Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Magáncégek érdekeit is kiszolgálja a jövőben a magyar hírszerzés

BelföldMiért, eddig mi a zsidó qva anyjukat csináltak, csak most már "hivatalos".Ó, ha egyszer az a büdös qva isten itt rendet szeretne és "igazságot", ezt mid egy szálig a darálóba kellene tenni, de hát bonyolult kérdés ez kérem, sok ezer évnyi taknyolás, hazudozás és bűn zsidó mocska.
Befolyásos brüsszeli, berlini és párizsi politikusok titkainak kifürkészése mellett a magyar vállalatok piacra jutását, piaci pozícióinak a megőrzését is támogatniuk kell a titkosszolgálatoknak.


Bizonyos esetekben konkrét vállalati, üzleti érdekeket is ki kell szolgálnia a jövőben a magyar hírszerzésnek – tudta meg a Zoom.hu kormányhoz közel álló forrásokból.

Paradigmaváltásra készül Orbán Viktor a titkosszolgálatoknál, ennek keretében kaphat a jövőben új, a privát szférát is érintő feladatokat az Információs Hivatal. Kormányhoz közeli forrásaink szerint már Pintér Sándor belügyminiszter nemzetbiztonsági ügyekért felelős miniszterelnök-helyettesi megbízása is a paradigmaváltás része.

Információink szerint Orbán Viktor már a választások előtt eldöntötte, hogy szakít az elmúlt 28 év gyakorlatával, és a jövőben sokkal aktívabban kívánja felhasználni a titkosszolgálatokat – elsősorban a hírszerzést – a kormány a stratégiai gazdasági és politikai döntéseinek előkészítéséhez, valamint a magyar érdekek védelme mellett, azok képviseletére és az érvényesítésére is. Ugyanakkor a korábbiakhoz képest
a kormány várhatóan konkrétabb hírigényt fogalmaz majd meg titkosszolgálatokkal szemben.

Kiemelt hangsúlyt kaphat a „cég” munkájában a külpolitikai, nemzetbiztonsági, katonapolitikai és nemzetgazdasági döntésekhez szükséges információk megszerzésén túl kiemelte feladata lesz a hírszerzésnek például a nemzetgazdasági szempontból
különösen fontos iparágak, a magyar gazdaság meghatározó vállalatainak, vállalkozóinak érdekvédelme, piacra jutásuk támogatása, piaci pozícióik erősítése.

Forrásaink szerint ez – ki nem mondva – azt jelenti, hogy a titkosszolgálatnak a jövőben a maga speciális eszközeivel segítenie, támogatnia kell a magyar cégek bevezetését a nyugat-európai tőzsdékre. Továbbá képesnek kell lennie olyasféle helyzetek előrejelzésére (hosszabb távon megakadályozására is), amelyek során – például – egy magyar többségi tulajdonban álló cég pozícióit az adott országban megkísérlik nem piaci eszközökkel befolyásolni.

Fotó: Carsten Koall/Getty Images

Emellett a kormány a jövőben minden korábbinál pontosabb képet szeretne kapni arról, miként vélekednek döntéseiről Brüsszelben, Berlinben, Párizsban, és mind jobban tisztában akar lenni azzal, hogy az Európai Unió meghatározó, véleményformáló politikusai a színfalak mögött hogyan terveznek reagálni a magyar kormány lépéseire, törekvéseire; a nekik nem tetsző magyar intézkedésekkel szemben mikor és milyen ellenlépéseket kívánnak megtenni. Ezek az információk nélkülözhetetlenek a Brüsszellel vívott „szabadságharc” sikeres folytatásához.

Ezen a téren – szakértőink szerint – várhatóan szorosabbra fűzik a magyar-lengyel titkosszolgálati kapcsolatokat. Mert bár a lengyelek nem nézik jó szemmel Budapest és Moszkva közeledését – ők hagyományosan nincsenek jóban az oroszokkal –, de az unió jövőjét érintő számos kérdésben a két kormány egy csónakban evez. Ezért mindkét ország vezetői számára fontos, hogy már a tervezés, sőt, a koncepciógyártás időszakában pontosan ismerjék Brüsszel szándékait.

