Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Keresik a bírók, meddig lehet ezt egyenes gerinccel csinálni

BelföldMagasfeszültséget a mocskos férgeknek! Ügyészeknek, rendõröknek és egyéb végrehajtó gané bandának! Szabadkõmûves ramazuri van elftársak! Az elmúlt egy évben sosem látott feszültség költözött a magyar bíróságokra.
Sorra hagyják ott a pályát karrierük csúcsán levõ, középkorú bírók, de a legtöbben bezárkóznak a tárgyalóterembe, és hallgatnak, amíg nem esik személyes bántódásuk. Közben vannak, akik sosem látott módon szembeszálltak a törvénytelenségeken kapott Handó Tündével. Hova vezet ez, és mi járhat manapság a bírók fejében?

Keviczki István mindössze tíz percet töltött a Fõvárosi Törvényszék elnökénél tavaly szeptember elején, nem sokkal azután, hogy augusztus 31-én lemondott büntetõbírói posztjáról. Korábban sosem beszéltek egymással, Polgárné Vida Judit mégis szívélyesen köszöntötte: “szervusz, Pistikém!”

A tegezõdés bevett szokásnak számít bírói körökben, a pistikézés azonban kevésbé.

“Nem nagyon értettem ezt a fogadtatást, hiszen korábban semmilyen viszonyban nem voltunk egymással” – emlékezett vissza Keviczki a találkozóra.

Elmondása szerint Polgárné erõsen próbálta kihúzni belõle a távozása okait, de õ udvariasan elhárította a kérdéseket.

Elõször csak annyit mondott, “te biztosan nem tudsz segíteni rajta”, majd különbözõ megfogalmazásokban többször elismételte, hogy orvosolhatatlan problémák léptek fel.

Keviczki nem szívesen nyílt volna meg a fõnöke elõtt, aki 2013-ban, elnökhelyettesként még egy plágiumügybe bukott bele. Akkor a HVG derítette ki, hogy Polgárné többek közt Paulo Coelho brazil író szövegét tüntette fel sajátjaként a bíróság magazinjában. Lemondása után a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatalban is dolgozott elnöki biztosként, míg Handó tavaly májusban ki nem nevezte a Fõvárosi Törvényszék élére.

A pozíció ekkor már hónapok óta betöltetlen volt: hiába jelentkezett rá egyedüliként Fazekas Sándor korábbi elnök, Handó érvénytelenítette a pályázatot. Hivatalosan ezt a korszakváltás igényével magyarázták, de az is igaz, hogy Fazekas jó ideje nyíltan kritizálta Handót, éppen a bírói álláshelyekkel kapcsolatos gyakorlata miatt.

“Megkérdezte, miben tudna segíteni. Ha nyíltan kommunikálok, azt válaszolom: mondjál le. De ennek semmi értelme nem lett volna. Nem akartam olyasvalakivel megbeszélni a problémáimat, aki maga is része a problémahalmaznak, és sokak szemében méltatlanná vált a bírói tisztségre”

– folytatta Keviczki, aki felmentési ideje végéig, november 30-ig a bíróságon maradt, majd decemberben a Facebookon jelentette be nyilvánosan a lemondását.

Többek közt azt írta, “amikor ’99 nyarán fogalmazóként megkezdtem bírósági pályafutásomat, még azt gondoltam, röpke pár évtized után Tõletek (Veletek) megyek majd nyugdíjba, de még egy éve is ebben reménykedtem. Mára minden megváltozott, képlékennyé vált, relativizálódott, és azok az erkölcsi, morális értékek, melyekrõl a csendes többség még mindig azt gondolja, elválaszthatatlan jellemzõi a bírói létnek, már alig látszódnak, alig hallatszódnak a harsány, törtetõ, technokrata kisebbség dübörgésétõl”.

Késõbb a VálaszOnline-nak azt mondta, elege lett a törvénysértõ bírósági kinevezésekbõl és abból, hogy a “Polt Péter-féle ügyészség politikai alapon szelektál”, így bíróként csak az általuk jóváhagyott gazdasági ügyekben ítélkezhet. (A Legfõbb Ügyészség késõbb valótlannak és sértõnek nevezte Keviczki kijelentéseit. A Fõvárosi Törvényszék pedig közleményt adott ki arról, hogy nincs morális válság a bíróságon).

