Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Székely János a cigányság helyzetérõl: Az utolsó órában vagyunk, az új Trianon felé

BelföldJé, bammeg te agyagárgyult keresztény zsidó, hogy a Pi csába nem tûnt ez eddig fel? Ja, hogy direkt történt, terv szerint. Az más, akkor rendben van. Az utolsó órában vagyunk, most még van lehetõség arra, hogy változtassunk a helyzeten. Ha nem tesszük meg, akkor ketté fog szakadni ez az ország, amely közös hazánk – figyelmeztet Székely János szombathelyi megyéspüspök, az MKPK Caritas in Veritate Bizottsága elnöke.

Egy „új Trianonra” figyelmeztetett Székely János szombathelyi megyéspüspök egy, a közelmúltban megtartott konferencián. Az Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának (MKPK) a romapasztoráció ügyével megbízott püspöke úgy látja, minél inkább halogatjuk a cigányság felemelkedésének ügyét, annál közelebb kerülünk ahhoz, hogy az ország kettészakadjon.

– Nemrég egy konferencián a cigányság helyzetével összefüggésben egy újabb Trianonról beszélt. Ennyire nagynak látja a veszélyt?

– Az elsõ világháború elõtti idõszakban a magyar társadalom és az állami vezetés sokszor érzéketlenül és talán nagyképûen is viszonyult a nemzetiségekhez – gondolok itt a szlovákok, a románok és a szerbek egyesületeire, oktatási intézményeire, szervezeteire. Mintha nem érzékeltük volna azt a veszélyt, ami késõbb Trianonban valósággá vált. Természetesen ezzel nem azt szeretném állítani, hogy a trianoni békediktátum igazságos volt.

Úgy tûnik, most is egy hasonló helyzettel állunk szemben. Északkelet-Magyarországon és az ország déli részén teljes egészében romák lakta régiók vannak kialakulóban. Ezeken a településeken óriási a nyomor, a kilátástalanság, a munkanélküliség, és többnyire az oktatás is gyenge minõségû. Mintha a magyar társadalom magára hagyta volna ezeket az embereket. Fennáll a veszélye annak, hogy kialakul egy roma ország, vagy ennek a vágya, mondván, ha ez az ország ennyire keveset tesz értünk, akkor jobb lesz külön.

A helyzet jellemzésére szeretnék néhány adatot is megemlíteni. A roma lakosság több mint fele (52%) túlzsúfolt, majdnem fele (46%) pedig komfort nélküli lakásokban lakik (ezek az arányok a többségi társadalomhoz tartozók esetében 13% és 3%). Aki nem járt még kis falvaink szélén vagy a szegregátumokban, az el sem tudja képzelni, milyen körülmények között élnek ezek az emberek. A karácsony elõtti napokban felkerestem Szombathely néhány nagyon szegény családját. Az egyik négygyerekes család egy egyetlen szobából és egy kis elõtérbõl álló „lakásban” lakott. A falak penészesek voltak, nem volt bent sem WC, sem fürdõszoba, csak egy csap. Négy kicsi gyermek ilyen körülmények között nõ fel a mai Magyarországon.

A korai iskolaelhagyás a roma fiatalok esetében 60 százalékos, ugyanez a szám a többségi társadalomnál 9 százalék. A 15 és 24 év közötti romák 41 százaléka nem tanul, és nem is dolgozik. A nem romák esetében ez a mutató 9,8 százalék. Annak ellenére, hogy az utóbbi tíz évben csökkent Magyarországon a munkanélküliség és a szegénység – ezek persze örömteli tények –, nem szabad elfelejtenünk, hogy van egy olyan társadalmi réteg, amelynek óriási hátrányt kell leküzdenie. Harrach Péter mondta, hogy a magyar társadalom elõtt két nagy sorskérdés áll: a demográfiai krízis és a romák helyzete. A magyar államnak és a társadalomnak nagyon nagy energiákat kellene fordítania ezeknek az embereknek a felemelésére.

– Mit lehetne tenni értük?

