Bejelentkezés
Román amnesztia: fehérgallérosokra szabták, gyilkosok és rablók ezreit engedték szabadon
Románia (ú-új izrael) felszámolás alatt van.
A román igazságügyi minisztérium hosszú huzavona után a múlt héten nyilvánosságra hozta, hogy a zajos politikai és szakmai vitát kiváltó amnesztiatörvény nyomán hányan szabadultak a börtönökb?l büntetésük letöltése el?tt, és milyen ítélettel kerültek rács mögé. Kiderül, hogy 2017. október 19. és 2019. március 15. között 16 217 elítélt került szabadlábra, közöttük
2088 gyilkosságért,
5928 rablásért, lopásért,
762 er?szakért,
243 emberkereskedelemért elítélt személy.
Majdnem ezren már vissza is kerültek a börtönökbe, újabb b?ntettek miatt. A büntetés-végrehajtásban dolgozók szakszervezete már a törvény hatályba lépésekor borítékolta, hogy a szabadlábra helyezettek háromnegyede hamar visszatér majd kényszerlakhelyére.
Az ellenzéki politikusoknak nem volt kétségük afel?l 2017-ben, hogy a szociáldemokrata többség? kormány által átpréselt amnesztiatörvény (hivatalosan: büntetés-végrehajtási jogorvoslat) f? célja, hogy a kormánypárt kiszabadítsa fehérgallérosait, a pártérdekek kiszolgálóinak egy részét a börtönökb?l. Olyanokat, akiket ken?pénz adása, elfogadása, okmányhamisítás, hatalommal való visszaélés miatt, szervezett b?nözésért ítéltek el joger?sen. Más kérdés, hogy a „csomagolást” túlméretezték,
és gyilkosok, rablók ezrei mellett hónapok alatt rázúdítottak a társadalomra drogcsempészeket és -dílereket, kiskorúakat megrontókat és gyermekpornográfiáért elítéltek tucatjait.
Egy év alatt 11 könyvet írt a grafomán milliomos, hogy kiszabaduljon
Aki kimarad a 2017-es amnesztiatörvényb?l, annak még mindig ott a könyvírás a négy sz?k fal között. A törvény szerint ugyanis minden megírt könyv, tudományos érték? tanulmány 30 nappal csökkenti a rács mögött töltend? napok számát. A tapasztalatok szerint azonban ritkán ragad tollat a gyilkosok, rablók keménymagja, inkább a politikusok, multimilliomosok élnek ezzel a kiskapuval.
?k azonban a jelek szerint túltolták az alkotói buzgalmat, mert 2016-tól rájuk szállt a korábban Laura Codru?a Kövesi EU-f?ügyészjelölt fémjelezte Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). A biztosítékot Dan Voiculescu parlamenti szenátor, üzletember, médiaguru ügye vágta ki, akit 2014-ben egy privatizációs visszaélés miatt tíz év letöltend? börtönbüntetésre ítéltek. Az akkor 71 éves Voiculescu a dutyiban udvart sepert, szerényen viselkedett és egy év leforgása alatt tizenegy könyvet írt meg, ami 330 nap jóváírást jelentett a büntetéséb?l.
Head of National anti-corruption Department, Laura Codruta Kovesi, talks during an interview with AFP,on February 9, 2017, in Bucharest. (Photo by ANDREI PUNGOVSCHI / AFP)
Laura Codruta Kovesi. Fotó: Andrei Pungovschi / AFP
Végül a grafomán eurószázmilliomost egészségi okok miatt (is) 2017-ben feltételesen szabadlábra helyezték. Tizenegy tudományos munkájából nyolcnak a neves Bukaresti Közgazdasági Akadémia egyik tanára volt a koordinátora, ami felvetette a gyanút, hogy jelent?s összegekért egyetemi tanárok adják nevüket a börtönben született könyvekhez. A helyzet odáig fajult, hogy neves akadémikusok mentorálták a börtönben kiizzadt tudományos remekm?veket, s?t, többet becsempésztek nemzetközi tanácskozásokra is.A börtönkönyvírás csúcséve a DNA vizsgálata szerint 2015-ben volt, amikor a fogvatartottak közel 400 könyvet produkáltak a kinti rokonság, baráti kör, egyetemi tanárok, kiadók összefogásával.
