Bejelentkezés
Megkurtították a világ legdrágább titkosszolgálatát
A "román" seku valójában a zsidó moszad. Ezeknek "krémje" székelyként, erdélyi magyarként át lett dobva ide már jó rég. Lesz ezzel is egy remek kör, mire az írmagjuk is ki lesz irtva. Nem kispályások, de faló van nem csak trójai.
Az ország lakosságához mérve a román titkosszolgálatok 1989 utáni túlzott emberállományát az 1978-ban az Egyesült Államokba szökött Mihai Pacepa tábornok, Ceauºescu volt személyes tanácsadója tette szóvá elsõként
2019. február 18. hétfõ, 19:22 perc
Az ország lakosságához mérve a román titkosszolgálatok 1989 utáni túlzott emberállományát az 1978-ban az Egyesült Államokba szökött Mihai Pacepa tábornok, Ceauºescu volt személyes tanácsadója tette szóvá elsõként
Aki az ellenzéki pártok képviselõinek a véleményét olvassa a román titkosszolgálatok büdzséjének megnyirbálásáról, megeshet, hogy valamiféle együttérzést érez a Román Hírszerzõ Szolgálat (SRI) és a többi titkosszolgálat költségvetésének megkurtítása miatt.
Ha valaki mégis elkezdené sajnálni a román haza érdekében éjt nappallá tevõ mintegy 12 ezer SRI-tiszt nehéz sorsát, érdemes rákeresnie néhány elérhetõ nyilvános adatra, amelyek pénzügyileg hasonlítják össze a világ tíz legerõsebb titkosszolgálatát. Ebben a körben Kelet-Európából Románia és Lengyelország szerepel az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Törökország vagy Kanada társaságában.
Az ország lakosságához mérve a román titkosszolgálatok 1989 utáni túlzott emberállományát az 1978-ban az Egyesült Államokba szökött Mihai Pacepa tábornok, Ceauºescu volt személyes tanácsadója tette szóvá elsõként a kilencvenes években megjelent írásaiban és interjúiban. Az 1990-ben bekövetkezett véres marosvásárhelyi március oldalvizein életre hívott Román Hírszerzõ Szolgálat fenntartása jóval meghaladta az ország gazdasági kapacitását és nemzetbiztonsági szükségleteit. Azóta több biztonságpolitikai elemzõ is megerõsítette, hogy a körülmények nem indokolják ennek az agyonfizetett hatalmas emberállománynak a fenntartását, azaz a szervezet karcsúsításra szorul.
Amikor tavaly Claudiu Manda, a román titkosszolgálatokat ellenõrzõ parlamenti bizottság kormánypárti elnöke bejelentette, hogy becsléseik szerint a romániai titkosszolgálatok mintegy hatmillió embert hallgattak le, szavait még azok is kétkedve fogadták, akiknek meggyõzõdése szerint a román titkosszolgálat mindenre képes.
Valószínû, hogy a PSD-és képviselõ túlzott – ekkora lehallgatásra nemcsak a titkosszolgálati emberállomány, hanem a mûszaki háttér sem adott –, de ha ennek a hatalmas számnak egynegyede is valós, elképesztõ dolgok történhetnek a SRI háza táján. A román titkosszolgálatokkal szembeni általános (nem csak erdélyi magyar) bizalmatlanságot azok az adatok is megerõsítik, amelyeket a Tiszta Romániáért civil szervezet hozott nyilvánosságra, miszerint a SRI a román költségvetés 0,5 százalékos részesedésével a lakosság számarányához képest a világ legjobban fizetett titkosszolgálati szervezete.
A bõkezû finanszírozásnak köszönhetõen nem meglepõ, hogy Romániában a legmagasabb – mintegy 60 – a százezer lakosra jutó titkosszolgálati tisztek száma. Ezzel szemben Lengyelországban 13, Nyugat-Európa nagy államaiban pedig átlagosan 7 személy dolgozik lakosságarányosan a titkosszolgálatok kötelékében.
Az állambiztonság munka „átvilágításával” foglalkozó romániai civil szervezetek azt is kifogásolják, hogy az Európai Unió tagállamai közül Románia az egyetlen ország, ahol a SRI tevékenységérõl semmiféle nyilvános adat nem szerepel, azaz minden akciója államtitoknak minõsül. Értelemszerûen a világon egyetlen titkosszolgálat sem nyitott könyv,
Romániában azonban a titkolódzás még a Szekuritáté idejébõl fennmaradt formáját hozza. Az igazságszolgáltatás és a titkosszolgálatok összefonódására fényt derítõ szerzõdésekhez hasonlóan a SRI szekrénye emiatt valószínûleg sokkal több csontvázzal van tele. A szervezet idei költségvetésének a jelentõs megemelését elutasító kormánypárti döntés talán azt jelzi, hogy legalább ezen a területen az ország elindulhat a normalitás irányába.