– Hatékony programokra volna szükség. Jó példa erre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tarnabodi kezdeményezése. Tarnabod néhány évvel ezelõtt még nagyon szegény zsákfalu volt. Aztán egy fiatalember életvitelszerûen beköltözött a faluba – õ lett minden kezdeményezés motorja. Felmérte a falu reális helyzetét: ki akar dolgozni, mitõl adósodnak el az emberek, milyen veszélye van az uzsorások tevékenységének. Az elsõ lépése az volt, hogy kért egy buszt a munkába járáshoz. Ezt követõen több lakosnál is elõfizetéses elektromos fogyasztásmérõt szereltettek fel. Így mindenki annyi áramot fogyasztott, amennyit elõre kifizetett. Ennek hatására az áramfogyasztás a 60 százalékára csökkent, és szinte teljesen megszûnt az eladósodottság. Néhány hónap alatt nagyot változott a falu légköre. A harmadik lépés egy – nem piaci alapon tevékenykedõ – veszélyeshulladék-szétszerelõ üzem létrehozása volt. Mivel arra nem volt esély, hogy versenyhelyzetben mûködtessenek egy ilyen céget, körbejárták a környéket, és baráti alapon kértek megrendeléseket a vállalatok vezetõitõl. Ez azt is bizonyítja, hogy az a gazdasági logika, amit az Európai Unió szabályai ránk kényszerítenek, egyáltalán nem segíti a hátrányos helyzetû régiók munkahelyteremtési programjait. Sok ilyen, társadalmilag és államilag támogatott kezdeményezésre volna szükség.

– A munka mellett az iskolát is említette. Ön miként látja a romák beiskolázásának, képzésének kérdését?

– Magyarországnak számos olyan kistérsége van, ahol a roma gyerekek száma megnõtt. A szabad iskolaválasztás – nagyon helyesen – lehetõséget ad arra, hogy a szülõ ott taníttassa a gyermekét, ahol azt a legjobbnak látja. Az állam feladata az lenne ezen a területen, hogy minõségi oktatást, vagyis a lehetõ legjobb iskolát biztosítsa ezekben a leszakadó kistérségekben is. A tanárok számára kiegészítõ juttatásokat kellene adni, így vonzóvá válhatna a hátrányos helyzetû gyermekek tanítása. Az is fontos volna, hogy új (nem frontális) tanításai módszerek segítségével emeljék az oktatás színvonalát.

– Napjainkban még azok a fiatalok is nehezen jutnak lakáshoz, akik nem nevezhetõk szegénynek. Hogyan lehetne megfelelõ lakáshoz juttatni a hátrányos helyzetû embereket?

– Nagy szükség volna olcsó, alacsony rezsijû önkormányzati bérlakásokra. Így azok, akik nyomorban élnek, tehetnének egy kicsi, mégis jelentõs lépést felfelé. Sajnos a legtöbb önkormányzat nem épít és nem ad ki ilyen lakásokat.

– Visszatérve a tarnabodi példához: Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke egyszer azt mondta, hogy bár természetesen az anyagiakra is nagy szükség van ezen a területen, de talán még ennél is fontosabb az elkötelezett emberek munkája.

– Egyetértek, én is úgy gondolom, hogy nagyon sok cigány családnak mindenekelõtt egy segítõ emberre volna szüksége. Aki például a hivatalos ügyeiket intézi. Az átlagos cigányember sokszor nem is érti a hivatalos levelek nyelvezetét. Munkakeresésnél, szerzõdéskötésnél, vagy akár egy kórház felkeresésénél is szükségük lenne egy mentorra. Esztergomban volt egy hatgyerekes roma édesanya, aki dolgozott, mégis állandóan adóságokkal küzdött. Egyszer valaki leült vele, hogy írják össze a kiadásait és a bevételeit. Kiderült, hogy ez az asszony a hétköznapokban sokkal több kiadást tervezett, mint bevételt. Ezt az aránytalanságot csak úgy tudta megoldani, hogy egy új kölcsönbõl kifizette az elõzõt. Ez az édesanya életében elõször ekkor szembesült azzal, hogy másképpen kellene megterveznie a család havi költségvetését.

