Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Törökország lassan a Közel-Kelet legnagyobb hatalmává válik

KülföldAjaj, ez hallatlan, fõleg, hogy a zsidók ott terpeszkednek. Még. A Közel-Kelet gyorsan változik, úgy tûnik azonban, hogy az Egyesült Államok a legutolsó, aki ezt felfogja és reagál rá. Ha kisarkítjuk, az utóbbi 10 évben a régiót két táborra osztották: az Irán-párti koalícióra, illetve egy lazább, de nagyobb csoportra, amely ellenzi Irán törekvéseit. Ezt sokan (és hibásan) leredukálták a szunnita-síita ellentétre.

Ez azonban sosem fedte le a teljes igazságot, ugyanis – bár a fent említett klikkek valóban léteznek -, létezik egy harmadik csoport is: a Törökország által vezetett szunnita iszlamista blokk. Saját törekvéseivel, ambícióival, ideológiájával és szövetségeseivel Ankara jelenleg jelentõs regionális szereplõvé válik.

Az Irán-ellenes csoport kulcsszereplõi Amerika-pártiak: az arab államok, mint például Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Jordánia és Izrael. A 2011-ben kitört szíriai háború egyesítette ezt a csoportot Törökországgal és szövetségeseivel, mégpedig az Irán által támogatott Bassár el-Aszad szíriai elnökkel szemben.

Amikor azonban 2016 decemberében a szíriai kormányerõk visszafoglalták Aleppót, ez egyszer, s mindenkorra véget vetett az Irán elleni egységes frontnak. Törökország ezután leginkább arra törekedett, hogy feltartóztassa a kurd milíciákat Észak-Szíriában, és partnerségre lépjen Oroszországgal és Aszaddal. Mindezek fényében már nem ellenségnek tekinti Iránt, hanem csak egy riválisnak, néha már-már szövetségesnek.

Törökország szerepét, mint egy új közel-keleti szövetség epicentruma, megerõsítette az a régióbeli incidens is, hogy 2017. júniusában Bahrein, Szaúd-Arábia, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek megszakította diplomáciai kapcsolatait Katarral, mégpedig nemzetbiztonsági okokra, terrorszervezetek támogatására és egyéb okokra hivatkozva. Katar a válság során (és a bojkott ellen) nagyban támaszkodott Törökországra, amely nem mellesleg katonai bázist tart fenn az országban. Katarnak emellett érdekében áll fenntartani a szívélyes kapcsolatot Iránnal is, mert a két ország közös földgázmezõkkel rendelkezik.

Katar és Törökország ráadásul támogatja a szunnita iszlám Muszlim Testvériség mozgalmat. Az ilyen és ehhez hasonló szervezetek pártolása – beleértve a Hamászt is – volt a bojkott egyik fõ oka. A szíriai háború alatt a Hamásznak választania kellett a szunnita iszlám identitása, valamint a síita Irán és a szíriai alaviták szövetsége között. A szervezet végül elmenekült Szíriából, otthagyva eszközeit és vagyonát, de most, hogy Törökország és Katar egyre közelebb kerül Iránhoz, a Hamász is felújítja iráni kapcsolatait.
Születõben egy új regionális nagyhatalom

Izrael és a legtöbb USA-párti arab állam most rémülten figyeli, ahogy ez a török vezetésû koalíció egyre inkább megszilárdul, részben azért, mert a lépés gyengíti az Irán-ellenes tábort. Ráadásul ha Törökország – több évtizednyi sikertelen erõfeszítéssel a háta mögött, hogy integrálódjon a Nyugathoz – végül Európától elfordulva keleti irányba kezd tekintgetni, még Iránnál is nagyobb és hatékonyabb regionális nagyhatalommá válhat, ugyanis nagyobb gazdasággal, kifinomultabb technológiával és erõsebb hadsereggel rendelkezik, illetve továbbra is tagja a NATO-nak. Bár tény, hogy nem olyan bomlasztó politikát folytat, mint Irán, de hosszú távon ugyanolyan fennhéjázóvá válhat.