Az utóbbi két évben összesen 52 bíró mondott le, közülük többen – Keviczki István mellett Szepesházi Péter vagy Rajmon Balázs – nyíltan kritizálták az igazságszolgáltatás mûködését.

Hasonló lemondáshullámra legutóbb 2011-12-ben volt példa, akkor 42-en távoztak. Az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács közti konfliktus kiélezõdésével azonban most különösen érdekessé vált, mi kell ahhoz, hogy valaki ilyen radikális döntést hozzon, vagy éppen ahhoz, hogy inkább magára csukja az ajtót, és folytassa az ítélkezést.
Lemondott bírók száma
Infogram

Komám, te csak végezd a melódat

Keviczki elõször 2009-ben gondolt arra, hogy valami nincs rendjén az igazságszolgáltatás körül. Ekkor öt éve dolgozott bíróként, lassan túlesett a kezdeti, rutintalan idõszakon, amikor “a napi 12 óra meló úgy leszívja az ember energiáit, hogy nem nagyon tekint ki az akták mögül”.

Elsõként az szúrt szemet neki, hogy a még éppen kormányon levõ MSZP “szinte önfeljelentés-áradatot indított el. Addig sosem kerültek terítékre komolyabb ügyek, majd hirtelen tömegével indítottak eljárásokat élvonalbeli szocialista politikusok ellen. Szerintem megpróbálták elõre megtippelgetni, mely ügyek kerülhetnek célkeresztbe a kormányváltás után. Úgy gondolhatták, addig legalább lehet ráhatásuk a nyomozás kezdeti szakaszára”.

Keviczki itt többek közt a BKV-ügyben érintett Hagyó Miklós volt fõpolgármester-helyettesre, a hûtlen kezeléssel megvádolt egykori MSZP-s polgármesterre, Hunvald Györgyre, vagy éppen a Sukoró-ügyre gondolt.

A 2010-es kormányváltás után erre rárakódott két olyan ügy, amikor a politika látványosan belenyúlt a bíróságok mûködésébe. Elõször jött a 62 évesnél idõsebb bírák kényszernyugdíjazása (amit aztán elkaszált az Európai Unió Bírósága), majd a semmisségi törvény. Utóbbi kimondta, hogy semmisnek kell tekinteni azokat a 2006-os tömegoszlatásokkal összefüggõ elsõ fokú ítéleteket, amelyek csak rendõri jelentés vagy tanúvallomás alapján ítéltek el embereket. (A törvény ellen bírók és civilek is tiltakoztak, de az Alkotmánybíróság nem találta alkotmányellenesnek).

“2012-ben már komolyan elgondolkoztam, mi zajlik körülöttem. Egy tapasztalt bíró kollégához fordultam, aki személyes jó barátom is. Azt mondta: komám, te egy bíró vagy. Abban jársz el, amiben az ügyészség vádat emel. Nem a te felelõsséged, hogy miben emelnek vádat, és miben nem. Csak végezd a melódat”.

Ez nem volt meggyõzõ érvelés Keviczki számára, 2013-as törvényszéki kinevezése mégis átlendítette a holtponton, ami egészen tavaly õszig kitartott.

Lemondása után több tucat kollégájával beszélgetett, amibõl az derült ki számára, hogy “szinte mindenki próbálja megfogalmazni magában, meddig lehet ezt még egyenes gerinccel csinálni”. Van, aki addig maradna, amíg a konkrét ítéletekbe nem szólnak bele, de sokan az új közigazgatási bíróságok felállítására várnak. Keviczki szerint, ha bebizonyosodik, hogy ezeket a politika kiszolgálására hozták létre, az romba döntheti az egész bírói kar hitelességét a társadalom szemében. “Biztos vagyok benne, hogy ilyen esetben jó néhányan fel fognak állni a bírói székbõl”.

Pattanásig feszült a helyzet

Ha képet akarunk kapni arról, mi jár manapság a bírók fejében, meg kell értenünk a Handó Tünde-féle Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács közti konfliktust, amely egy éve lázban tartja az egész bírói kart.

A kormány 2010 után központosította a bíróságok igazgatási rendszerét, és jelentõs hatalommal ruházta fel az OBH élére került korábbi bírót, Handó Tündét, aki egyben Szájer József fideszes európai parlamenti képviselõ felesége.

Az OBH dönt a bírósági vezetõk kinevezésérõl, az álláshelyek elosztásáról, a bíróságok költségvetésérõl és az összes ingatlanberuházásról, technikai fejlesztésrõl. Handótól várták, hogy felgyorsítsa a bíróságok híresen csigalassú mûködését, és hatékonyabbá tegye a rendszert.