A magam részérõl mindig azt szoktam javasolni, ha van a környezetünkben hátrányos helyzetû család, akkor keressük fel õket, ismerkedjünk meg velük, alakítsunk ki velük jó kapcsolatot. Ha egy kicsit rálátunk az életükre, akkor már sokkal hatékonyabban tudunk nekik segíteni.

– Az említett tanácskozáson a droghasználatról is szó volt. Miért érintettek ebben a romák különleges módon?

– Ennek fõ oka az lehet, hogy a roma családok nagy részét nem védi kultúrából, hagyományokból, értékekbõl, hitbõl, emberi kapcsolatokból szõtt erõs védõháló. Ezért a modern társadalmat veszélyeztetõ negatív jelenségek is fokozottabban érintik õket. Ezzel rokon jelenség, hogy a tárgyak esetében is a leggiccsesebbre esik a választásuk, mert nem volt lehetõségük tájékozódni a mûvészeti kérdésekben. A vallásnál is ezt látjuk: ha szép a zene, jó a hangulat, az már elég a számukra; nem fontos nekik, hogy az adott vallás milyen tartalmú, van-e mélyebb történelmi gyökere. A keresztnevekkel is ez a helyzet: nincsenek példaképeik vagy bibliai eszményeik, ezért választanak nevet a legutóbbi filmsorozatból. A gyenge kulturális háló miatt könnyebb befolyásolni õket.

– Mi lehet itt a megoldás?

– A hit szerepe nagyon fontos lehet. Esztergomban volt egy fiatalember, aki hatodikos általános iskolásként hagyta abba a tanulást. Szegénységben élt, de nagyon vágyott arra, hogy neki is jó holmija legyen, ezért ruhákat, cipõket lopott. Hamar rátalált a kábítószerre, fogyasztó és díler is lett. Rövidebb idõszakokra börtönbe is került, a házassága szétesett, az egészsége is megroppant, úgy lefogyott, hogy szinte csont és bõr lett. Édesapja egy jószívû, mélyen vallásos ember volt. Egyszer a fiú arra ért haza, hogy az apja térden állva imádkozott érte. Ez annyira megrendítette, hogy hajlandó volt elmenni az apjával a templomba. Késõbb egy cursillós hétvégén is részt vett, bár mint késõbb elmondta, nem is tudott a szövegekre figyelni. Akkor sem értett sok mindent, amikor a csoport bement a kápolnába. Õ is letérdelt, nézte az oltár fölött függõ feszületet, és úgy hallotta, hogy Krisztus azt mondja neki: szeretlek téged és fel akarlak emelni. Úgy érezte, hogy Jézus lelép a keresztrõl, odamegy hozzá és megöleli. Ettõl kezdve nem kábítószerezett, és még csak rá sem gyújtott. Ez négy éve történt. Azóta elvégezte a nyolc osztályt, jogosítványt szerzett, esti iskolába jár, lett új családja, és elkezdett dolgozni. A szabadulás lényege az ember szívében történik. Ha a szívünk megtelik, akkor nincs szükségünk pótszerre ahhoz, hogy boldogok legyünk.

– A szakértõk szerint manapság a dizájnerdrogok jelentik a legfõbb veszélyt. Mi ennek az oka?

– Ezeket a szereket nem azért használják a fiatalok, hogy „fölpörögjenek”. Sok roma fiatalnak nincs jövõképe, nem látják, hogy a jelenlegi rossz helyzetükbõl hogyan tudnának kikerülni. A drog számukra pusztán arra kell, hogy legalább egy rövid idõre megfeledkezhessenek mindarról, amiben élnek. Nyugodtan nevezhetjük ezt nyomordrognak is. Kassa környékén, de hazánkban is sokfelé szörnyû pusztítást végeznek ezek a szerek.

– Mit tehet az Egyház, a hívõ ember azért, hogy az imént említett új Trianont elkerüljük?