Az általunk megkérdezett szakértők szerint
nem példa nélküli a világban, hogy a nemzeti titkosszolgálatok hírszerzési információkkal megtámogatják országuk cégeinek világpiaci érvényesülését.

Csak példaképpen: amikor 2004-ben egy magyar hacker megtámadta a svéd távközlési óriás, az Ericsson informatikai rendszerét, a svéd titkosszolgálat beleállt az ügybe, és kulcsszerepet vállalt a támadó azonosításában, tőrbe csalásában, valamint elfogásában. De más országok más multinacionális cégei is rendszeresen „konzultálnak” a titkosszolgálatokkal és az azokat irányító tárcák illetékes vezetőivel.

Magyarországon ez korábban nem volt gyakorlat. Sőt, a titkosszolgálatok még a magyar cégek ellen külföldről indított ipari kémkedéseket is az adott magáncég belügyeként kezelték, s kezelik még ma is.
Tízmilliárd forintos ügyekre legyintettek rá korábban a szolgálatok,

mondván: a magáncégek titkait a tulajdonosoknak és a menedzsmentnek kell megvédeniük, nem a titkosszolgálatnak. Az efféle esetekkel eddig jobbára csak az adóhatóság vagy a pénzügyőrség nyomozói foglalkoztak, ők is csak akkor, ha a bűncselekmények veszélyeztették az államot megillető adóbevételek beszedését.

Felvetődik azonban a kérdés: kiket fognak védeni és támogatni a kormányzat által még rövidebb pórázon vezetett titkosszolgálatok a jövőben? A nemzetbiztonságon túl, persze. Minden külpiacra kilépő vállalkozás számíthat majd a támogatásukra vagy csak egy szűk kör? Erre a kérdésre egyelőre senki nem tudja a választ. És vélhetően nem is fogja, hiszen a titkosszolgálatok és a magánszféra konkrét együttműködéseit sehol a világon nem verik nagy dobra.

Szakértőink azonban
némi párhuzamot vélnek felfedezni a titkosszolgálatok feladatainak átalakítását célzó magyar törekvések és az orosz modell között.

Emlékeztettek rá, hogy Oroszországban Vlagyimir Putyin látványos meggazdagodása mögött – egyes becslések 200 milliárd dollárra teszik az orosz elnök magánvagyonát, s őt tartják a világ leggazdagabb emberének – sokan a titkosszolgálatokat, továbbá az elnök titkosszolgálati múltját sejtik. Titkosszolgálati eszközökkel és módszerekkel lényegében a világ bármelyik cége megroppantható, befolyásolható; döntéshozói megtéveszthetők, megfélemlíthetők. Ezzel pedig extra profithoz lehet juttatni más cégeket vagy magánszemélyeket.

Ha csak nem védi a befolyásolni kívánt céget is egy titkosszolgálat.

Kövér László szerint Simicskánál van fontosabb ember is az ellenzékben. Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Bárhogyan is lesz, az már szinte bizonyos, hogy a magyar titkosszolgálatok a rendszerváltáshoz fogható átalakulás előtt állnak. Egyszersmind úgy fest, az a titkosszolgálati politika, amelyet eddig a Fideszben Kövér László képviselt és alakított, megbukott. A Fidesz egyes számú tagkönyvének tulajdonosa, aki 1998 júliusa és 2000 májusa között az első Orbán-kormány titokminisztere volt, már nem képes meggátolni a polgári titkosszolgálatok integrációját.

Orbán Viktor negyedik kormányában Pintér Sándor belügyminiszter miniszterelnök-helyettesként irányítja majd a nemzetbiztonsági kabinet munkáját. Ezzel, ha de jure nem is, de facto
megvalósult Pintér egyik régi terve, a polgári hírszerzés és elhárítás integrációja, amit Kövér eddig minden rendelkezésére álló eszközzel hátráltatott.