2012-ben a nemzetközi kritikák hatására A kormány 2010 után központosította a bíróságok igazgatási rendszerét, és jelentõs hatalommal ruházta fel az OBH élére került korábbi bírót, Handó Tündét, aki egyben Szájer József fideszes európai parlamenti képviselõ felesége." szûkítettek Handó hatáskörein, és valamelyest megerõsítették az OBH ellenõrzésére létrehozott, 15 fõs OBT-t, amelynek tagjait hatévente a bírák választják maguk közül.

Az OBT azonban így is viszonylag gyenge szervezet maradt: nem önálló jogi személy, ezért hiába van saját költségvetése, a pénze az OBH elnökének kezében van. Emiatt a tagok saját zsebbõl kényszerültek összedobni az OBT honlapját.

Az ellenõrzõ testület néhány évig nem sok vizet zavart, a 2018-as OBT-választás közeledtével azonban világos volt, hogy ha Handóval kritikus bírók kerülnek a tanácsba, az átalakíthatja a viszonyokat. 2017 õszén elõfordult, hogy az OBT kétszer is visszadobta Handó helyzetelemzõ anyagát. Egyre hangosabban bírálták az OBH elnökét azért is, mert nem átlátható, milyen elvek alapján, hová csoportosít bírói álláshelyeket.

Tavaly év elején OBT-taggá választották Handó több kritikusát, így Hilbert Editet és Vasvári Csabát is. Utóbbi azért perelte Handót, mert szerinte visszaél a jogaival a bírói álláspályázatok elbírálásakor (a pert elsõfokon meg is nyerte, a másodfokot egyelõre elhalasztották). Tavasszal aztán végképp kiélezõdött a viszály:

• áprilisban lemondott négy OBT-tag, ezért Handó azóta is mûködésképtelennek tartja a testületet, amely ezt visszautasítja,

• Handó fegyelmi eljárásokat indított OBT-tagok ellen,

• az OBT több esetben megállapította, hogy Handó törvénysértõen minõsített érvénytelennek bírói álláspályázatokat, nem adott indoklást, és nem írt ki idõben új pályázatot,

• Handó a hvg.hu szerint kiadta az általa kinevezett vezetõknek, hogy találjanak törvénytelenségeket az OBT mûködésében,

• botrányba fulladt az októberi választás, ahol a lemondott OBT-tagok helyére kellett volna új bírákat választani, egy gyõri bíró obstrukcióról és a szavazás meghamisításáról írt, késõbb több száz bíró tiltakozott a Magyar Bírói Egyesület honlapján.

Sosem voltak még ilyen helyzetben

Keviczki szerint ez a kiélezõdõ konfliktus lassan arra fogja kényszeríteni a bírákat, hogy így vagy úgy, de színt valljanak arról, hogyan viszonyulnak a saját függetlenségükhöz. Úgy látja, aki tiszteletben tartja a törvényességet, az csakis az OBT-t támogathatja.

“Korábban sosem kerültek ilyen választási helyzetbe. Fel se vetõdött más szempont, mint hogy független bírók vagyunk, csak a jogszabályoknak és a saját lelkiismeretüknek vagyunk alárendelve. Közben viszont beáramlott egy új szempontrendszer, amelyben már nem a függetlenség az elsõdleges szempont, hanem hogy legyél hûséges az igazgatási vezetõkhöz. Fogd be a szád, és kövesd a tanácsaikat”.

Szerinte az elmúlt egy év eseményei nyilvánvalóvá tették, milyen súlyos törésvonalak húzódnak a különbözõ bírói gondolkodásmódok közt. Ahogy a Facebookon közzétett lemondólevelében fogalmazott, egyszerre létezik a bíróságon belül egy “harsány, technokrata” réteg és egy olyan, amely tartja magát a bírói szakma alapelveihez.

Elõbbiek azt mondják, “nincs komoly konfliktus, hiszen a mindennapi ítélkezés megfelelõ mederben zajlik, és ha igaza is van az OBT-nek, nem szabadna tovább élezni a helyzetet. Ehelyett inkább arra kellene fókuszálni, hogy az infrastrukturálisan, a munkavégzés körülményeit tekintve fejlõdõ pályán levõ igazságszolgáltatás tovább javuljon”.

