Mi a titkos? Teljesen egyértelmû volt, hogy ennek kell lenni. A rendõrsegg is ezt teszi.. Tolják át a "szuperhaderõ" felé a sok semmirekellõt és hátha leeseik egy-egy ács és villanyszerelõ is. Külhonból is terelik vissza a népeket. Menekülnek a közszolgák a kormányhivatalokból, a múlt hónapban 2500-an mondtak fel országszerte – írta az Index a Miniszterelnökség tájékoztatása alapján. A felmondási hullám kiváltója az a márciustól érvényes jogszabályváltozás, ami a köztisztviselõknek hosszabb munkaidõt, az eddiginél több munkát és kevesebb szabadnapot jelent. Kaotikus állapotokat vetít elõre, hogy mindeközben újabb 2477 fõs leépítés várható.
A kormányhatározat számát megkapták, de az nem nyilvános

A személyügyi és létszámgazdálkodási központ már minden megyei kormányhivatallal közölte az új, csökkentett engedélyezett létszámot. Azt is tudni, hogy Heves megyében volt a legnagyobb a vágás, 10 százalékos. Nem mindennapiak azonban a körülmények, legalábbis a Magyar Köztisztviselõk, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) honlapjáról az derül ki, hogy

az újabb elbocsátásról titokban, elõzetes egyeztetés nélkül döntöttek.

Az érdekképviselet onnan szerzett tudomást róla, hogy az elbocsátottaknak adott határozatban szerepelt az idevágó kormánydöntés száma. A szakszervezet ügyvédje azonban hiába kereste azt, nem találta. Amikor pedig érdeklõdtek, hol lelhetõ fel a joganyag, azt a választ kapták, hogy titkos a kormánydöntés. Annyira, hogy még az érdekképviselet sem ismerhette meg.

Mindezek alapján valószínûsíthetõ, hogy úgynevezett 2000-es határozatban rendelkeztek a közszolgákról. Háromféle határozatot hozhat ugyanis a kormány: az 1000-es sorszámúak a mindenki által megismerhetõ, a Magyar Közlönyben megjelenõ dokumentumok, a 2000-es sorszámúakat az érintettek közvetlenül kapják meg, a 3000-esek pedig, amelyek minõsített adatot tartalmaznak, titkosítottak, és sehol nem hozzák nyilvánosságra õket.

A szakszervezet elnöke, Boros Péterné szerint nincs ember, aki meg tudná mondani, pontosan hány ember hiányzik már a rendszerbõl. A létszámcsökkentésrõl egyeztetés nem volt, a szakszervezet nem tud mást, csak annyit, hogy titkos határozatban szerepel az alaplétszám-csökkentés. Ebben benne van minden megyei kormányhivatal leépítettje, és akár 2600 fõt is érinthet. Borosné azonban úgy véli, ennél többen mentek már el.

Amit a Miniszterelnökség mond, a 2500 fõ, nem valós, torzított létszám.

Bár a két szám hasonló, nem arról van szó, hogy annyian mentek már el önként, mint amekkora az elõírt leépítés. Azt azonban nem tudni, mekkora az átfedés közöttük, vagyis mennyivel csökkenhet a létszám.
Kiürült egy teljes gyámhivatal

Annyi biztos, hogy egyes szakterületeken már eddig is komoly létszámproblémák mutatkoztak. Az MKKSZ elnökét megkeresték már azzal, hogy

kiürült egy teljes gyámhivatal, elfogytak egyes helyekrõl a szociális ügyintézõk, ember nélkül maradt egy kormányablak, vagy a helyi katasztrófavédelem 16 emberébõl tízen mentek el.

A legnagyobb probléma szerinte az, hogy arról nincs adat, mennyi lenne a szakterületenként szükséges létszám, csak engedélyezett létszámokról beszélnek. Hogy a szakterületenként szükséges létszámot is meg kellene határozni, azzal majd akkor fognak szembesülni, amikor nem fogják tudni kiszolgálni az ügyfeleket.

Mivel egyre kevesebb az ügyintézõ, a szakszervezet vezetõje arra számít, hogy komoly gondok lesznek. Hiszen nem elég, hogy

akik maradnak, azoknak több ember helyett kell dolgozniuk,
de még majd büntetést is fizethetnek azért, mert ilyen körülmények között nem sikerül hibátlanul és határidõre ellátniuk minden feladatot,
miközben nem kapnak fizetésemelést,
a munkaidejük pedig nagyjából egy hónappal nõ a szabadságok megvágása miatt.

Boros Péterné szerint

nem az a kérdés, hogy mennyi az engedélyezett létszám, vagy hogy hányan mentek el, és hányan maradtak. Hanem hogy munkaterületenként, szakterületenként maradt-e megfelelõ számú ügyintézõ.

Vagyis maradt-e elég olyan szakember, aki 16-18 különbözõ szakterületen képes az ügyeket intézni. Borosné gyanítja, hogy nem minden szakterületen maradt elég ember, és szerinte ez a mostani leépítés legnagyobb rákfenéje.

Az elõzõ létszámzárlat is már óriási károkat okozott – ha elmentek nyugdíjba egy-egy szakterületrõl, nem lehetett a helyükre felvenni embert. Ezt az induló rossz pozíciót most tovább rontja a kormány.

