Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Mennyire biztonságosak Románia határai?

BelföldRománia, mint izrael, egy átmeneti, múló állapot. Nem elég, hogy Magyarország folyton ki akarja szakítani Erdélyt a mioritikus haza testébõl, a Fekete-tenger felõl egyre közeleg a nagy orosz mackó.
A Fõtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvû média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

Az Európai Bizottság elsõ elnökhelyettese, Frans Timmermans nemrég kijelentette, hogy ha Románia nem vált volna az Európai Unió tagjává, Vlagyimir Putyin ugyanúgy járt volna el hazánkkal, mint Ukrajnával.

Mindnyájan tudjuk, hogy Oroszország 2014-ben annektálta Ukrajna Krím-félszigetét. De mennyire biztonságosak a határaink, jelenlegi kis államként, nemzetként? A következõkben újra a Három Tenger Kezdeményezésrõl fogok beszélni.

Amit kevésbé tudunk: az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu az elmúlt napokban jelentette be a krími csapatok megerõsítését, melyek az õ elképzelése szerint „a félsziget védelmét és Oroszország érdekeit biztosítják a Fekete-tengernél”. Ám Krím a Déli Katonai Körzet része, Moszkva pedig zöld jelzést adott nagyszabású hadgyakorlatok elindítására, melyek egy hónapon keresztül zajlanak majd Asztrahán, Rosztov, Volgográd, Krasznodar, Sztavropol, Észak-Kaukázus térségében az örményországi, krími, abháziai és dél-oszétiai katonai bázisok bevonásával. A rakétaegységek 10 000 katonája és 3000 rakéta- és tüzérségi egység vesz részt a hadgyakorlaton, a végsõ szakaszban pedig az orosz erõk Iszkander-M, Bal és Basztion rendszerekkel végeznek rakétaindításokat, de ezen kívül más jellegû rakétaindításokra és tüzérségi lövészetekre is sor kerül.
A Fekete-tengernél nõ az orosz katonai jelenlét.

Öreg elemzõk szokták azt mondani, hogy állítólag a Fekete-tenger az egyetlen barátságos szomszédunk. Nos, ez a barátunk az Orosz Föderáció által gyakorolt bullying (megfélemlítés – a szerk.) áldozata. A veszély itt és most van jelen.

Ukrajnában elnökválasztás következik, a transzdnyeszteri térségben az orosz csapatok gyakorlatoznak. Kit érdekel? Románia északi és keleti irányban található legnagyobb szomszédjánál, Ukrajnában elnökválasztás lesz (az elsõ forduló március 31-én, a második április 21-én). 39 jelölt indul, közülük három emelkedik ki: Petro Porosenko jelenlegi elnök, a börtönbõl szabadulása után a politikába visszatérõ Julija Timosenko és a felmérések szerint a legesélyesebbnek tartott Volodimir Zelenszki komikus.

Két aspektusra szeretném felhívni a figyelmet. Az elsõ: e választások küszöbén a Moldovai Köztársaság Ukrajnával közvetlenül határos transzdnyeszteri régiójában az orosz csapatok 20 kilométert meneteltek és 20 katonai technikai egységet vetettek be. Az orosz védelmi miniszter szerint az orosz csapatok terepmozgása tervezett jellegû volt és állítólag megfelelt a Nyugati Katonai Körzethez tartozó csapatok harci felkészítési tervének. Tehát az Orosz Föderáció a Déli Körzeten és a Nyugati Körzeten keresztül is cselekszik, Romániához nagyon közel.

És ha már a „Romániához nagyon közelrõl” beszélünk és a nagy történész Nicolae Iorga megjegyzése is eszünkbe jut, aki szerint „Romániát románok veszik körül”, akkor rátérek a 2. sz. aspektusra:
az orosz offenzíva visszaveréséhez Ukrajna olyan eszközöket használ, melyek a nemzeti kisebbségek identitását támadják,

az orosz lévén a célpont, de ezek a területén élõ 600 000 román érdekeit is sértik, akik nem maguk döntöttek arról, hogy Románia határain kívül maradnak, de akiket a történelem arra ítélt, hogy – közigazgatási szempontból – az ország küszöbén maradjanak. A legutóbbi eszköz: a kijevi kormány által március 13-án elfogadott, az „általános középfokú oktatásról” szóló törvénytervezet, mely három nyelvi modellt javasolt a kisebbségek oktatására, jelentõsen csökkentve az anyanyelven tartott tanórák számát. A második modell a románjainkat is érinti: az V. osztálytól kezdve a tanórák legalább 20 százalékát ukrán nyelven fogják tartani, a IX. osztálytól pedig a tantárgyak legalább 40 százalékát az államnyelven kell oktatni. A törvénytervezetet a kijevi Ráda fogja megvitatni.

Ezekre a dolgokra, persze, úgy kerül sor, hogy az ukrán állam megsérti a kisebbségi és regionális nyelvek európai chartáját, a nemzeti kisebbségek védelmérõl szóló keret-megállapodást, de más nemzetközi jogi normákat is. Ezáltal egyre nehezebbé válik az ukrajnai románok sorsa.
Ha a román iskolákra és a román egyházra mérnek csapást, akkor az identitásra mérnek csapást.

Mert az ukrajnai román etnikumúak most bekerültek a kijevi pátriárkia és a moszkovita pátriárkia közötti egyházi háborúba is. 126 román ortodox templom osztozik majd hamarosan a felszámolással fenyegetett 77 iskola sorsában! Itt meg sem említjük, hogy a románokat egy másik háborúba is küldik, másokéba, a frontra, az elsõ vonalba, Ukrajna keleti felébe, és sokan közülük csak koporsóban tér vissza.