“Azok a fiatal kollégák, akik már ebben a rendszerben szocializálódnak, azt látják, hogy az igazgatási vonalon elkövetett törvénysértések elfogadhatók. Ha hosszú távon ez épül be a tudatukba, vajon meg tudják-e tartani a kívánatos bírói attitûdöt? Ez súlyos dilemma lesz minden kezdõ jogász számára”

– mondta Keviczki.

Szerinte azokat, akik már Handó idõszakában kezdtek titkárként, fogalmazóként dolgozni az OBH-ban, “olyan hatások érték, amelyek a függetlenségtõl a lojalitás felé sodorják õket. Ha valaki mondjuk azt a feladatot kapja Handótól, hogy keressen jogi érveket az OBT-vel szemben, vagy támassza alá, miért nem kell összbírói értekezletet összehívni Debrecenben, az alapos rombolást eredményez az illetõ gondolatrendszerében. Azt üzenik nekik, mindegy, hogy az adott konfliktusban mi a törvényes megközelítés, ti akkor fogtok elõrejutni, ha velünk értetek egyet”.

Keviczkinek közvetlenül nem voltak ennyire fiatal kollégái, hiszen õk általában alacsonyabb szintû, vidéki bíróságokon dolgoznak. “Járásbíróságokon dolgozó kollégáim úgy látják, ebbõl a generációból jó néhányan meglehetõsen türelmetlenek, a lehetõ leggyorsabban komoly pályaívet akarnak befutni, gyorsan igazgatási vagy magasabb bírói pozícióba szeretnének kerülni. Ezek a szempontok sokszor fontosabbak számukra, mint hogy nagybetûs bírók legyenek”.

Egy neve elhallgatását kérõ fõvárosi bíró szerint viszont “jó, hogy az OBH támogatja az új generációt, és a fiatalokra koncentrál. Nincs gond azzal, hogy valaki titkárként dolgozik az OBH-ban, mielõtt bíróvá nevezik ki. A probléma inkább azzal a gyakorlattal van, hogy a fiatal bírók egy része nagyon gyors szakmai karriert fut be, és másfél év gyakorlattal és néhány ítélettel a háta mögött már elõad kúriai bíráknak szakmai értekezleteken. Ezek a dolgok visszatetszést keltenek”.

Neki úgy tûnik, a fiatal bírók szemében egyre kisebb a presztízse annak, ha valaki évtizedeken át csak ítélkezéssel foglalkozik. “Rossz azt hallani, amikor egy titkár vagy fiatal bíró azt mondja egy idõsebb kollégáról, hogy nem vitte semmire, csak azért, mert nem lett belõle vezetõ”.

Maximum a büfében panaszkodnak

Fleck Zoltán jogászként és szociológusként évtizedek óta kutatja az igazságszolgáltatást. Szerinte a tipikus magyar bírói magatartást hagyományosan a visszahúzódás és a passzivitás jellemzi. Ez jelenthet egyszerûen annyit, hogy egy bíró inkább nem vállalja a véleményét, csak a tárgyalótermi munkájára koncentrál, nehogy rásüssék, hogy politizál. Jelenthet ugyanakkor feltétel nélküli lojalitást és sima haszonlesést is, amikor valakinek csakis a fizetés és az elõrelépés számít.

“Van, aki egyáltalán nem érzi rosszul magát, másnak, ha van is véleménye, maximum a büfében mondja el a kollégáknak, vagy még ott sem. És van egy szûk réteg, amely kezd kilógni a sorból. Õk nemcsak magukban, vagy odahaza a családnak hõbörögnek, hanem vállalják a konfliktust”

– mondta Fleck. Vannak, akik inkább kiszállnak, ahogy Keviczki István tette, mások bent maradnak, és nyíltan beleállnak a konfliktusba, ahogy az OBT tagjai.

Fleck õsszel tíz olyan (volt) bíróval készített anonim interjút, akik kritikusak a mostani vezetéssel szemben. Az eredeti terve az volt, hogy véletlenszerû kiválasztással felmérje a bírók közérzetét, szakmai mentalitását. Más országokban nem ritka az ilyen felmérés, Hollandiában komplett közvéleménykutatásokat csinálnak, amibõl kiderül, hogyan gondolkodnak a bírók általános ideológiai, társadalompolitikai kérdésekrõl (például az abortuszról). Itthon azonban nem jött össze, mert a passzívabb, akár lojálisabb bírók nem álltak szóba vele.