– Az Egyház és a hívõ emberek is nagyon lomhák, nehezen nyitnak a romák felé. Nagy a szakadék a romák és a nem romák között, mi mégis alig vagy túlságosan lassan teszünk ennek áthidalásáért. Pedig ezt a szakadékot a nem romák sokkal könnyebben átlépik, mint a romák. A papok, a hitoktatók és a hívõ emberek még könnyebb helyzetben vannak. A papokat szívesen, tisztelettel fogadják a cigány családok, nyitottak az imádságra, az áldásra. A kapu tehát nyitva van. Nem úgy kell a romák evangelizációjához hozzáállni, hogy bent ülünk a plébánián, és várjuk, hogy eljöjjenek. A többségi társadalom évszázadok óta kötõdik a templomhoz, de a romák hagyományaiban soha nem szerepelt a templomba járás. Meg kell teremtenünk az Egyház cigányok számára is vonzó arcát. Az utolsó órában vagyunk, most még van lehetõség arra, hogy változtassunk a helyzeten. Ha nem tesszük meg, akkor ketté fog szakadni ez az ország, amely közös hazánk.

Fotó: Merényi Zita

Baranyai Béla/Magyar Kurír

Link

Hozzászólások

1119 #20 Csorba Tibor
- 2019-04-09 05:01
#19 Nagy Levente > Ha már mágnes:

Kásler Árpád: MAGNEMOT

A találmány tárgya egy olyan forgatónyomaték közvetítõ rendszer amely két vagy több tengely között, fizikai kapcsolat nélkül közvetíti a forgó mozgást, illetve a forgató nyomatékot, mágneses mezõ segítségével.

A Genfi Nemzetközi Találmányok kiállításán aranyérmet kapott Magnemot nevezetû találmányáért.

A Magnemot-nak elnevezett szerkezet lényege abban rejlik, hogy a kisebb átmérõjû meghajtó korong meghajtja (megforgatja) a sokkal nagyobb átmérõjû munkavégzõ korongot.
A kölcsönhatási munkavégzés a korongok külsõ perem kerületén történik, mint a közismert fogaskerekeknél.

A találmány egyedisége abban rejlik, hogy annak ellenére, miszerint óriási kerületi méretkülönbség van a két korong között, a fordulatszámuk megegyezik, illetve felépítésüktõl függõen, a nagyobb korongok fordulatszáma akár a többszöröse is lehet a meghajtó korong fordulatánál.
Fogaskerekek csatlakozása esetén ennek pont fordítottja történik, valamint az, hogy a meghajtó korong mágneses mezeje a meghajtott korongot csak a forgásirányba hajtja meg, eddig ez azért nem volt lehetséges mert a mágnesek mindkét irányba kifejtik hatásukat, ezáltal egyensúlyállapotot hoznak létre, a Magnemot ezt az egyensúlyállapotot felbontja és egy azonos irányba tereli a forgató erõt.

Ennek eredményeként egy kisebb nyomatékkar segítségével megforgatunk egy nagyobb erõkart ugyanazon vagy nagyobb fordulatszámon, ugyanannyi idõ intervallum alatt.

A Magnemot megépítésének köszönhetõen kivitelezhetõ az az összeállítás ami a hagyományos fogaskerekeknél eddig ismeretlen, illetve kivitelezhetetlen volt a gyakorlatban, vagyis az, hogy egy sokkal nagyobb átmérõjû korong fordulatszáma megegyezzen vagy akár a többszöröse legyen egy sokkal kisebb, õt forgató korongénál, úgy hogy a munkavégzés illetve az egymás közötti kapcsolat, mindkét korong peremkerületén történik.

Kiemelt tényezõ, hogy a korongok mágneses csatlakozása egymáshoz, folyamatos kapcsolatot biztosít, nincsenek holt pontok, csúszások.
Komoly terhelés esetén is bizonyítható, hogy a korongokon látható találkozási jelzések megegyeznek.
A nagyobb átmérõjû (nagy erõkarral rendelkezõ)munkavégzõ korongra több meghajtó (kisebb nyomatékkarral rendelkezõ) korong szerelhetõ, ebben az esetben a terhelhetõséget tudjuk növelni.