Törökország nem rejti véka alá nagyratörõ terveit, nevezetesen hogy ambíciói közé tartozik újjáéleszteni az Oszmán Birodalom dominanciáját, amivel egykor az egész iszlám világot uralta. Süleyman Soylu török belügyminiszter nemrégiben így fogalmazott: „Nem csak Törökország, hanem Damaszkusz, Aleppó, Kirkuk, Jeruzsálem, Palesztina, Mekka és Medina vagyunk.”

Volt amerikai tisztviselõk, akik részt vettek a terrorizmus elleni harcokban a régióban azt mondták, hogy látták: a török kormány térképein az ország hatásköre Szaúd-Arábia egyes területeire, valamint egészen az iraki Bászra városáig terjed.

Törökország hosszú távú versengése Szaúd-Arábiával, amely a 19. század elejére nyúlik vissza, ismét felforrósodott, és a Dzsamál Hasogdzsi szaúdi ellenzéki újságíró meggyilkolása miatt indult diplomáciai válságban csúcsosodott ki. Az incidenst követõ felfordulás során Törökország vigyázott arra, hogy ne szakítsa meg a kapcsolatait Rijáddal, ám kormánya mindent megtett, hogy zavarba hozza Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceget és gyengítse hatalmát.

Recep Tayyip Erdogan török elnök arra használta a perpatvart, hogy kijelenthesse: „Törökország az egyetlen ország, amely vezetheti a muszlim világot.” Ez közvetlenül elutasítja Szaúd-Arábia hallgatólagos, valamint Irán határozott követelését az iszlám vezetõ szerepére.

Izrael és az olyan arab országok, mint Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom most tehát azon is aggódhatnak, hogy nem csak az iráni befolyással kell szembenézniük, hanem egy szunnita iszlamista szövetséggel is, amelyet Törökország vezet és Katar finanszíroz. Aggodalmuk nem alaptalan, ugyanis ha ez a koalíció felvirágzik, akkor a jelenleg még USA-párti államokra, például Jordániára és Kuvaitra is kiterjedhet a befolyása.
A Egyesült Államok elaludt

A diplomáciai és biztonsági szakértõk figyelmeztetései ellenére egyelõre semmi jel nem utal arra, hogy a legfontosabb amerikai vezetõk – köztük John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó és Mike Pompeo külügyminiszter – rájöttek volna, miként kellene válaszolni.

Most, hogy Törökország már nem az Egyesült Államok partnere a Közel-Keleten, és olyan forgatókönyvet követ, amely ellentétben áll az USA és annak izraeli és arab szövetségeseinek érdekeivel, igenis szükség lenne az amerikai hozzáállás megváltoztatására. Ez magában foglalja a dél-törökországi Incirlik légitámaszponthoz hasonló amerikai bázisok létesítését, valamint a katonai együttmûködés és a készletek visszaszorítását, különös tekintettel arra, hogy Törökország Sz-400-as légvédelmi rakétarendszert vásárol Oroszországtól.
Link

Hozzászólások

809 #1 megmondhatom-e
- 2019-03-14 19:35
- az Egyesült Államok elaludt.
Tudjuk jól, hogy a zsidókról van itt is szó.
A zsidók és a háttérzsidók el vannak foglalva a fehér ember elpusztításával , sikereik alkoholmámoros kéjelgésbe döntötte õket , így cselekvésképtelenek máshol.
Remélhetõleg közeleg a pusztulásuk , ami csak annyira jó nekünk , mint Orbán kiütése - ha helyette ismét jön a dobrevklára klán.
Szóval ,a történelem a zsidóknál nem ért véget .
267 #2 Perle
- 2019-03-14 19:59
Már Kazahsztánnal is összeborulnak a törökök.
https://www.trt.n...tt-1163712
684 #3 atacama
- 2019-03-14 20:14
a török mindig is két kulacsos volt...sõt..
mindenhol eljárja a dervis táncot ahonnan hasznot szimatol!!
masnival összelehetne õket kötni néhány élõsködõ faj-jal..:)
267 #4 Perle
- 2019-03-14 20:30
Ahogy a törökök gyüjtogetik a szövetségeseket, úgy Izrael is tart titkos kapcsolatot 6 iszlám állammal.
https://www.trt.n...at-1162538
272 #5 Kameleon
- 2019-03-14 20:38
Milyen "török"? Az örmény keresztények zsidó népirtása: www.facebook.com/...392518096/