szerzõ: Makkay József - kronika.ro
Link
Az ország lakosságához mérve a román titkosszolgálatok 1989 utáni túlzott emberállományát az 1978-ban az Egyesült Államokba szökött Mihai Pacepa tábornok, Ceauºescu volt személyes tanácsadója tette szóvá elsõként
2019. február 18. hétfõ, 19:22 perc
Az ország lakosságához mérve a román titkosszolgálatok 1989 utáni túlzott emberállományát az 1978-ban az Egyesült Államokba szökött Mihai Pacepa tábornok, Ceauºescu volt személyes tanácsadója tette szóvá elsõként
Aki az ellenzéki pártok képviselõinek a véleményét olvassa a román titkosszolgálatok büdzséjének megnyirbálásáról, megeshet, hogy valamiféle együttérzést érez a Román Hírszerzõ Szolgálat (SRI) és a többi titkosszolgálat költségvetésének megkurtítása miatt.
Ha valaki mégis elkezdené sajnálni a román haza érdekében éjt nappallá tevõ mintegy 12 ezer SRI-tiszt nehéz sorsát, érdemes rákeresnie néhány elérhetõ nyilvános adatra, amelyek pénzügyileg hasonlítják össze a világ tíz legerõsebb titkosszolgálatát. Ebben a körben Kelet-Európából Románia és Lengyelország szerepel az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Törökország vagy Kanada társaságában.
Az ország lakosságához mérve a román titkosszolgálatok 1989 utáni túlzott emberállományát az 1978-ban az Egyesült Államokba szökött Mihai Pacepa tábornok, Ceauºescu volt személyes tanácsadója tette szóvá elsõként a kilencvenes években megjelent írásaiban és interjúiban. Az 1990-ben bekövetkezett véres marosvásárhelyi március oldalvizein életre hívott Román Hírszerzõ Szolgálat fenntartása jóval meghaladta az ország gazdasági kapacitását és nemzetbiztonsági szükségleteit. Azóta több biztonságpolitikai elemzõ is megerõsítette, hogy a körülmények nem indokolják ennek az agyonfizetett hatalmas emberállománynak a fenntartását, azaz a szervezet karcsúsításra szorul.
Amikor tavaly Claudiu Manda, a román titkosszolgálatokat ellenõrzõ parlamenti bizottság kormánypárti elnöke bejelentette, hogy becsléseik szerint a romániai titkosszolgálatok mintegy hatmillió embert hallgattak le, szavait még azok is kétkedve fogadták, akiknek meggyõzõdése szerint a román titkosszolgálat mindenre képes.
Valószínû, hogy a PSD-és képviselõ túlzott – ekkora lehallgatásra nemcsak a titkosszolgálati emberállomány, hanem a mûszaki háttér sem adott –, de ha ennek a hatalmas számnak egynegyede is valós, elképesztõ dolgok történhetnek a SRI háza táján. A román titkosszolgálatokkal szembeni általános (nem csak erdélyi magyar) bizalmatlanságot azok az adatok is megerõsítik, amelyeket a Tiszta Romániáért civil szervezet hozott nyilvánosságra, miszerint a SRI a román költségvetés 0,5 százalékos részesedésével a lakosság számarányához képest a világ legjobban fizetett titkosszolgálati szervezete.
A bõkezû finanszírozásnak köszönhetõen nem meglepõ, hogy Romániában a legmagasabb – mintegy 60 – a százezer lakosra jutó titkosszolgálati tisztek száma. Ezzel szemben Lengyelországban 13, Nyugat-Európa nagy államaiban pedig átlagosan 7 személy dolgozik lakosságarányosan a titkosszolgálatok kötelékében.
Az állambiztonság munka „átvilágításával” foglalkozó romániai civil szervezetek azt is kifogásolják, hogy az Európai Unió tagállamai közül Románia az egyetlen ország, ahol a SRI tevékenységérõl semmiféle nyilvános adat nem szerepel, azaz minden akciója államtitoknak minõsül. Értelemszerûen a világon egyetlen titkosszolgálat sem nyitott könyv,
Romániában azonban a titkolódzás még a Szekuritáté idejébõl fennmaradt formáját hozza. Az igazságszolgáltatás és a titkosszolgálatok összefonódására fényt derítõ szerzõdésekhez hasonlóan a SRI szekrénye emiatt valószínûleg sokkal több csontvázzal van tele. A szervezet idei költségvetésének a jelentõs megemelését elutasító kormánypárti döntés talán azt jelzi, hogy legalább ezen a területen az ország elindulhat a normalitás irányába.
szerzõ: Makkay József - kronika.ro
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2019. February 25. 00:00:08
- 2019. February 25. 06:20:41
- 2019. February 25. 08:47:49
- 2019. February 25. 11:07:52
- 2019. February 26. 23:23:03