Ez a rendszer kiválóan alkalmazható minden olyan technikai kivitelezés során ahol két vagy több tengely forgását csatlakoztatni kell egymáshoz, azonos vagy eltérõ fordulatszámmal úgy, hogy kenésmentes, halk, tiszta kapcsolatot kapjunk.
Felhasználási területe korlátlan az élelmiszer ipartól a vegyiparig.
A kompresszorok és szivattyúk meghajtását karbantartás mentesen lehet biztosítani vele, de leglátványosabban talán az elektromos áramot elõállító generátorok megforgatásánál lehet felhasználni, kihasználva az erõkar és nyomatékkar közötti méretkülönbségeket.
Valamint kihasználni annak az elõnyét, hogy a meghajtó korong két vagy több munkavégzõ korongot egymással ellentétes irányba is képes megforgatni, annak ellenére, hogy a meghajtó korong csak egy irányba forog.
Ezáltal olyan generátorokat lehet ezzel a rendszerrel megforgatni amelyeknek nincs álló részük, mindkét részük forog ezáltal a meghajtó korong fordulatszámához viszonyítva kétszer akkora forgási sebességet érünk el ugyanakkora nyomatékon.
A rendszer önmagában egy túlterhelési biztosíték is egyben, vagyis hirtelen túlterhelés, blokkolás esetén a mágneses kapcsolat megszakad anélkül, hogy fizikai sérülést okozna a rendszernek.
4 #21 Posta Imre
- 2019-04-09 06:18
Tibor, 11 éve Árpi "találmánya" ismert. Gerry révén egy halom mágnes keveredett oda is rajtam keresztül. Annak idején ettõl várta a "szabadulást", de úgy hallottam tán eladta a tanálmányt. Sokan mágneseztek annak idején, de nem olyan egyszerû kérdés ez, mint aminek tûnik.
1119 #22 Csorba Tibor
- 2019-04-09 06:28
Imre! Én itt (Békéscsaba, Gyula) rendszeresen összefutok Árpáddal. Nekem ez egy személyes "élmény". Azt persze nem tudhatom, hogy ti itt mind magasabbak vagytok tõle egy fejjel (én is) és látjátok: mögötte a délibábot... Nem tudom, milyen lehet a délibábot mögönni...
Amúgy még Tibor bá' blogján ismerkedtünk össze és hagytuk ott az öreget kölcsönösen, de külön-különc...
4 #23 Posta Imre
- 2019-04-09 06:40
Tibor, Árpiról mindent tudok, amit kell és érdemes. Sajnos többet is, mint szeretnék. Fuss csak vele össze, meg Tibor bá' se semmi. Így 10 év távlatából teljesen röhejes már mindez. Nehogy kritikának vedd! Ezen a szinten már rég túlléptem, -tünk, de ez nem azt jelenti, hogy ez jobb, viszont nem is bal. Nem téma az Árpi.
1119 #24 Csorba Tibor
- 2019-04-09 06:45
Imre! Érzem és értésemre adják is itt a táborlakok, hogy én egy zöldfülû jövevény vagyok. Mindent hoztam a hátizsákomban, hát Izsákot is, aki nektek is megvan több példányban.
nem vagyok ám mesterséges intelligencia, hogy reggeltõl napestig ámulatba ejtsek nem ma született bárányokat... Csak néha, napközben, akkor meg senki sem figyel...
Megfogadom: ha legközelebb látom Árpit a gyulai Interspar-ban a büfében sült csirkét enni, mellé ülök és rákérdezek a MAGNEMOT-ra (is)...

Ja és a demokrácia jegyében kikérem a véleményét a PI-oldalról... hátha gazdagodok általa..

Imrének ajánlom:

Csorba Tibor

A pi

Ó, a pi, a számkirály:
kicsiny, s mégis végtelen -
oly sok elmét ráncigál,
mert képlete képtelen.

Archimédesz kezdte még,
s Ludolph, majd Fibonacci
is részekre szedte szét,
a tutit kimondani.

