Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Cigány -magyar összefogás Erdélyben

BelföldMicsoda lehetõség, hogy ez eddig eszembe se jutott! Te, számolta már valaki, hogy mennyi magyart öltek meg a cigányok és mennyi cigányt magyarok? Az eltartásukról már nem is beszélve. A tolvajlásaikról se essék szó...! Szerintem fasza ez a cigány-zsidó komédia a sok degenerált jujdejó-idióta magyarjának. A pápua is mindjárt ott lesz. Forr picsa, meleg málé, rahedli cigány és rakás zsidó...szóval minden, ami a magyarnak dukál. A nemzetközi roma nap az együttélésben rejlõ lehetõségekre figyelmeztet


A nemzetközi roma nap alkalmából a Magyar Nemzet két ember emlékeit idézi fel, akik szereplõi voltak az 1990. március 20-i marosvásárhelyi eseményeknek: a Marosszentgyörgyön élõ roma származású Lõrinc Józsefét és Zsigmond Barna Pál fideszes ország­gyûlési képviselõét, aki akkor a Bolyai Líceum végzõs diákja volt. Idén tavasszal egy budapesti konferencián beszélgettünk a 29 évvel ezelõtti történetrõl, amely drámaian szimbolizálja a magyar–cigány együttélés bajban megmutatkozó erejét.

A március 20-i marosvásárhelyi tüntetés oka, hogy az elõzõ napon megtámadták és feldúlták az RMDSZ székházát, Sütõ Andrást és néhány társát félholtra verték. A békésen demonstráló magyarokat román falvakból érkezõ felfegyverkezett parasztok támadták meg. A szorult helyzetbe került tüntetõk segítségére romák érkeztek a Hidegvölgybõl. Közben a marosszentgyörgyi cigányok a Görgény völgyébõl átvonuló román parasztok buszait és a nekik segítõ páncélozott katonai jármûveket tartóztatták fel. Ha sikerült volna bejutniuk Marosvásárhelyre, akkor sokkal nagyobb lett volna a pusztítás, jóval több áldozat esett volna.

Marosvásárhely fekete napja. Románok verik a magyarokat
Fotó: Timpolis.ro

Zsigmond Barna Pál is a március 19-i magyarellenes pogrom miatt ment másnap tiltakozni a városháza elé. A egymással farkasszemet nézõ, sokezres magyar és román tömeg között mindössze ötven rendõr állt sorfalat, amikor megindult a román támadás. A térrõl menekülni kezdtek a baltákkal, vasvillákkal és botokkal felfegyverkezett parasztok elõl. Attól félt mindenki, hogy a felheccelt románok vérengzést rendeznek a téren, majd kisebb csapatokban megtámadják a város magyar lakosait. Ebben a helyzetben hangzott el a híres rigmus: „Ne féljetek, magyarok, megjöttek a cigányok!” Nekik köszönhetõen sikerült megerõsíteni a magyar oldal helyzetét, megakadályozni a románok elõrenyomulását.

A korábban feltartóztatott, de kerülõutakon a városba bejutó székely parasztok megérkezése döntötte el a „csatát”. A cigányokkal együtt megrohamozták a páncélozott jármûvek fedezékébõl támadó román felet, szétkergették és lefegyverezték õket. Zsigmond Barna Pál szerint a cigányok hõsies fellépése rengeteg magyar életét mentette meg.

Lõrinc József több társával érkezett március 20-án a marosvásárhelyi magyarok tüntetésére. A maros­szentgyörgyi romák magyar identitása híresen erõs, számukra természetes dolog volt a demonstráción való részvétel. Amikor megtudták, hogy folyamatosan érkeznek vidékrõl a román parasztok, azonnal hazasiettek, hogy lezárják a városba vezetõ utat.

Lõrincék részérõl különleges bátorság volt a katonasággal való szembeszállás. Az események után elfogták, megkínozták és börtönbe csukták õket. Két évet ült, a verésektõl maradandó sérüléseket szenvedett. A 20-i események miatt indított hatósági vizsgálatok csak magyar és cigány felelõsöket neveztek meg, a román szervek és szereplõk hibáit vagy tevõleges részvételét soha nem tárták fel hivatalosan, és eljárás sem indult ellenük.
Link01/

