Bejelentkezés
Klímakészültség Párizsban
Esedékes a "világkormány", mert itt a migráns-invázió, klímahisztéria (idõjárásfegyver), vallási õrület és már csak az "ufo" hiányzik. Ezt csak közös erõvel állíthatja meg a zsidó szabadalmaztatott kõmûvesés. Kezdetét veszi az ENSZ klímakonferenciája, amely a terrorizmusnál is nagyobb kihívással igyekszik szembenézni. A világ 195 országa az éghajlatváltozással igyekszik felvenni a harcot a nemrég megtámadott francia fõvárosban.
A rendkívüli állapot ellenére ma megkezdõdik Párizsban a két hétig tartó ENSZ-klímacsúcs, a megnyitón jelen lesz Barack Obama amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Angela Merkel német kancellár is. A cél egy olyan globális klímavédelmi egyezmény tetõ alá hozása, amelynek segítségével a föld légkörének felmelegedése két Celsius-fokban maximálható az iparosodás elõtti mértékhez képest. A remények szerint elfogadásra kerülõ új nemzetközi megállapodás az 1997-ben kialkudott és 2020-ban lejáró kiotói jegyzõkönyv helyébe lép.
Az országok az ENSZ kérésére már a találkozó elõtt benyújtották vállalásaikat arra nézve, mennyiben járulnak hozzá az üvegházhatású gázok csökkentéséhez. A találkozó legnagyobb feladata most, hogy ezeket kötelezõ érvényû formába öntse, hogy ne ismétlõdjön meg Kiotó, amikor is számos ország megszegte vagy alá sem írta a vállalásokat. Bár az elõzetesen bejelentett nemzeti hozzájárulások így sem biztosítják a 2 Celsius-fok alatt maradást, jó jelnek tekinthetõ, hogy a legnagyobb kibocsátók, így Kína, az Egyesült Államok és India is hajlandó a tárgyalásra, sõt, Peking és Washington a klímaharc élére állt. Mindezzel párhuzamosan a hét legnagyobb gazdasági hatalom, a G7 is jelzésértékû megállapodásban határozta el, hogy az évszázad végére nullára csökkenteni a fosszilis üzemanyagokból származó kibocsátásait. A párizsi csúcs célja, hogy a vállalások betartását rendszeresen ellenõrizzék, és mértékét felülbírálják a globális célok érdekében.
Persze naivitás volna azt gondolni, hogy a konferencia csak a bolygó megmentésérõl szól. „Ezek az országok azért lépnek fel a klímaváltozás ellen, mert látják, hogy ez jó a gazdaságuknak. Ez a vállalások legerõsebb hajtóereje” – mondta Christina Figueres, az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezményének fõtitkára. A vállalások mértéke mellett nagy vita várható a finanszírozás kérdésében is, hiszen a fejlõdõ országok, amelyek megkövetelik a jogot a felzárkózáshoz, anyagi támogatást várnak el klímacéljaik megvalósításához. Az ipari országok ugyanis korábban ígéretet tettek, hogy 2020-tól a szegény országok évente 100 milliárd dollárt kapnak. Az összeg azonban még nem áll rendelkezésre, vita tárgyát képezi, hogy ez állami vagy privát befektetésekbõl származzon, és a finanszírozott ügyek köre is kérdéses. A kormányok motiválása céljából mintegy 150 országban tartanak tüntetéseket a klímaváltozás elleni küzdelmet pártolók, Ausztráliától a Fülöp-szigetekig, Japánig és Bangladesig 2300 rendezvényt tartanak.
A készülõdést csak nehezíti a párizsi terrortámadást követõ szükségállapot, ami miatt a francia fõvárosban megsokszorozták a biztonsági intézkedéseket. November 13-a óta egyébként csaknem ezer embertõl tagadták meg a belépést az országba, amelynek határait mintegy 15 ezer rendõr, csendõr és vámtisztviselõ õrzi. Mindennek ellenére Francois Hollande francia elnök szombaton közölte, a nemzetközi klíma-csúcstalálkozó számos elõirányzott eseményét rendben megtartják.
Ellepte a szmog Pekinget
Míg Párizsban az éghajlatváltozás megállítására készülõdnek, a kínai fõvárosban a károsanyag-kibocsátás drasztikus jelei mutatkoznak. Szombaton Pekingben a légszennyezettség elérte a veszélyes szintet, szürke szmog lepte el a fõvárost, a látótávolságot néhány száz méterre csökkentve. A lakosságnak azt tanácsolták, keddig, amikorra erõs északi szél várható, maradjon zárt helyen. A hatóságok szerint a légszennyezés legfõbb oka a tél kezdetével beindult széntüzeléses fûtés, de adódhatott gyárak illegális károsanyag-kibocsátásából is. A 2,5 mikronnál kisebb átmérõjû részecskékbõl álló szálló por mennyisége szombaton 391 mikrogramm volt köbméterenként Pekingben, pedig 25 mikrogramm feletti szennyezettség már veszélyes az Egészségügyi Világszervezet szerint. (Z. R.)