Hisz a kör bûvös vonal,
hosszát magába rejti,
mint faját õskorall -
titkát nem látja senki.

Jöttek az okos gépek,
számolnak most is egyre,
s lesz majd pontos képlet:
százmilliónyi jegyre.

2017. január 26. s_olvas
4 #25 Posta Imre
- 2019-04-09 06:55
Tibor, a google a barátod. Te nagyon személyesre veszed a figurát. Túl lelkes vagy ehhez a mûfajhoz. Mit ilyen, "zöldfülû" is. Ez nem baj, csak sértõdés ne essék rajt. Tudod, ha egy cigány asszony rád nevet, már mindjárt másképp is viszonyulhatsz a cigányok "honszerzéséhez" is. Nyilván tisztában lehetsz azzal is, hogy ...de minek is beszélek. Te képviseled a tiszta magyar néplelket, az õsnaivitást, ami sajnos, vagy inkább "hál a Teremtõnek" már belõlünk "kiveszett".
1368 #26 Karpatkanyar
- 2019-04-09 06:57
"fizikai kapcsolat nélkül közvetíti a forgó mozgást, "
A mágneses tér is fizikai kapcsolat. Itt mechanikai kapcsolat lenne a helyes.
A jelenség leírása nincs tudományosan megalapozva!
Jártam olyan helyen, ahol csupa "örökmozgó" volt kiállítva. Egész nap bámulhatod õket mégsem jössz rá, hogy hol viszik be az energiát.
Aztán, ha ezt meguntad és tovább mész, találkozhatsz Tesla varazslóval, aki épp bebújik egy dróthálóval körbekerített ketrecbe, ahol hatalmas villamok csattognak és neki mége esik semmi baja. Tesla tudatosan mutatta be magát a tudomány varázslójának. Edisont is a Menlo Park-i varázslóként emlegették.
4 #27 Posta Imre
- 2019-04-09 07:15
Tibor, jó a versed, abban nagyon jó vagyol. Most én is várom az ihletet. A Pi kiszámítható, de kiszámolhatatlan.
1119 #28 Csorba Tibor
- 2019-04-09 07:16
Na még egyszer Kásler Árpád találmányáról. Aki megmondja, hogy a keze, vagy a szája hazudik és melyik pillanatban, azt az embert megtisztelem magamban.