Formálisan – az eddig kiszivárgott hírek szerint – továbbra sem olvad egybe az Információs és az Alkotmányvédelmi Hivatal; előbbi a Miniszterelnökségtől visszatér a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz, az elhárítás marad a Belügyminisztérium alárendeltségében. Ám nemzetbiztonságért felelős miniszterelnök-helyettesként mind a két cég Pintérhez tartozik majd, és senkinek se legyenek kétségei: a jövőben a hírszerzésnél is Pintér szava lesz a döntő.

Szijjártó és Orbán Fotó: MTI/EPA/Thomas Peter/Pool

Ezzel a titkosszolgálatoknál minden bizonnyal véglegesen lezárul az a korszak, amelyben Kövér László – vélhetően a köré csoportosult titkosszolgák hatására – mindenáron fenn akarta tartani az egymással versengő titkosszolgálatok rendszerét. Ő hitt abban, hogy a versengő hírszerzések és elhárítások (polgáriak és katonaiak egyaránt) egymást – és egymás híreit – is ellenőrizve pontosabban szolgálják ki a kormány hírigényét, mintha egy konglomerátumba szerveznék az összes titkosszolgálatot. Kövér részben ezért tartotta fenn miniszterként az 1990-ben kialakított szétaprózott, drága és még az ott dolgozók szerint is rendkívül rossz hatékonysággal működő titkosszolgálati struktúrát. És később, a Fidesz egyik legbefolyásosabb politikusaként ezért tett keresztbe minden olyan törekvésnek, amely a titkosszolgálatok összevonását célozta volna.

Kövér emberei hivatalosan a szolgálatok közti hírverseny előnyeivel érveltek a rendszer fenntartása mellett, de más okból sem tartották szerencsésnek a visszatérést az 1990 előtti rendszerhez, amelynek során az összes titkosszolgálat a Belügyminisztérium III.-as főcsoportfőnökségének keretei között működött. Kövér – és vélhetően az ő hatására Orbán is – mind ez idáig nem akarta, hogy bármelyik miniszter kezében is túl nagy (titkos információs) hatalom összpontosuljon.

MTI Fotó: Illyés Tibor

És főleg azt nem, hogy Pintér Sándor legyen az az valaki. Noha Pintérben a miniszerelnök maximálisan megbízik, Kövér már korántsem annyira. Kettejük hagyományos „jó” viszonyával magyarázzák bennfentesek, hogy Pintér 2010-ben megkapta ugyan az alkotmányvédelmet és a szakszolgálatot, a külföldi hírszerzést azonban előbb a Külügyminisztérium alá szervezték, majd a Miniszterelnökséghez, azaz Lázár Jánoshoz, akivel Pintér viszonya, ha lehet, még kevésbé volt jó, mint amilyen Pintér és Kövér kapcsolata.

A rendszerváltozás óta a titkosszolgálatokat együttesen mintegy húsz miniszter irányította, többször átszervezték őket, de
ahelyett, hogy a hatékonyságuk javult volna, inkább csak bonyolultabbá vált a rendszer a folyamatos átszervezések következtében.

A migrációs válság ürügyén a Belügyminisztérium kijárta a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) megalakítását, amihez Pintérnek – és a Belügyminisztériumból azóta titkosszolgálati múltja miatt éppen Lázár János közbelépése nyomán kiebrudalt Tasnádi Lászlónak – sikerült megszerezni az ellenzék támogatását.

A TIBEK létrehozását azzal indokolták, hogy „kell egy olyan szervezet, amely a különböző titkosszolgálatoknál és nyomozóhatóságoknál összegyűjtött információkat összegzi, elemzi és ezzel csökkenti az információvesztés kockázatát”. Ez az indoklás persze egyszersmind annak a beismerése is, hogy korábban a rendszer nem működött megfelelően, vesztek el, veszthettek el az ország nemzet- és gazdaságbiztonsága, kül- és katonapolitikája szempontjából fontos információk. Azaz a kormány szerint
nem mindig voltak adottak a megalapozott döntéshez szükséges információk.

