Na, itt is egy "olvasóm" beszél és nem is mellé.Intellektuális igénytelenségből fakad a nemleges válasz
A mostani elemzők nagy része világlátástól függetlenül egyetért abban, hogy a „jövő megjósolhatatlan”, nem lehet előrjelezni, mi fog történni a világban. Ez azonban az intellektuális igénytelenség jele, a jövő nagy vonalakban igenis előrejelezhető – írja Szergej Karaganov a globalaffairs.ru oldalon.

A bizonytalansági tényező mindig is megvolt, manapság azonban ebből kevesebb van, mint egykor. A kommunikációs forradalom következtében a tömegeknek nagyobb rálátásuk és hatásuk van a politikára, ami nyugtalanítja a régi elitet, hiszen az ahhoz szokott hozzá, hogy ő jelöli ki az irányvonalat.

A jövő előrejelezhetőségének tagadása valójában a nyugati elit intellektuális csődjének elleplezési kísérlete. Európa intellektuális elitje az elmúlt évtizedekben az euromodell elkerülhetetlen győzelmét hirdette. Az Európán kívüli országokban az európai modellt európai pénzen tanulmányozták előre borítékolható kutatási eredménnyel.

Az EU jelenlegi állapotát már az 1990-es években előre lehetett jelezni, amikor az európai országok, miután olcsó munkaerőt és piacot kaptak az egykori szocialista országokkal, elkényelmesedtek, és nem hajtották végre a szükséges gazdasági reformokat. Európa elzárkózott az Oroszországgal való együttműködéstől, pedig ha ez megvalósult volna, akkor most a Nyugat, Oroszországgal kiegészülve, erősebb lenne, főleg katonai értelemben, ami a Nyugat elmúlt évszázados dominanciájának lényegi alapja.

A jelenlegi pánik legfőbb oka, hogy szétesőben van az az intellektuális konstrukció, amit a második világháború után kezdett felépíteni a Nyugat. Mindenki a nyugati akadémikus közösség tanait tanulmányozta, tanította, terjesztette dogmaként. Oroszországban is az 1990-es években domináns pozícióba kerültek a nyugati dogmák hívei.

A nyugati tudományosság olyannyira fragmentálódott, hogy a kis részek elmélyült ismerete nem teszi lehetővé az egész átlátását. Több nyugati teória is teljes tévedésnek bizonyult, mint például a tézis a „történelem végéről”, a liberális demokráciák meghaladhatatlanságáról. A más véleményeket adminisztratív úton elfojtani igyekvő politikai korrektség pedig már a totalitárius gondolkodásmódot hozta elő.

Az egyik téves képzet, hogy a nyugati demokrácia a fejlődés csúcsa (száz éve a kommunisták gondolták azt, hogy a kommunizmus az emberi fejlődés végpontja). Ám a demokráciák eddig mind elbuktak. A görög demokráciák despotizmussá váltak, a római köztársaságból birodalom lett, az olasz köztársaságok monarchiává alakultak, Novgorod, Velence elesett, az európai demokráciák Hitler karmába kerültek, és ha nincs a Szovjetunió, ma Európában sem lenne demokrácia.

Még értelmiségi körökben is elterjedt a mítosz a demokráciák békeszeretetéről. Az ellenségképek folyamatos festése arról árulkodik, hogy erre szüksége van a Nyugatnak. Miközben Oroszország húszszor kevesebb költ fegyverkezésre, mint a NATO, orosz fenyegetésről beszélnek. Aki szembemegy az elittel, az „Putyin ügynöke”. 2019-re kissé visszaesett az oroszellenes hisztéria, viszont elkezdőtött Kína démonizálása, amit megdöbbenve figyelnek a kínai kollégák.

Ami megváltozathat mindent, egy nagy háború. Ennek most nagyobb esélye van, mint az 1960-as években. A háborút el lehet kerülni okos politikával, mindenesetre ettől függetlenül is a következő nagy tendenciák rajzolódnak ki:

A világgazdaság és világpolitika központja Ázsiába tolódik át. Kína még lassulás esetén is hamarosan megelőzi az USA GDP-jét. Az USA megőrzi vezető pozícióját, de visszaszoruló globális befolyással. Az európaiak nem akartak fizetni a saját biztonságukért, ennek most az az ára, hogy gazdasági és politikai lojalitással kell fizetniük Amerikának. Erős befolyással rendelkezik Európában egy komprádor réteg, amely az európai érdekeket kiszolgáltatja Amerikának. Megfigyelhető és folytatódni fog az elit intellektuális degradációja. Ez már húsz évvel ezelőtt is megfigyelhető volt, akkor került hatalomra először a „televízió nemzedéke”, akik az éppen látott képekre reagáltak, és hiányzik belőlük a stratégiai gondolkodás képessége. A helyzet csak rosszabbá fog válni, amikor hatalomra kerül az iphone-nemzedék, amely nem tudja megkülönböztetni a virtuális világot a valóditól. A mai demokráciákban mindeközben az elit kiválasztása antidemokratikus úton történik. A világgazdaságban megnő majd a szerepe olyan erőforrásoknak, mint a tiszta víz, a jó termőföld, vagyis a territoriális gondolkodásmód jelentősége.

Link