Hozzaszolasok

4 #11 Posta Imre
- 2019. April 09. 05:43:32
Kanyar, a cigány nem áll senki mellé, illetve úgy fordul ahogy a szolgálatok forgatják. Olyan, mint a "román". Ahogy a legenda mondja Sztálint idézve: Romának lenni foglalkozás! Az megvan? A barátaimtól ments meg uram, az ellenségeimmel magam is elbánok!
961 #12 szabir
- 2019. April 09. 05:52:51
amugy a tennap halt meg ''Rakoczi Rodostoban'' [=rablomese] ''nagyPenteken'' ''1735'' s szuletett Eszterhazy/Iszter Miki 1582; a diferencza a a tort-enelembe soxor elefordulo 153 ev [ezt valamiett hasznaljak a duplifikalasakor a szemelyeknek] es szinten 1582-tol visszaszamolva 1428-hoz jutunk ami a Galamboczi csata , ''Zsiga kiraj vs turkok''; + 1581ben hal Bathory Kristof kb Punkosdkor majus 26 de temetik csak majd 1583 Viragvasarnap [marcz 28 korul]

Galambocz-Kristof ---- ''Kolumbusz Krisftof'' maskzal Amerikaba --- Rakoczi maszkal mindenfele 1711-1717 kozt [Hungaribol Polakia Anglia Frankia onnat majd ''His-Pania erintesevel'' kikot Galli-Poliba Turkiaba


valszeg ''ezek'' mind ugyanazt a szemely vagy dolgot [betelepedes az emberiseg Kezdeten , vagy vmi hasonlo dolgot kodolnak]

https://szkitia.blog.hu/2019/03/20/ki...ytatas_170

http://szkitia.ingyenblog.hu/evek-ho-...alok-stb-7

ezt a masodik oldalamot cseszik mert nem tom szerketalni

http://szkitia.ingyenblog.hu/eszterha...zmany.blog
961 #13 szabir
- 2019. April 09. 06:02:58
egy pelda itt ne a [color=#ff0000]''153''[/color]-ra

https://hu.wikipedia.org/wiki/1838-as...1rv%C3%ADz

az 1838-as Pesti ''arviz''-nel [lehet ez is mestersegesen vot eloidezve mert a nyugatiak kemenyen nyomjak s az oroszok es hogy valami katasztrofa vot 1800 korul, vilagmeretu] - szoval itt es a [color=#ff0000]''153''[/color] van ''annyi halott''

Dátum 1838. március 13.–18.
Helyszín Pest (történelmi település)
A katasztrófa oka olvadás, jégtorlasz
Halottak száma 153
961 #14 szabir
- 2019. April 09. 06:06:51
vagy van egy video vhol [ahol nem ezt bogozza ] s emlittik benne hogy ''a jezsuitak mittom melyi idoszak kozt ''153 konyvet/kotetet adtak ki''
aszem az a newearth channel videoja kzot van vhol [egy bulgar-lanka aki bajol a torczi hamisittassal]

szoval ezeket a szamokot[153, 53/54 76 72 [38x2 es a 18-19et is, vagy az Agustzi csaszar fele ie 63 szuletik -0+14 be hal meg
77ev, stb a 33 ] valamiert sokat hasznaljak valami kodol az okosabbak majd megfejtik
4 #15 Posta Imre
- 2019. April 09. 06:37:46
Sztojka Edina ápolónõt választották 2019 hétköznapi roma hõsévé


Az ötödik Aranypánt-díjat Sztojka Edina ápolónõ nyerte. A internetes szavazáson közel harmincezer voks érkezett, írja a Roma Sajtóközpont. A Nemzetközi Roma Napon immár ötödik alkalommal adják át az Aranypánt-díjat.

A Budapest Jazz Clubban ma délután 2-kor kezdõdött a gála, amelyen kiderült, ki let 2019-ben az év hétköznapi roma hõse. A jelöltekre – akik között volt gyárigazgató, neurobiológus, építészmérnök és Liszt-díjas zongoramûvész is – közel harmincezren voksoltak.
Sztojka Edina
Sztojka Edina
Fotó: Farkas András / Roma Sajtóközpont

A Roma Sajtóközpont által 2015-ben alapított Aranypánt-díj az egyik legjelentõsebb magyar civil díj. Romák és nem romák minden évben soktucatnyi roma embert jelölnek a díjra, akik egyebek mellett a szakmájukban elismerést vívtak ki. A roma civil szervezetekbõl álló zsûri közülük választotta ki a lentebb olvasható tíz jelöltet.

Velük idén közismert újságírók és írók készítették a portrékat: Bombera Krisztina, Csepelyi Adrienn, Krug Emília, Király Kinga, Szöllõsi Györgyi, Ónody Molnár Dóra, Para-Kovács Imre, Pikó András és Rábai Balázs. A fotókat Déri Miklós készítette. Végül az Indexen megjelent cikkben lehetett megismerni részletesen a jelölteket, és a cikk alján szavazni is. Ennek a szavazásnak lett nyertese végül Sztojka Edina ápolónõ.