https://www.youtu...udLU4_6ZDM
4 #29 Posta Imre
- 2019-04-09 07:25
Tibor, gondolod nem ösmerõs? Még az eredeti prototípus is volt a kezemben. Nem tudom mit szeretnél, de gyorsan felejtsd el!
1368 #30 Karpatkanyar
- 2019-04-09 07:33
Csorba Tibor, a berendezés és a forgatónyomaték átvitel arra jó, amire Kásler Árpád ajánlja: gyógyszeriparban egy zárt edényen belül kevergetni vmit. De ezt már a 70-es években is diákként láttam, amint egy üvegedénybe több komponenst bedobáltak és azt homogenizálni kellett. Az edényt feltették egy kis rezsó szerû készülékre, majd az edénybe bedobtak egy szeget, aztán bekapcsolták a készüléket és a szeg nagy fordulatszámmal elkezdett forogni. A Kásler találmánya nem alkalmas nagy forgatónyomaték átvitelére.
1119 #31 Csorba Tibor
- 2019-04-09 08:05
Hogy mit szeretnék? Csak hogy megértsétek - jöttem, láttam, vesztettem... Most már komolyan keresem a megyében Kásler Árpádot, beszédem van vele. Majd beszámolók róla.
PI-zzetek tovább, szép naPIt nektek!;)
4 #32 Posta Imre
- 2019-04-09 08:18
Tibor, alapvetõen pízés nem a reszortunk. Azt megtalálod Árpinál. A nagyobb baj az, hogy fogalmad sincs hová keveredtél és sajnos ezt még zokon is veszed. Az önkifejezésben remekül állsz, de statikusként (már ami az emberi társadalmi talaj teherbíró képességét és ezzel kapcsolatos minõségi analízist illeti) csapnivalóan kesze vagyol. Sajnos nem segíthetek. Neked Árpi segíthet, vagy kacsingatós cigány lányok.
684 #33 atacama
- 2019-04-09 12:00
:D:D:D úgyis van!!
75 #34 talpi
- 2019-04-09 17:19
Tibi, Tibi, :)
Ha ennyire mellre szívod, nem kapsz levegõt, az pedig nagyon fontos.:)
1349 #35 Nagy Levente
- 2019-04-09 22:44
Tibor, akkor úgy tûnik mûködik! Az is látszik - a hozzászólásokból -, hogy ez az egy "kulcs" édes kevés (még akkor is ha ez az igazi egyik). További legalább hat megtalálásra vár! (A meséinkre, mondáinkra gondolva). Azt viszont ne feledje senki közületek (Szent István király intelmei Imre herceghez): " Atyai eleink hagyományihoz való hûség megmaradásunk záloga, a hûtlenség szeletje, szétszórja a Szent Korona liliomait." Tudom, hogy Szent Istvánt többféleképpen meg lehet ítélni. (Ennyi idõ távlatában, és ennyi manipuláció következtében nem csoda). Én viszont hiszem azt, hogy ha volt is hibája és rossz döntése a magyarságra nézve, már akkor a manipulációk, okkultizmus, stb. alatt kellett cselekednie, és meg is fizette az árát - ha kellett -. A fia Imre herceg halálával, aki ugyanúgy, mint Zrínyi és sokan "nagyjaink" közül vaddisznó "baleset" áldozatai lettek. Vagyis a háttérhatalom meggyilkoltatta. Merem azt hinni, - ami Pap Gábor mûvészettörténész álláspontja "is" - hogy Õ, amit tudott átmentett az õsi tudásból, kultúrából és emiatt nem tudták - akkor még - "Trianont" kivitelezni (ahogyan akarták), csak ezer évvel késõbb. Lehet, hogy ebben tévedek, de Õ megfizette az árat. Mi is megfogjuk, ha nem tartunk össze. A "nemzettestvéreknek" ha tetszik, ha nem közös a sorsa, - fõleg hosszútávon - a természet, a Teremtõ Rendje (hagyományaink) szerint.
Mivel itt mindenki harcos, ezzel hajtom fejem elõttetek (persze az ámen nélkül - merthogy, akkora mikor ez íródott már (kr. u. 1604) az egyház, a zsidó judaizmus befolyása nagyon nagy, - de akkor is -): https://www.youtu...1SgTHg66QY
1168 #36 Herzsi
- 2019-04-10 04:41
1349 #37 Nagy Levente
- 2019-04-10 06:10
Kedves Herzsi!
Olvasva a linken található cikket azt gondolom, hogy egyrészt a nyugat, az EU, azért nem avatkozik bele - ebbe a szélhámos õrületbe - amit a "kormányunk és pártunk" mûvel, mert ez az érdeke. Minket magyarokat csak ilyesformán lehet legjobban kizsákmányolni, kifosztani. Másrész a magyar nép nem feltétlen birka és azért türi ezt jobban. Hanem inkább egyfajta türelem van benne, és azt is tudja, hogy a nyugat majmolása csak annyit jelent, hogy akkor "legalizáltabb" módon fosztanak ki. Egyik sem jobb, ez a baj és most nem tud egyenlõre senki felmutatni megfelelõ "rendszer" alternatívát, - pedig a mi múltunkba volt ilyen és még, ha tetszik XXI. századosítani is lehetne - mert vagy "vadisznó balesete" lenne, vagy az egész NATO hadsereggel kellene szembenéznie (amibe paradox módon a mi országunk is benne foglaltatik). Még csak valami ellen tudunk összefogni, de remélem eljön az idõ, amikor valamiért fogunk össze!
"Csendben fenik hozzá a kaszát
Lessz itt még jobbvilág
Én hallom az idõk szavát"

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 1.32 másodperc
2,950,170 egyedi látogató