Melania Cincea újságíró alaposan elmerült az ügyben és 2018-ban könyvet írt A b?nöz?k-akadémikusok paktum címmel, s ebben részletezi, miként ellen?rzött véletlenszer?en fogvatartottak által írt „tanulmányokat”, amelyekb?l sugárzik a csalás és b?nszervezeti összefogás. Szerinte a külvilág-belvilág közötti könyvkiadási kommunikáció zavartalansága elképzelhetetlen a börtön alkalmazottainak segítsége nélkül. S hogy a „testvériség” milyen szintet ért el, jelzi, hogy például 2015-ben hét kötet koordinátorai a belügyminisztérium akadémiáján el?adó tanárok, de számos kiadványhoz a Román Tudományos Akadémia tagjai adták nevüket. Ugyanakkor Cincea felhívja a figyelmet, hogy a börtönkönyvek zöméhez a szerz?k, koordinátorok nem kérték meg a kötelez? ISBN-számot sem a Román Nemzeti Könyvtártól, a kereskedelemben elérhetetlenek, de még a börtönhatóságnál sem ?riznek mintapéldányokat. Miközben fogvatartottnak gyakorlatilag nulla a hozzáférése a tudományos kutatáshoz szükséges forrásokhoz, netalán kutatási laboratóriumhoz.
Voiculescu mellett egyébként termékeny írónak számított a börtönben Adrian N?stase egykori kormányf? (2000-2004), Marin M?ciuc? katonai tábornok, Miron Mitrea szakszervezeti vezér és Gheorghe Becali, a FCSB (ex-Steaua) focicsapatának tulajdonosa.
Dan Voiculescu (C), a media mogul and communist secret police informant, leaves a Romanian appeal court after his trial where he is accused for money laundering in a fraudulent privatisation case in Bucharest on August 5, 2014. Voiculescu, 67, and tweleve other people were accused of "carrying on fraudulent financial and commercial operations between 1991 and 2003" to allow one of his companies to buy a state-owned food research institute for 104,000 euros ($139,000), a far cry from its estimated value of around 7.7 million euros ($10.4 million). AFP PHOTO DANIEL MIHAILESCU (Photo by DANIEL MIHAILESCU / AFP)
Dan Voiculescu. Fotó: Daniel Mihailescu / AFP
Luxusból a zsúfolt börtönökbe menekülnek
A romániai büntetés-végrehajtási intézményekben a fér?helyek száma 18 551, a fogvatartottaké 22-23 ezer között mozog, vagyis körülbelül négyezerrel kellene b?víteni a kapacitást, amire Románia kötelezettséget is vállalt az európai hatóságok el?tt. Jellemz? paradoxon, hogy miközben az Európai Tanács illetékes bizottsága március közepén kemény kritikával illette az országban uralkodó börtönviszonyokat,
rohamosan növekszik azok száma, akik luxuskörülményekb?l a túlzsúfoltságba vágynak.
A magyarázat rém egyszer?: a törvény alapján amennyiben a fogvatartottnak nem biztosítható a négy négyzetméter, számíthat büntetése csökkentésére (30 nap letöltése 36 napot jelent), netalán kárpótlásra az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete alapján. 2017-ben Románia összesen 2,3 millió eurót fizetett fogvatartottaknak a nem megfelel? börtönviszonyok miatt, 700 ezerrel többet, mint egy évvel korábban.
De per, kártérítés helyett sokan az átköltöztetést, a nyomort és a fegy?rök mindennapos megaláztatását választják. Az Aradi Fegyház az egyik legmodernebb az országban, ám – mint Dan Halachin igazgató a közelmúltban a Digi24-nek elmondta – a két-, háromszemélyes, zuhanyzós, vécés cellák kihasználtsága jelenleg 85 százalékos.
Mihai Istratét 2017-ben ítélték el, a 130 százalékban zsúfolt craiovai börtönbe zsuppolták, ahol tizennyolcan osztozkodtak egy cellán. Egy év múlva Aradra költöztették. Istrate most könyörög ügyvédjének, intézze el, hogy „közelebb legyek a családomhoz” címszó alatt szállítsák vissza Craiovára. Hasonló a helyzet a 81 százalékos töltés?, felújított, modern giurgiui büntetésvégrehajtási intézetben is, ahonnan csak az elmúlt három évben 2500-an „menekültek el”. A népszer? zsúfolt börtönök: Marosvásárhely, Foc?ani, Jilava, Ia?i, Szatmárnémeti, Ploie?ti, Tg. Jiu.
Annak ellenére, hogy a büntetésvégrehajtási-jogorvoslat törvénye kimondottan tiltja a költözködést egyik börtönb?l a másikba, van annyi pénz az elítéltek hozzátartozóinak zsebében, hogy a minden hájjal megkent ügyvédek megtalálják a kiskapukat.
