elsõsorban az izraeli kapcsolatokért felelõs. Az elõválasztások során nem támogatta Trump jelöltségét, ám megválasztása után hamar beállt az elnök mögé.

A Sanitasnál a magyar projekten dolgozó Christopher Harvin a The Daily Beast szerint önkéntes alapon, azaz ingyen készíti elõ idõnként Mike Pence amerikai alelnök utazásait – minden bizonnyal annak kommunikációs részét. Harvin dolgozott George W. Bush Fehér Házának is.

A The Orlando Sentinel címû amerikai lap pedig Donald Trump szóvivõjeként említi Harvint egy cikkében, amely már megválasztása után, de még az elnöki beiktatás elõtt jelent meg.
Lassan javulnak az amerikai-magyar kapcsolatok

A magyar kormány nagyon sokat várt Donald Trump megválasztásától, ám a fehér házi meghívás csak nem érkezett meg. Ebben nem tudott segíteni a kormány havi 28 millió forintért felbérelt washingtoni lobbistája, Connie Mack sem, akivel a külügyminisztérium az Index szerint felettébb elégedetlen. A Trump-Orbán találkozó elmaradása pedig közrejátszhatott Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet egy évvel ezelõtti csúnya kirúgásában is.

A kapcsolatok eleinte nem hogy nem javultak, de még romlottak is. Az amerikai kormány kiállt a CEU mellett, a budapesti követséget vezetõ David Kostelancik ügyvivõ pedig a sajtószabadság védelmében mondott beszédet tavaly októberben. Az amerikai külügy pedig tavaly novemberben egy 700 millió forintos pályázatot hirdetett a magyar vidéki sajtó támogatására, ami miatt be is kérették az amerikai ügyvivõt a budapesti külügyminisztériumba.

Ám úgy tûnik, azóta valamennyit változott a helyzet: Szijjártó Péter januárban Washingtonban járt, és az akkor még külügyminiszter Rex Tillersonnal ugyan nem találkozott, de Wes Mitchell államtitkárral igen, és a sajtónak adott beszámolója szerint nagyon jól megértették egymást.

Érdekes módon pont a Szijjártó-Mitchell tárgyalás napján értesült arról a Magyar Idõk, hogy megvan az új nagykövet-jelölt Budapestre a New York-i üzletember, David Cornstein személyében. A találkozó Mitchellel pedig annyira jól sikerült, hogy pár nappal késõbb a korábban felettébb óvatos Magyar Idõk már a magyar-amerikai kapcsolatok kulcsfigurájaként állította be, aki az új nagykövetnél is fontosabb lesz.

Kõmûves Anita
Link