Ott is ugyanolyan faxa minden az orosznak (a zsidó-kínainak nem) mint itt a magyarnak. Most jöhet a "hirtelen halál". áttervezik a "társadalmat" és összeolvasztják a Birodalmat. Elégedetlenek mehetnek a háborúba. minden megy rendben. Stagnáló gazdaság, folyamatosan esõ reáljövedelmek, menekülõ fiatalság – a krími válságot követõ szankciók kemény szorításba fogják Oroszországot. Kijevben a hangulat annyira oroszellenes lett, hogy bárki nyeri a tavaszi elnökválasztást, még taktikai megfontolásból sem tehet gesztusokat Moszkvának. Washington az aggódó észak-európai szövetségesek nyomására még több fegyverzetet tervez átdobni térségünkbe. Káncz Csaba jegyzete

Geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háborúk hatása a magyar KKV-kre - versenyképesség és növekedési kilátások - a digitalizáció és az AI szerepe a KKV-k versenyképességének alakulásában
SME2019 - Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére!

Moszkvában a hétvégén hivatalos ünnepségekkel emlékeztek meg arról, hogy egy nemzetközileg vitatott népszavazás keretében Oroszország öt éve annektálta a Krím félszigetet. Ennek hatására Putyin támogatottsága 2014-ben hónapokon belül 60-ról 80 százalékra szökött fel. De a „Krím-hatás” mára elpárolgott és a közvéleményt inkább csalódás és frusztráció uralja, míg az elnök támogatottsága 13 éves mélypontra bukott.

Menekülõ fiatalok

A friss felmérések szerint a megkérdezettek 77 százaléka egyetért a Krím bekebelezésével. De eközben csupán 39 százalék gondolja azt, hogy ez elõnyöket hozott az országnak – bár 2015 tavaszán még az oroszok 67 százaléka gondolta így. Ugyanezen idõszakban 15-rõl 39 százalékra nõtt azok aránya, akik szerint az annexió egyenlõ arányban hozott elõnyöket és hátrányokat.
Káncz Csaba
Káncz Csaba

A nyugati szankciók miatt stagnál az ország gazdasága és egy január közepi felmérés szerint a polgárok 53 százaléka támogatná a Medvegyev-kormány lemondását - 2016 õszén még csak egyharmaduk gondolta így.

Valóban, 2014 óta az Orosz Statisztikai Hivatal (Rosstat) jelentése szerint a reáljövedelmek évente átlagosan 2.9 százalékkal csökkentek. Figyelemre méltó, hogy zuhan Putyin mellett a védelmi és a külügyminiszter népszerûsége is, és beszédes, hogy az orosz külpolitikai folyamatokat növekvõ arányban találják aggasztónak az oroszok.

Nem tekinthetõ meglepõnek tehát, hogy bár az orosz összlakosság körében mindössze 17 százalék azoknak az aránya, akik szívesen kivándorolnának, de 18-tól 24 éves korig terjedõen ez az érték már eléri a 41 százalékot. A 18 és 24 év közötti megkérdezettek között 4 százalék negatívan, 51 százalék semlegesen, 45 százalék pedig pozitívan viszonyul az emigránsokhoz. Ráadásul a jelek szerint a Rosstat messze alulbecsüli a kivándorlók számát és befogadó országok adatai alapján valójában a hivatalos moszkvai adatok legalább hatszorosának megfelelõ orosz hagyja el manapság hazáját.

Még több amerikai fegyver jön

A befagyott konfliktus miatt Ukrajnában semmi jóra nem számíthat a Kreml. Szimbolikus lépésnek tekinthetõ, hogy 2018 végén az ottani ortodox egyház levált az oroszról: ez a jelképe annak, hogy az ukránok spirituálisan függetlenné válnak nagy szomszédjuktól. Kijevben a hangulat annyira oroszellenes lett, hogy bárki nyeri a tavaszi elnökválasztást, még taktikai megfontolásból sem tehet gesztusokat Oroszországnak, avagy Putyinnak.

A Krím miatt fellobbant és azóta is izzó feszültségnek döntõ szerepe van abban, hogy Washington az aggódó észak-európai szövetségesek nyomására még több fegyverzetet tervez átdobni térségünkbe. Curtis Scaparotti tábornok, a NATO európai erõinek a napokban távozó fõparancsnoka két hete a Szenátusban kifejtette, hogy több csapat, valamint hadihajó átvezénylésére van szükség Oroszország feltartóztatására. A tábornok megerõsítette, hogy Washington még több fegyvert szándékozik leszállítani Ukrajnának, beleértve tank-elhárító fegyvereket, valamint haditengerészeti felszereléseket.

Káncz Csaba jegyzete
Link