A szakterületenként hiányzó létszámot pedig nagyon nehéz lesz visszapótolni ennyi fizetéssel, annyi munkaidõ-terheléssel, amennyi most van – borítékolta. Így sérülni fognak az ügyfelek érdekei, mert jelenleg nem garantált, hogy mindenütt az országban legyen megfelelõ létszámú szakterületi ügyintézõ.
Budapest, 2018. december 12. Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselõk, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke az Összefogás szakszervezeti tömörülés sajtótájékoztatóján az Országház elõtti Kossuth Lajos téren 2018. december 12-én. MTI/Balogh Zoltán
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselõk, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
10 ezer forint büntetéssel ösztönzik az ügyintézõket

Mindezek tetejébe tízezer forintos rendbírság sújtja azokat, akik nem tudják tartani az ügyintézési határidõket. A különbözõ ügyintézéseknél az a szabály, hogy ha kicsúszik a határidõbõl mondjuk az államkincstár, az önkormányzat vagy éppen a kormányhivatal, akkor fizetniük kell az ügyfélnek. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016-os törvény szerint a hatóság anyagi felelõsséggel is tartozik azért, ha

határidõben nem hoz függõ hatályú döntést,
az ügyintézési határidõt túllépi – és függõ hatályú döntés meghozatalának nem volt helye –,
vagy az automatikus döntéshozatal, vagy a sommás eljárás szabályait indokolatlanul mellõzi.

Ilyenkor

vagy az eljárás lefolytatásáért beszedett illetéket, díjat kell visszaadni,
vagy ennek hiányában tízezer forintot kell fizetni a kérelmezõ ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is.

Biztosan vannak, akik találkoztak már ezzel a szabállyal, hiszen amikor megkapnak egy ügyiratot az ügyintézõk, küldenek nekünk egy függõ hatályú határozatot. Ebben tájékoztatnak róla, mennyi az ügyintézési határidõ (teljes eljárásban 60 nap), és azt is beleírják, hogy amennyiben ezt nem tudják tartani, jár nekünk a tízezer forint. Az azonban talán kevésbé közismert, hogy

a kártérítést, alkalmasint a 10 ezer forintot az ügyintézõk bérébõl vonják le.

Vagyis közvetlenül õket büntetik, ha túllépik az ügyintézési határidõt. És még csak az sincs korlátozva a törvényben, hogy havonta maximum hányszor tízezer forinttal lehet megkurtítani a közigazgatásban dolgozók bérét.

Boros Péterné szerint azt hozta ez az intézkedés, hogy mivel a dolgozók nem szeretnének fizetni, valamilyen ügyintézés történik. A valamilyen ügyintézésre pedig egyik olvasónk hozott példát. A gyámhivatalnak pert kellett volna indítania egy gyámság alá helyezési kérelem alapján, de mivel az orvosszakértõi vélemény nem érkezett be határidõre, a gyámhivatal kicsúszott volna a 60 napos perindítási határidõbõl. Hogy a 10 ezer forintot ne kelljen megfizetniük olvasónknak, egyszerûen megszüntették az eljárást, továbbá jelezték, ha késõbb beérkezne a szakvélemény, újraindítanák az eljárást.
A szakszervezet átvállalja a büntetést

Szóval kiskapu van, de azért büntetés is. Ezt például onnan lehet tudni, hogy az MKKSZ támogatási rendszerének részévé vált a tagjaikra kirótt büntetés átvállalása. Nem automatikusan, a tagoknak kérelmezniük kell, és bizonyítani, hogy van nyomós indokuk, miért nem tudták ellátni a munkájukat. Ilyen indok lehet például hogy helyettesítettek a saját munkájuk mellett.

Hogy hány büntetést fizetett már ki az MKKSZ, azt nem sikerült megtudnunk Boros Péternétõl, viszont az aktuális helyzetet érzékeltetve azt mondta, a közigazgatás létszáma mára annyira megcsappant, hogy lassan az lesz a csoda, ha marad olyan dolgozó, aki még nem kapott bírságot.
Megvárakoztatták a kismamákat a kormányhivatalban

Olvasónk a közelmúltban azt tapasztalta a budapesti II. kerületi kormányhivatalban, hogy aki családtámogatást intézett, annak az átlagnál többet kellett várnia. Hárman vártak ilyen ügyre, és háromszor cserélõdött ki az ügyfélkör, mire õk sorra kerültek. Magyarázatot nem kaptak. Érdeklõdésünkre a Miniszterelnökség megnyugtatott, a kormányablakokban biztosított a zavartalan munkavégzés, mert az ügyintézõk többféle ügytípusban is az ügyfelek rendelkezésére állnak. A behívása érkezési sorrendben történik, az ügyintézõk törekednek a gyors, hatékony ügyintézésre úgy, hogy közben az idõpontra érkezõ ügyfeleket is idõben behívják. Viszont emiatt elõfordul, hogy ha a hosszabb ügyintézési idejû ügytípusoknál megnövekszik a várakozási idõ. Idõpontot foglalni saját ügyfélkapun keresztül a Központi Idõpontfoglaló Alkalmazás használatával vagy a 1818-as Kormányzati Ügyfélvonalon lehet.
Link