Link
A román igazságügyi minisztérium hosszú huzavona után a múlt héten nyilvánosságra hozta, hogy a zajos politikai és szakmai vitát kiváltó amnesztiatörvény nyomán hányan szabadultak a börtönökb?l büntetésük letöltése el?tt, és milyen ítélettel kerültek rács mögé. Kiderül, hogy 2017. október 19. és 2019. március 15. között 16 217 elítélt került szabadlábra, közöttük
2088 gyilkosságért,
5928 rablásért, lopásért,
762 er?szakért,
243 emberkereskedelemért elítélt személy.
Majdnem ezren már vissza is kerültek a börtönökbe, újabb b?ntettek miatt. A büntetés-végrehajtásban dolgozók szakszervezete már a törvény hatályba lépésekor borítékolta, hogy a szabadlábra helyezettek háromnegyede hamar visszatér majd kényszerlakhelyére.
Az ellenzéki politikusoknak nem volt kétségük afel?l 2017-ben, hogy a szociáldemokrata többség? kormány által átpréselt amnesztiatörvény (hivatalosan: büntetés-végrehajtási jogorvoslat) f? célja, hogy a kormánypárt kiszabadítsa fehérgallérosait, a pártérdekek kiszolgálóinak egy részét a börtönökb?l. Olyanokat, akiket ken?pénz adása, elfogadása, okmányhamisítás, hatalommal való visszaélés miatt, szervezett b?nözésért ítéltek el joger?sen. Más kérdés, hogy a „csomagolást” túlméretezték,
és gyilkosok, rablók ezrei mellett hónapok alatt rázúdítottak a társadalomra drogcsempészeket és -dílereket, kiskorúakat megrontókat és gyermekpornográfiáért elítéltek tucatjait.
Egy év alatt 11 könyvet írt a grafomán milliomos, hogy kiszabaduljon
Aki kimarad a 2017-es amnesztiatörvényb?l, annak még mindig ott a könyvírás a négy sz?k fal között. A törvény szerint ugyanis minden megírt könyv, tudományos érték? tanulmány 30 nappal csökkenti a rács mögött töltend? napok számát. A tapasztalatok szerint azonban ritkán ragad tollat a gyilkosok, rablók keménymagja, inkább a politikusok, multimilliomosok élnek ezzel a kiskapuval.
?k azonban a jelek szerint túltolták az alkotói buzgalmat, mert 2016-tól rájuk szállt a korábban Laura Codru?a Kövesi EU-f?ügyészjelölt fémjelezte Korrupcióellenes Ügyészség (DNA). A biztosítékot Dan Voiculescu parlamenti szenátor, üzletember, médiaguru ügye vágta ki, akit 2014-ben egy privatizációs visszaélés miatt tíz év letöltend? börtönbüntetésre ítéltek. Az akkor 71 éves Voiculescu a dutyiban udvart sepert, szerényen viselkedett és egy év leforgása alatt tizenegy könyvet írt meg, ami 330 nap jóváírást jelentett a büntetéséb?l.
Head of National anti-corruption Department, Laura Codruta Kovesi, talks during an interview with AFP,on February 9, 2017, in Bucharest. (Photo by ANDREI PUNGOVSCHI / AFP)
Laura Codruta Kovesi. Fotó: Andrei Pungovschi / AFP
Végül a grafomán eurószázmilliomost egészségi okok miatt (is) 2017-ben feltételesen szabadlábra helyezték. Tizenegy tudományos munkájából nyolcnak a neves Bukaresti Közgazdasági Akadémia egyik tanára volt a koordinátora, ami felvetette a gyanút, hogy jelent?s összegekért egyetemi tanárok adják nevüket a börtönben született könyvekhez. A helyzet odáig fajult, hogy neves akadémikusok mentorálták a börtönben kiizzadt tudományos remekm?veket, s?t, többet becsempésztek nemzetközi tanácskozásokra is.A börtönkönyvírás csúcséve a DNA vizsgálata szerint 2015-ben volt, amikor a fogvatartottak közel 400 könyvet produkáltak a kinti rokonság, baráti kör, egyetemi tanárok, kiadók összefogásával.