Az interjúalanyoknál többször elõkerült, mennyire csalódtak a megalkuvást választó kollégáikban és abban, hogy semmi sem igazolódott be a rendszerváltás környéki illúziókból. Fleck szerint a 2010 elõtti bírósági rendszer sem volt tökéletes, sõt vacaknak nevezte a korábbi Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot. Viszont “sokan arra számítottak, hogy elõrefelé haladunk. Szigetszerûen mûködtek jó szakmai közegek, amelyek képesek voltak a szakmaiságot és az autonómiát tartalommal megtölteni, ezt terjeszteni, tanulni egymástól. Ezek azonban külsõ nyomásra felbomlottak”.

Keviczki VálaszOnline-os interjúja után öt, Handó által kinevezett bírósági vezetõ kiadott egy közleményt, amelyben arra figyelmeztettek, hogy széthúzás és egyénieskedés helyett összefogásra van szükség, különben a 2020-ra beígért bírói béremelést kockáztatják. Az OBT ugyanakkor õsszel rákérdezett az igazságügyi miniszternél, hogy a fizetésemelés eddigi elmaradása összefügg-e a mostani konfliktussal, és határozottan nemleges választ kaptak. “Hogy jön ahhoz bármelyik elnök, hogy leírjon ilyeneket? Õszintén nem értem, mit szeretnének az OBT-tõl. Hogy csak minden harmadik törvénysértést vegyük észre?” – kérdezte Vadász Viktor OBT-szóvivõ, a Fõvárosi Törvényszék büntetõbírója.

Ezek a körülmények leginkább annak a 40-es korosztálynak okozhatnak csalódást, amely a rendszerváltás után kezdett bíróként dolgozni, és éveken át úgy érezte, “lassan megtanuljuk, mi az a jogállam és a függetlenség. Õk mára tapasztalt bírókká váltak, de még energikusak, nyitottak, elõre akarnak jutni, nyelveket beszélnek, és ismerik a nemzetközi jogot” – mondta Fleck.

Éppen ezért az õ csalódásuk és távozásuk érzékenyen érintheti az egész ítélkezés színvonalát, amely Fleck szerint már most is sokat romlott, hiszen a rendszer a gyorsaságot és a hatékonyságot kéri számon a bírókon. “Azt üzenik, nem az a fontos, hogy megalapozott ítéletet hozzál, hanem zárd le, amint tudod, mert megígértük a politikának, hogy gyorsabbak leszünk”.

Úgy tûnik, ez a mentalitás könnyebben utat találhat a fiatalabb bírókhoz, az idõsekhez viszont nem igazán. “Mivel lehet sakkban tartani egy 60 éves megyei tanácselnököt? Õk már megtanultak egy olyasfajta minimum autonómiát, amit nehezebb elvenni tõlük, mint megtanítani a fiatalokat, hogy akkor juthatsz elõre, ha lojális vagy” – mondta Fleck.

Egy új hang?

A bírók körében megszokott rizikómentes, passzív hozzáállás mellett különösen feltûnõ, mennyire sokat szerepelnek és nyíltan kommunikálnak az OBT tagjai. Konferenciákon adnak elõ, részletes szövegekben foglalják össze, mi bajuk Handó Tündével, és még a sajtóval is szóba állnak. Vadász Viktor a Twitteren is aktívan posztol, rendszeresen angolul tudósít az OBT-OBH viszony aktuális állásáról.

Mindez a kormányközeli média figyelmét is felkeltette, a Magyar Idõkben sorra vették, milyen “kormányellenes politikai tevékenységet” folytatnak az OBT-tagok. Utóbbiak viszont kiállnak amellett, hogy nem pártpolitizálnak, egyszerûen a munkájukat végzik azzal, hogy ellenõrzik az OBH elnökét. A Magyar Idõk számára azonban az is politizálásnak számít, ha valaki az Amnesty International munkatársait hívja meg a bíróságra képzést tartani az elõítéletekrõl.

Fleck nagyon pozitívnak látja az OBT szerepét, hiszen “semmilyen hagyománya nincs annak, amit csinálnak. Mintát mutatnak arról, hogyan lehet ellenállni. Néha elkeseredettek, amiért a bírói kar tagjai nem támogatják õket aktívan, de közben nagy legitimációt éreznek maguk mögött, hiszen a bírák választották meg õket”. Fleck közelrõl követte, amikor az OBT-ben az aktív szerepvállalás mellett döntöttek. “Tudták, hogy ez kockázatos, de ha nem állnak ki, minimális esély sincs a túlélésre”.