A bukaresti hatóságoknak, de Románia európai parlamenti képviselõinek is határozottan fel kell lépniük a potenciális csatlakozásról folyó tárgyalásokon az ukrajnai román ügy mellett. Nehogy úgy járjunk, mint Bulgária esetében, ahol egy agresszív asszimilálásnak és elnemzetlenítésnek kitett történelmi román közösségünk van, melynek ügyében csak a vállunkat vonogatjuk: „Bent vagytok az Európai Unióban, velünk együtt, most mit tegyünk még?”

A NATO és az EU a minap újra elítélték a Krím-félsziget annektálását, öt évvel azután, hogy Oroszország hivatalosan orosz területté nyilvánította.
Következtetések helyett

A geopolitika nem unatkozó politikusok által a karjukon sétáltatott bébiknek való babaház. Románia manapság arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen szerepet játszhat az új regionális architektúrában, miként beszélhetne európai hangon a Balkán és Kelet-Európa térségében a szomszédos országok területén élõ etnikai közösségei érdekében. Egy regionális együttmûködési formátumhoz való csatlakozás lenne a legjobb lehetõség, és itt a Lengyelország és Horvátország által erõteljesen szorgalmazott Három Tenger Kezdeményezésrõl beszélünk.
Nagy Románia Európában (a regionális partnerek mellett)

Mit tehetünk mi – románokként – ebben a projektben? Miként szolgálhatja a Kezdeményezés hazánk stratégiai és gazdasági érdekeit? A 12 tagállam összejövetele megfelelõ helyszín, ahol Románia hasonló politikai és gazdasági tapasztalattal rendelkezõ, fejlõdési aszimmetriák nélküli országok között hallathatja a hangját. Ugyanakkor, tekintettel az energetikai függetlenség iránti sürgetõ igényre és Románia – kitermelés alatt álló és ki nem termelt – tartalékaira, hatásunk jelentõs lehet, nagyobb tárgyalási erõt biztosíthatunk és „védõhálót” nyújthatunk európai partnereinknek.

Ezáltal azon elõnyök mellett, melyekhez Románia önmaga számára hozzájuthat ebben a Kezdeményezésben – új szállítási folyosók kiépítése, új felvevõpiacok kialakítása a fekete-tengeri gáz számára –, hazánk egyensúlyi tényezõként, közvetítõként is felléphet az EU-n belüli különféle befolyási pólusok számára. Sõt, a fejlesztési és konvergencia-növelési tervek révén Románia abba a helyzetbe kerül majd, hogy összekapcsolási és befektetési projekteket javasolhat a Moldovai Köztársasággal, (legalább közvetve) hozzákapcsolva azt a Három Tenger Kezdeményezéshez. Hiszen Románia csak Európában lehet igazán nagy.

Link

Hozzászólások

1368 #1 Karpatkanyar
- 2019-03-24 14:04
Románia, mint keselyû vetette magát a nemzetközi erõkkel szemben vesztes felekre magát és fulladásig zabrált, majd ez sem volt elég neki, területeket foglalt el a védekezni már nem tudó szomszédoktól. Románia minden szomszédjának tartozik területekkel, és ha éppen még nem, akkor amerikai atomrakétákat írányíttatott rájuk:
1. A bulgároknak Dobrudzsával
2. Ukránoknak Bukovinával
3. Moldova Köztársaságnak a romániai Moldovával
4. Magyarországnak Erdéllyel
5. A szerbekkel vitatkoznak régi magyar területek fölött: kell nekik a Bánság szerb oldalra került területe.
6. És a Fekete Tenger felõl várhatják az orosz medvét, akit nem gyõznek b@sztatni.
Azt hiszem idõ van!
267 #2 Perle
- 2019-03-24 22:23
Meg egy felvásárolt ország kötelezte el magát " déli" irányba.
Az amerikai zsidószervezetnél járt román hirtelenszõke miniszterelnök asszony minden megígért a vendéglátóknak, amire csak azok megkérték. Annak ellenére, hogy az államfõvel nem is egyztetett.: lesz követség-áthelyezés, állampogárság adományozás, túélélõknek járó nyugdíj és kárpótlás is.Kinyitotta számukra a hátsó kaput.:o
OV csak csodálkozhat, hogyan " überelte " öt ez a..román ravasz nõszemély.
https://www.roman...t-romania/
267 #3 Perle
- 2019-03-25 10:12
Tagadja a román elnöki hívatal a miniszterelnöknõ bejelentését.
http://www.atv.hu...jelenteset

Látszik világosan, ki irányítja hátulról néhány kelet-európai kormányát. :o:o
1368 #4 Karpatkanyar
- 2019-03-25 12:27
Perle, elolvastam a cikket. Dancila miniszterelnökasszony amerikai ígéretei illenek a román nyalni-elárulni-hàtbatámadni viselkedéshez. Most épp a nyalás fazisban vannak. A kormányzópárt elnöke Dragnea jogerõsen 2 év börtönre van ítélve, ezért nem lehetett miniszterelnök, és persze azért, mert Iohannis nem bízta meg e miatt kormányalakítással. A kormányzópárt ezért ott tart be Iohannisnak, ahol tud.
Most a románok rettegnek az oroszoktól és e miatt rettenetes frekvenciájú nyelvcsapással nyalják a seggét az amerikaiaknak és elsõsorban a zsidóknak. Románia még szegényebb lesz, mert ezek viszont telhetetlenek.

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.62 másodperc
2,954,201 egyedi látogató