Melania Cincea újságíró alaposan elmerült az ügyben és 2018-ban könyvet írt A b?nöz?k-akadémikusok paktum címmel, s ebben részletezi, miként ellen?rzött véletlenszer?en fogvatartottak által írt „tanulmányokat”, amelyekb?l sugárzik a csalás és b?nszervezeti összefogás. Szerinte a külvilág-belvilág közötti könyvkiadási kommunikáció zavartalansága elképzelhetetlen a börtön alkalmazottainak segítsége nélkül. S hogy a „testvériség” milyen szintet ért el, jelzi, hogy például 2015-ben hét kötet koordinátorai a belügyminisztérium akadémiáján el?adó tanárok, de számos kiadványhoz a Román Tudományos Akadémia tagjai adták nevüket. Ugyanakkor Cincea felhívja a figyelmet, hogy a börtönkönyvek zöméhez a szerz?k, koordinátorok nem kérték meg a kötelez? ISBN-számot sem a Román Nemzeti Könyvtártól, a kereskedelemben elérhetetlenek, de még a börtönhatóságnál sem ?riznek mintapéldányokat. Miközben fogvatartottnak gyakorlatilag nulla a hozzáférése a tudományos kutatáshoz szükséges forrásokhoz, netalán kutatási laboratóriumhoz.
Voiculescu mellett egyébként termékeny írónak számított a börtönben Adrian N?stase egykori kormányf? (2000-2004), Marin M?ciuc? katonai tábornok, Miron Mitrea szakszervezeti vezér és Gheorghe Becali, a FCSB (ex-Steaua) focicsapatának tulajdonosa.
Dan Voiculescu (C), a media mogul and communist secret police informant, leaves a Romanian appeal court after his trial where he is accused for money laundering in a fraudulent privatisation case in Bucharest on August 5, 2014. Voiculescu, 67, and tweleve other people were accused of "carrying on fraudulent financial and commercial operations between 1991 and 2003" to allow one of his companies to buy a state-owned food research institute for 104,000 euros ($139,000), a far cry from its estimated value of around 7.7 million euros ($10.4 million). AFP PHOTO DANIEL MIHAILESCU (Photo by DANIEL MIHAILESCU / AFP)
Dan Voiculescu. Fotó: Daniel Mihailescu / AFP
Luxusból a zsúfolt börtönökbe menekülnek
A romániai büntetés-végrehajtási intézményekben a fér?helyek száma 18 551, a fogvatartottaké 22-23 ezer között mozog, vagyis körülbelül négyezerrel kellene b?víteni a kapacitást, amire Románia kötelezettséget is vállalt az európai hatóságok el?tt. Jellemz? paradoxon, hogy miközben az Európai Tanács illetékes bizottsága március közepén kemény kritikával illette az országban uralkodó börtönviszonyokat,
rohamosan növekszik azok száma, akik luxuskörülményekb?l a túlzsúfoltságba vágynak.
A magyarázat rém egyszer?: a törvény alapján amennyiben a fogvatartottnak nem biztosítható a négy négyzetméter, számíthat büntetése csökkentésére (30 nap letöltése 36 napot jelent), netalán kárpótlásra az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete alapján. 2017-ben Románia összesen 2,3 millió eurót fizetett fogvatartottaknak a nem megfelel? börtönviszonyok miatt, 700 ezerrel többet, mint egy évvel korábban.
De per, kártérítés helyett sokan az átköltöztetést, a nyomort és a fegy?rök mindennapos megaláztatását választják. Az Aradi Fegyház az egyik legmodernebb az országban, ám – mint Dan Halachin igazgató a közelmúltban a Digi24-nek elmondta – a két-, háromszemélyes, zuhanyzós, vécés cellák kihasználtsága jelenleg 85 százalékos.
Mihai Istratét 2017-ben ítélték el, a 130 százalékban zsúfolt craiovai börtönbe zsuppolták, ahol tizennyolcan osztozkodtak egy cellán. Egy év múlva Aradra költöztették. Istrate most könyörög ügyvédjének, intézze el, hogy „közelebb legyek a családomhoz” címszó alatt szállítsák vissza Craiovára. Hasonló a helyzet a 81 százalékos töltés?, felújított, modern giurgiui büntetésvégrehajtási intézetben is, ahonnan csak az elmúlt három évben 2500-an „menekültek el”. A népszer? zsúfolt börtönök: Marosvásárhely, Foc?ani, Jilava, Ia?i, Szatmárnémeti, Ploie?ti, Tg. Jiu.
Annak ellenére, hogy a büntetésvégrehajtási-jogorvoslat törvénye kimondottan tiltja a költözködést egyik börtönb?l a másikba, van annyi pénz az elítéltek hozzátartozóinak zsebében, hogy a minden hájjal megkent ügyvédek megtalálják a kiskapukat.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2019. May 16. 16:09:57