Vadász szerint nem arról van szó, hogy az eddigiekhez képest gyökeresen máshogy állnának a bírói szerephez. “Amikor a szervezeten belülrõl érte támadás az OBT-t, és mindez személyeskedésig fajult, úgy döntöttünk, nem fogunk félni attól, hogy nyilatkozzunk. Ha viszont nem lennék OBT-tag, nem beszélgetnénk most itt. Sokan keresnek minket azzal, hogy nyilatkozzunk igazságszolgáltatási témákban, például a közigazgatási bíróságokról, de csak az OBT-vel összefüggõ igazgatási ügyekben szólalunk meg”.

Szerinte érthetõ a többi bíró passzivitása, fõleg úgy, hogy “az elmúlt tizenöt évben a közvélemény és a sajtó rendszeresen támadta a bírókat egy-egy vitatott ítélet után. Emiatt sokan bezárkóztak, nem kommunikálnak, ritkán szólalnak fel nyilvános konferenciákon, elefántcsonttoronyba zárják magukat”.

Vadász nem neheztel azokra a bírókra, akik inkább csendben maradnak. “Nem vagyok az õ cipõjükben, ahogy õk sincsenek az enyémben. Én sem örülök, amikor fennhangon azt hirdetik, mit csinálok rosszul. Nem hiszem, hogy azzal, ha magukra csukják a tárgyalóterem ajtaját, eladják a függetlenségüket. Nem gondolom, hogy az õ feladatuk kiállni az igazgatás túlkapásai láttán. Éppen azért van az OBT, mert a mi dolgunk elvégezni azt, amit egyéni szinten a bírók nem tudnának”.

Mi lesz a vége?

Nehéz megítélni, valójában hol áll a bírók többsége az OBT-OBH konfliktusban. Konkrét felmérés híján csak abból indulhatunk ki, hogy az OBT-tagokat a bírók választották maguk közül, és hogy százával írták alá az októberi póttagválasztást követõ tiltakozó levelet. Kérdés viszont, milyen hatást fog elérni a Keviczki által tecnokratának nevezett generáció lassú beáramlása, vagy egy fizetésemelés elmaradásával riogató közlemény.

Fleck szerint a következõ OBT-választás jó tesztje lesz ennek, ott ugyanis kiderül, készek-e a bírók újra kritikus tagokat választani. “De az is lehet, hogy addig közbelép a politika, és az egész bírósági szervezetrendszert megváltoztatják, akár a közigazgatási bíróságok mintájára. Ha az OBH megy a kukába, a miniszter széles hatáskört kap, az OBT-t pedig konzultatív testületté alakítják, az egy új helyzet lesz. Akkor jön a másik világ”.

“Ha viszont nem keményedik tovább a rendszer, csak stabilizálni próbálják a helyzetet, akkor lehet, hogy elindul egy eszmélési folyamat”. Fleck szerint ezért kellene értékelnie a közvéleménynek minden egyes nyilvános bírói interjút, és ezért kellene figyelnie az OBT körüli eseményeket. “Az OBT magatartása nélkül valószínûleg teljesen elveszne az esély a függetlenségre”.
Link

Hozzászólások

1349 #1 Nagy Levente
- 2019-03-06 06:42
A bírók, jogászok és még ezen kívül sok más egyéb szakma, csak ebben a zsidó szellemû rendszerben kap létjogosultságot. Még ebben is java része vízgerebjézés vagyis látszattevékenység. Ha döntenek függetlenül, akkor az egyszerû tyúklopás ügy. Egyébként a mindenkori hatalom kénye-kedvének vannak alárendelve. Ha nem egy elõzetes jogi állásfoglalás, határozat szerint döntenek, ami rendszerint egy maffia gazdasági érdek, akkor ki vannak rúgva. Ez a függetlennek mondott királyi bíróság ma is. Ezért, mivel ezt tudja a jelenleg regnáló hatalom is, és most az az érdeke, vagy egyszerûen megteheti, ellehetetleníti. Ezért is nem embernek lett kitalálva ez a rendszer, amiben ma is élünk. A születéstõl a sírig be vagyunk csapva. Legalábbis a legtöbb józan gondolkodású, jóakaratú ember.

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.51 másodperc
2,958,195 egyedi látogató