Link
A rendkívüli állapot ellenére ma megkezdõdik Párizsban a két hétig tartó ENSZ-klímacsúcs, a megnyitón jelen lesz Barack Obama amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Angela Merkel német kancellár is. A cél egy olyan globális klímavédelmi egyezmény tetõ alá hozása, amelynek segítségével a föld légkörének felmelegedése két Celsius-fokban maximálható az iparosodás elõtti mértékhez képest. A remények szerint elfogadásra kerülõ új nemzetközi megállapodás az 1997-ben kialkudott és 2020-ban lejáró kiotói jegyzõkönyv helyébe lép.
Az országok az ENSZ kérésére már a találkozó elõtt benyújtották vállalásaikat arra nézve, mennyiben járulnak hozzá az üvegházhatású gázok csökkentéséhez. A találkozó legnagyobb feladata most, hogy ezeket kötelezõ érvényû formába öntse, hogy ne ismétlõdjön meg Kiotó, amikor is számos ország megszegte vagy alá sem írta a vállalásokat. Bár az elõzetesen bejelentett nemzeti hozzájárulások így sem biztosítják a 2 Celsius-fok alatt maradást, jó jelnek tekinthetõ, hogy a legnagyobb kibocsátók, így Kína, az Egyesült Államok és India is hajlandó a tárgyalásra, sõt, Peking és Washington a klímaharc élére állt. Mindezzel párhuzamosan a hét legnagyobb gazdasági hatalom, a G7 is jelzésértékû megállapodásban határozta el, hogy az évszázad végére nullára csökkenteni a fosszilis üzemanyagokból származó kibocsátásait. A párizsi csúcs célja, hogy a vállalások betartását rendszeresen ellenõrizzék, és mértékét felülbírálják a globális célok érdekében.
Persze naivitás volna azt gondolni, hogy a konferencia csak a bolygó megmentésérõl szól. „Ezek az országok azért lépnek fel a klímaváltozás ellen, mert látják, hogy ez jó a gazdaságuknak. Ez a vállalások legerõsebb hajtóereje” – mondta Christina Figueres, az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezményének fõtitkára. A vállalások mértéke mellett nagy vita várható a finanszírozás kérdésében is, hiszen a fejlõdõ országok, amelyek megkövetelik a jogot a felzárkózáshoz, anyagi támogatást várnak el klímacéljaik megvalósításához. Az ipari országok ugyanis korábban ígéretet tettek, hogy 2020-tól a szegény országok évente 100 milliárd dollárt kapnak. Az összeg azonban még nem áll rendelkezésre, vita tárgyát képezi, hogy ez állami vagy privát befektetésekbõl származzon, és a finanszírozott ügyek köre is kérdéses. A kormányok motiválása céljából mintegy 150 országban tartanak tüntetéseket a klímaváltozás elleni küzdelmet pártolók, Ausztráliától a Fülöp-szigetekig, Japánig és Bangladesig 2300 rendezvényt tartanak.
A készülõdést csak nehezíti a párizsi terrortámadást követõ szükségállapot, ami miatt a francia fõvárosban megsokszorozták a biztonsági intézkedéseket. November 13-a óta egyébként csaknem ezer embertõl tagadták meg a belépést az országba, amelynek határait mintegy 15 ezer rendõr, csendõr és vámtisztviselõ õrzi. Mindennek ellenére Francois Hollande francia elnök szombaton közölte, a nemzetközi klíma-csúcstalálkozó számos elõirányzott eseményét rendben megtartják.
Ellepte a szmog Pekinget
Míg Párizsban az éghajlatváltozás megállítására készülõdnek, a kínai fõvárosban a károsanyag-kibocsátás drasztikus jelei mutatkoznak. Szombaton Pekingben a légszennyezettség elérte a veszélyes szintet, szürke szmog lepte el a fõvárost, a látótávolságot néhány száz méterre csökkentve. A lakosságnak azt tanácsolták, keddig, amikorra erõs északi szél várható, maradjon zárt helyen. A hatóságok szerint a légszennyezés legfõbb oka a tél kezdetével beindult széntüzeléses fûtés, de adódhatott gyárak illegális károsanyag-kibocsátásából is. A 2,5 mikronnál kisebb átmérõjû részecskékbõl álló szálló por mennyisége szombaton 391 mikrogramm volt köbméterenként Pekingben, pedig 25 mikrogramm feletti szennyezettség már veszélyes az Egészségügyi Világszervezet szerint. (Z. R.)
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2015. November 30. 07:02:54
- 2015. November 30. 09:56:27