Ejnye no, ha Putyin éppen Iránba kûtte, hogy ott találkozzon az izraeli fõfaxal és a fegyverletételrõl és a holokoszt ütemtervérõl vegye át az utasításokat. Nem kell ebbõl olyan nagy ügyet csinálni!
Miközben a világ vezetõ politikusai az év egyik legfontosabb diplomáciai eseményére Párizsba utaztak, Orbán Viktor Iránba ment. Úgy tûnik, a magyar miniszterelnököt Obamával, Merkellel és Putyinnal szemben nem különösebben hozzák lázba a klímaváltozás veszélyei.

A világ legtöbb országa magas szinten képviselteti magát a hétfõn kezdõdõ párizsi klímacsúcson. A nyitónapon Barack Obama amerikai elnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök, Angela Merkel német kancellár és David Cameron brit miniszterelnök is felszólalt.

Már a párizsi terrortámadás elõtt is sok kormányfõ és államfõ jelezte a részvételét, a terrorakció azonban még több politikust arra ösztönözött, hogy szolidaritásból elmenjen a december 11-ig tartó csúcsra. Összesen 150 vezetõ politikus látogat el Párizsba, hogy tetõ alá hozzanak egy megállapodást, amellyel csökkenthetõk az éghajlatváltozás káros hatásai. Volt olyan résztvevõ, aki hétfõn legalább olyan fontosnak nevezte a klímaváltozás elleni küzdelmet, mint a terrorizmus elleni fellépést.

Orbán Viktor Párizs helyett több miniszterével együtt inkább Iránba látogatott. Hétfõn az iráni alelnökkel egyeztetett, kedden pedig az ország legfõbb vallási és politikai vezetõjével találkozik. A látogatás célja a két ország közötti gazdasági kapcsolatok erõsítése.
Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda/Sze
Orbán Viktor

Orbán Viktor és Esak Dzsahangiri, iráni elsõ alelnök

A klímakonferencián a magyar delegációt Áder János köztársasági elnök vezeti. Áderhez a téma közel áll, rendszeresen szólal meg környezetvédelmi, klímaváltozással kapcsolatos kérdésekben.

A konferencián arról döntenek, hogy milyen megállapodás lépjen az 1997-ben kialkudott, 2020-ban lejáró kiotói jegyzõkönyv helyébe. A cél, hogy a globális felmelegedést megállítsák, mielõtt a világ két Celsius-fokkal melegebb lesz a 19. századi iparosodás idõszakához képest. Ellenkezõ esetben felgyorsul a gleccserek olvadása, nõ a tengerek vízszintje, valamint a szélsõséges idõjárási jelenségek gyakorisága.

Egyelõre még az sem dõlt el, hogy az új egyezmény jogilag kötelezõ vállalásokat írjon-e elõ az aláíró országok számára. Az Egyesült Államok valószínûleg nem írna alá egy ilyen szerzõdést, azt ugyanis nem hagyná jóvá a republikánusok uralta Szenátus. A republikánusok többsége nem ismeri el a globális felmelegedést.
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
Áder János; PUTYIN, Vlagyimir, klímacsúcs

Áder Putyinnal Párizsban

A Kormányzati Tájékoztatási Központ megkeresésünkre azt írta: a magyar álláspont szerint egy jogilag kötelezõ erejû jegyzõkönyvre lenne szükség. Eszerint az aláírók öt- vagy tízéves idõszakra fogalmaznának meg olyan célokat, hogy mennyivel hajlandók csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.

A kormányzati válasz hivatkozik arra is, hogy az Európai Unió márciusban már megfogalmazta a vállalásait. Ez arról szólt, hogy minden uniós tagállam, köztük Magyarország is legalább 40 százalékos szén-dioxid-csökkentési célt határozott meg az 1990-es évi szinthez képest.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy Orbán Viktor a késõbbiekben ellátogat-e a klímacsúcsra. Arra is rákérdeztünk, hogy amennyiben a miniszterelnök kihagyja a konferenciát, annak mi az oka. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófõnöke azt válaszolta: „Amennyiben elmegy a miniszterelnök a konferenciára, arról tájékoztatást fogunk adni a sajtónak.”
Link