Vele Krug Emília, az ATV mûsorvezetõje beszélgetett, ebbõl a következõ írás született:

"Edinát gyerekkorában, hét évesen megmûtötték. Újdonság adódott bõven a kórházban. Ott nem számított a bõrszíne. Vele is ugyanúgy beszélgettek, vele is ugyanúgy foglalkoztak, neki is ugyanúgy rajzolt a nõvér.
[url]
https://index.hu/belfold/2019/04/08/sztojka_edina_apolono_nyerte_az_idei_aranypant-dijat_o_2019_hetkoznapi_roma_hose/[/url]
961 #16 szabir
- 2019. April 09. 06:56:59
na epen most latom hogya szektatevebe [most ebbe a perczbe] valami czigany vilagnap vagy valami ''nap'' van tiszta czigania bazmeg
1368 #17 Karpatkanyar
- 2019. April 09. 13:38:30
Posta Imre, gondolod, hogy a cigányok a román titkosszolgálattól való félelmük miatt álltak a magyarok mellé?
Reflexbõl cáfolsz.
4 #18 Posta Imre
- 2019. April 09. 14:00:39
Kárpát, már maga a elképzelés is abszurd. A ramazurit a moszad szervezte. A "cigányok" egy törzsi, etnikai katyvasz" a vajdának engedelmeskednek és neki számolnak el. Olyan nincs, hogy a 'cigányok melléd állnak" és a vajda nem is tud róla, nem is beszélve, hogy egy pár cigány demonstraciós céllal való megjelenése a magyarok "oldalán", mint csitító szereplõ kifejezetten gyanús és nem csak nem fedi le a cigányság egészét, de az a téves képzetet adja, hogy a cigányság egésze olyan, mint amit akkor és ott páran prezentáltak. Soha elõtte és utána sem. De akkor ott! Egy pillanatra fel lett függesztve pár kavicsnak a gravitáció abban a pillanatban.
75 #19 talpi
- 2019. April 09. 16:45:01
Kárpát,-kanyar van a dologban. Marosvásárhely nem egy egyszerû történet. Mint az sem, hogy, magam a 70 évektõl saját szememmel láttam, tudom, s beszéltem is sok-sok ottani cigány származásúval, akik elmondták, hogy, semmibe veszik õket, viszont az ottani magyarok és Székelyek sok esetben adnak munkát nekik, Emberi munkát, nem árok ásást és utca seprést, mint a Román hatóságok. Nos, akkor szerinted, elképzelhetõ, hogy talán ezért is álltak, akkor és ott a Magyarok mellé, vagy? Vagy netán, a Vasgárda szervezte ellen tüntetések, Magyar és cigány gyilkosságok hátterében szerinted ki áll, vagy állhat? Mert ugye ott sem minden fenékig tejfel.
Saját szememmel láttam, Sepsiszentgyörgy belvárosában, hogy cigányok a kukát ürítették, sajnos, étkezési céllal. Nos, nem szégyen ez? Igaz, hasonlót a Csonkában is látni, szégyen de igaz. Igaz, itt nem a cigány kukázik, hanem a Magyar :( de ez oly mindegy hiszen, ennél lejjebb csak az, ha már egymást ezekért a "falatokért" meg is támadják.
1368 #20 Karpatkanyar
- 2019. April 09. 19:19:03
Hogy mennyire ismerem az 1990 március 19-20.-i pogromot, csak egy dolgot említek. Akkor Kincses Elõd ügyvéd volt a választott polgármester. A Szeku kiadta a parancsot a meggyilkolására. A magyar szolgálat szöktette meg. Elõd tovább szöktetésében segédkeztem.
Olvassátok el Marosvásárhely fekete márciusa könyvét elõdnek. Fenn van a neten. Kicsi méretû, vékony dokumentum Habsburg Ottó elõszavával. Le lett sok nyelvre fordítva.
A tolvaj, gazember cigányoktól sokat szenvendtünk, de közöttük is vannak jó emberek. Igaz ezek már nem cigánynak tartják magukat.
Funar Gheorghe Kolozsvár polmes-e eredetileg magyar cigány (Köteles György), Mvshely polmes-e Florea, Codlea- cigány. Magyarokká vált cigányokról sok esetben nem mondod meg, hogy cigányok lennének.

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.09 masodperc
337,379 egyedi latogato