Kevesen tudják az õslakos kurd [méd] harcát:
www.facebook.com/...2005138004
75 #6 talpi
- 2019-03-14 22:25
#5 Kameleon
- 2019. március 14. 21:38:00
Musza Dag 40 napja, ajánlom,,,,,
1368 #7 Karpatkanyar
- 2019-03-14 22:56
A Szultan az összes török nep uranak tartja magat. Titokban szövögeti a nagy török birodalmat az 1001 szobas palotajaban. Termeszetesen Türkmenisztan is odatartozik, Sziriabol egy nagy resz, ahol török nepek laknak, de török nepek laknak meg Iranban is. A kurdokat hegyi törököknek tartjak, es a Török Birodalom reszei kell maradjanak. Török testvernek tartjak a magyart, s az orrodra kötik gyorsan, hogy nem kellett volna öket megakadalyozzuk evszazadokon keresztül, hanem szövetsegesekkent, kellett volna velük együtt elfoglaljuk Europat. Ha van alkalmatok jarjatok többet Törökorszagba es elöre keressetek szemelyes kapcsolatokat.
Minden igaz magyarnak el kell tölteni legalabb egy ejszakat a Nimrod Dag tetejen. 10.- eurot nyomsz az örnek es megengedi, hogy fenn maradj. En sem vagyok igazi magyar meg, mert ezt Gondos Bela meselte, tehat nem szemelyes elmeny. De az erzest kiprobaltam Sirokban az Aba Samuel varaban es a Pogany Oltarkönel, ahol feher lovat aldoztak. Ezen a 2 helyen olyan kisugarzasok vannak, hogy a magyar lelket lebilincselik, a helyhez rögzitik. Nem jön, hogy onnan elmozdulj többe.
139 #8 jozsef toth
- 2019-03-14 23:50
Hat igen !
Most mar csak az a kerdes ,hogy ki hisz meg a mesekbe es ki a KARMABA .
A torokok eleg hasonlo jatekot csinalnak mint a romanok.

Nagy torteneszek most irhatnak!
Miert is ment KB 1500 eve ATLLA baszogatni az akkori torok fovarost ?
Kesobb a fia a fejevel fizetett !
Majd 150 evig nalunk laktak.
Hadjuk mar a multat !
Mert az nem segitt a mai helyzeten.Ma aki ejhezik ,most ehes. Es a tortenelem es annak mocska soha veget nem ero oda vissza kiabalasaval nem lesz a hasa tele .
De a F@SZA az igen !
Most mi fizetunk mindenkinek ! Foleg a ZSIDOKNAK !
De valamikor ezt jatszottak ATILLAEK es ezt jatszk ma is .
Dolgozni akkorse szerettek a gazdagok es mind azok akik csak parancsoltak. Es ezt mase szeretik ,hogy nekik ma parancsoljon!
Ezt talan a teremtonek kell koszonni,hogy ilyenre csinalta a GYARLO embrt.
Amiota a vilgot vissza tekintjuk mindig ezt csinaltak .
Szidjuk a feketeket ,de nem azok jottek tobb szaz eve ,hogy leromboljak az itt levo civilizaciot!
Ja most mar fordult a kocka! Hat a fold is forog.
Mar irtam ,hogy midenhol a vezetok voltak a genszterek , es vannak ma is a vezeto beosztasba.