Bár ezen az állapoton – forrásaink szerint – a TIBEK létrejötte sem változtatott (attól még, hogy a megriasztott verebek más sorrendben ülnek vissza a villanyvezetékre, egyikből sem lesz sas), de a szervezet létrehozása minden jel szerint ennek ellenére is fordulópontot jelent a hazai titkosszolgálatok történetében.

A szervezetben rejlő lehetőségek; tudniillik az, hogy az összes titkosszolgálat minden titkára rá lehet látni a TIBEK-en keresztül, megtetszett a miniszterelnöknek. A Zoom.hu információi szerint Orbán már jóval a választások előtt elhatározta: újabb kétharmados győzelem esetén első dolgainak egyike lesz a titkosszolgálatok megújítása. Ezt egyszerre indokolta a migrációs helyzet, az Európai Unió folyamatban lévő átalakulása és az ország, a magyar gazdaság, a hazai vállalkozások érdeke. Ez utóbbiakra célozhatott Orbán, amikor alig egy hónappal a sorozatban harmadik kétharmados a választási győzelem után, a szokásos pénteki rádióinterjújában bejelentette:

„Lesz egy egységes hírszerzési központ is, hogy Magyarország az erős nemzetközi versenyben megállja a helyét”.

Arról nem beszélt, hogy az új titkosszolgálatnak – már ha az lesz a központ – mi lesz a pontos feladata. Értékeli, elemzi a külföldi eredetű (hírszerzési) információkat, közreműködik a kormány hírszerzési politikájának kialakításában és a többi – egyelőre ezt lehet tudni. Az Atv.hu információja szerint formálisan meg sem alakul a hírszerzési központ.

De nem is kell megalakulnia. Mindenekelőtt azért nem, mert Pintér (és Szijjártó) kezében nagyobb biztonságban tudhatja a hírszerzést, mint az elmúlt négy évben Lázár Jánoséban. Továbbá azért nem, mert a titkosszolgálatoknál egy rossz szakmai döntés vagy valamelyik ellenérdekű titkosszolgálat akciója miatt bármikor kitörhet egy olyan balhé, amely még nálunk is fejeket követelhet. Ezért is igyekeztek lebeszélni a tanácsadói Orbánt, hogy az új rendszerben közvetlenül akarja irányítani a hírszerzést. Rossz nyelvek szerint a miniszterelnök védelmében találták ki a nemzetbiztonságért felelős helyettesi pozíciót.
Link

Hozzászólások

1368 #1 Karpatkanyar
- 2019-08-15 12:39
Az intézkedések halmazával szinte egyet is lehetne érteni, ha a kormány magyar szívű személyekből állna és nem egy tolvaj banda lenne, mely maffia típusú bűnszövetkezetként bármelyik nagyhatalomnak kiárusítja hazánkat.
Ezentúl a titkosszolgálatok a maffia kormány tagjai összerabolt vagyonának fejlődését fogják támogatni, az offshore cégekhez és visszaáramló pénzek útvonalát egyengetni. Orbán most fokozatot váltott és csausészkui diktatórikus szintre emeli magát. Csau volt sz, akinek minden szolgálat a magán hadserege bolt. Ezek hordták ki bőröndökben a pénzeket svájci bankokba, ezek szervezték és vitelezték ki az illegális fegxverkereskedelmet, ezek felügyelték a nagybani drogpiacot, a szervkereskedelmet. S mindez az Elvtárs magán üzletének számított. Bukása után a román médiában Csausészku készpénz vagyonát 40milliárd dollárra becsülték. Az ipari gyémánt üzeme bem számított bele, sem az ott felhalmozott gyémánt mennyiség. Csak a banki betétek összegét publikálták.
Orbán most erre a szintre ugrott fel. A magyarság kizsákmányolásának legmagasabb szintjére!

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.59 másodperc
2,966,574 egyedi látogató