Idezetek ;talpra Magyar,Atilla kardja,szent korona,soroljam mer.....!
De minek!
Ahogy latom NAGY arat kell fizetnunk a Magyarok multjaert !
Romase azert fizetett mert szerette Atillat !
Ugyan ezt jatszak most velunk. !Csak akkor az ero es a hatalom mellettuk volt .
Most senki se feszegeti ,hogy micsoda dolog Atillanak 50 felesege volt.
O legalabb tudta oket kontrolalni . Nekem 1 van de az is eleg .
Szoval hadjuk a holtakat beken. Torodjunk a sajat mai
probemainkal.Nem konnyu.
1368 #9 Karpatkanyar
- 2019-03-15 06:31
Az egyesült Amerikai Államok elnöke nem a washingtoni mocsárból verekedte fel magát az elnöki székbe. Halvány befelé fordulási politikát valósított eddig meg, habár sokkal erõsebbet ígért, hogy maradhasson elég pénz az omladozó infrastruktúra rendbetételére. Az amerikai hadsereg 1800milliárd dolláros évi büdzséje plusz a háborúk külön finanszírozása felemészti a költségvetést. Ennek a hatalmas összegnek a leredukálása és az infrastruktúra feljavítása volt Trump fõígérete a kampányban. Titokban, a terrorizmus elleni harcban ki akart rúgni több millió illegálisan Amerikában tartózkodó migránst, kerítést építeni, hogy többé ne jöhessen be utánpótlás. A demokraták mindezt megakadályozzák. Trumpnak tehát a közelkeleti helyzet púp a hátán. Abba szeretné hagyni ott a háborút, be is jelentette, hogy kivonulnak, de nem tud. Ezt a kivonulási szándékot érezték meg az olajforrások birtoklása miatt egymás torkát szorongató regionális vezérek és elszabadulhat a pokol, amennyiben az amerikaiak kuvonulnak és az oroszok nem veszik kemény kézbe az írányítást.
272 #10 Kameleon
- 2019-03-15 14:09
Talpi, köszönöm az ajánlást! Egyik tõlük, szerintem nagyon jó: https://youtu.be/...
80 #11 monguzking
- 2019-03-15 22:13
Azert torokokok is leszarjak sajat fajtajukat hisz tetlenul nezzik kelet-turkmenisztan lakoinak lemeszarlasat kinaban
1368 #12 Karpatkanyar
- 2019-03-16 12:19
Kína is közvetlenül érdekelt volt Irán védelmében, ugyanis Iránból direkt kõolajvezetékek szállítják Kínába az olajat. A kínai gazdaság így direkt függõségben volt az iráni olajjal. De a tavaly az oroszokkal megépítették és át is adták a kõolaj vezetékeket. Így a függõség csökkent. Kína továbbra is Irán védelmezõje kénytelen lenni.
Irán feldarabolására is vannak tervek. Ebben szerepe van az ott élõ etnikai csoportoknak, melyek létezését, akárcsak a törökök a kurdokét, tagadja Irán.
Irán,
Zsidó Mausoleum Eszter, felesége Xerxes I. Királynak, és Mordechainak, Hamadan.
Xerxes, mielõtt Esztert becsempészték az ágyába, erõsen durván bánt a zsidókkal. Például kényszerítette õket, hogy minden zsinagógában disznót áldozzanak. A lázongó zsidókat mind egy szálig FELKONCOLTATTA!
267 #13 Perle
- 2019-03-25 10:29
Istambulban a tüntetõk már vágynak arra bitangul, hogy a Hagia Sofia volt keresztény székesegyház ( per pillanat múzeum) ismét muzulmán imaház legyen. Vágynak egy szép mecsetre, melyet nem fest meg egy ecset sem.;)
https://www.magya...gia-sophia

Mindjárt dél van Megyek, eszem egy kebabot még a déli harangszó elõtt. Addig , amig be nem tiltják a kongatást.:D

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 1.21 másodperc
3,390,313 egyedi látogató