Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Megint a külföldi sajtóból tudtuk meg, hogy a Magyar Honvédség török páncélozott terepjárókat vesz

BelföldSzemélyzettel együtt. Magyarország lesz az első „nyugati” EU-ország a török média szerint, amelyik vásárol a török fejlesztésű Ejder Yalcin 4x4 típusú páncélozott katonai terepjárókból – szúrta ki a Népszava. Egyelőre nem tudni, hogy mikor és hány ilyen katonai gépjárművet vesz a Magyar Honvédség.

A terepjárót nyáron a Magyar Honvédelem Napján is bemutatták, de részletekről akkor sem volt szó. Orbán Viktor miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy szorosabb partneri viszonyra törekszik katonai beszerzések terén Recep Tayyip Erdogan török elnökkel – aki épp novemberben érkezik Magyarországra.

Ahogy arról a 168 Óra is beszámolt, a Magyar Honvédség 180 darab rakétát vásárol 148 milliárd forintért a Gripen vadászgépek felszerelésére az Egyesült Államoktól. Bár korábban többször felmerült a vásárlás kérdése, a az Orbán-kormány sorozatban tagadta, hogy tárgyalt volna a kérdésről. A májusi Trump-Orbán találkozó után David Cornstein budapesti amerikai nagykövet mondta, hogy téma volt a fegyverkezés, később pedig egy amerikai hadászati szaklap számolt be a vásárlási folyamat első állomásáról.
Link

Hozzászólások

4 #1 Posta Imre
- 2019-09-03 19:51
Szolnok veszte - 1552. szeptember 4.

„Miért esett el az a két erős vár? Azt fogják idő múltával mondani, hogy azért esett el, mert a török erősebb volt. Nem úgy van pedig. Azért esett el, mert Temesvárt spanyol zsoldosok védték. Szolnokot meg spanyolok, csehek meg németek.” Kevesen akadnak olyanok, „…mint Nyáry Lőrinc, a szolnoki kapitány, aki ennek a hónapnak a negyedikén egymaga állott ki a százezernyi török ellen a vár kapujába.” - írta a várról és kapitányáról Gárdonyi Géza az Egri csillagokban.
De miért kellett Nyáry Lőrincnek - az „egymaga” kis költői túlzás, mert néhány embere mégis mellette maradt - ha nem is százezernyi, de több tízezer törökkel szembenéznie?
I. - avagy „Nagy” - Szulejmán 1551-ben alaposan „megharagudott” a magyarokra. Fráter György és I. Ferdinánd magyar király arra vetemedtek, hogy megpróbálták újra egyesíteni a Magyar Királyságot és Erdélyt, mely - mellesleg - 1003. óta a Magyar Királysághoz tartozott.
A Magyar Szent Korona 1552-ben került Habsburg Ferdinándhoz, átvételéről március 25-én külön okmányt állított ki. „I. Ferdinánd számára Nyáry Lőrinc szerezte meg a Szent Koronát Szapolyay János özvegyétől, a magára hagyott Lengyel származású szép Izabella királynétól, amiért jutalmul a császár koronaőrré nevezte ki.” - Nyáry Pál - Egy magyar főúr és kora
A bosszús és - a mi szempontunkból: sajnos - győzedelmes szultán reakciója könnyen megjósolható volt: hadjáratot indított Magyarországnak azon részei ellen, melyek még nem kerültek a török kezére.
A török had nagyobbik része Konstantinápolyból indult Kara Ahmed pasa, a teljhatalmú szerdár vezetésével. A másik fele, az akkor már török kézen lévő Budáról, Hadim Ali parancsnokságával. És sorra estek el a magyar „erősségek”. Nem véletlenül írtam idézőjelbe az erősség szót, volt olyan magyar vár, melyet a török közeledtének hírére sorsára hagytak az ott állomásozó idegen, vagy éppen rosszul fizetett zsoldosok. De nem csak ők menekültek. Menekült a magyar lakosság is, mert már voltak tapasztalataik arról, milyen a török „szabadság”.
Szolnok alá először Hadim Ali érkezett meg, augusztus 24-25 táján, mintegy tízezer fős seregével. Nyáry Lőrinc ekkor még azzal bíztatta a Szolnok védőit, hogy nem is olyan nagy az ellenség túlereje. Szolnokot nem sokkal az ostrom előtt erősítették meg kiváló hadmérnökök. A várban, az akkori magyar viszonyokhoz képest, viszonylag bőven akadt hadianyag. Embernek sem voltak éppen híján: a várat 1400 főnyi spanyol, német, cseh és egy kisebb létszámú magyar kontingens védte.
A zászló, ha nem is nekünk állt, azért az esélyek nem tűntek kedvezőtlennek. Hadim Ali pasa szorgalmasan ágyúztatta ugyan a várat, de Nyáryék a kitöréseikkel érzékeny veszteségeket okoztak a töröknek. A küzdelem nagyjából kiegyenlítettnek látszott, egészen szeptember másodikáig. Ekkor érkezett meg Kara Ahmed pasa a török sereg nagyobbik felével. Így az ostromlók létszáma már több, mint negyvenezer főre rúgott. Az védők esélyei a minimálisra csökkentek…
Bár először a német zsoldosok kezdték a szökést emlegetni, mégis - örök szégyenként - a magyar naszádosok léptek le először.
Szeptember 3-ról 4-re virradó éjszaka, hiába Nyáry tilalma, alvezéreinek buzdító beszédei, sorra szöknek a védők. A magyar lovasok a spanyolokkal kitartanak még egy darabig, de aztán még a sötétség leple alatt ők is követik a mindenféle vízi járművön menekülő gyalogságot.
Mire felkelt a nap Nyáry Lőrincnek alig ötven embere maradt…
Hajnalban heves ágyúzással kívánt „jó reggelt” a török. Gyorsan észrevették: lövöldözhetnek kedvükre,a várból senki nem válaszol nekik. Nem lehetett túl nehéz felismerni: eljött az ő idejük. Megindították a rohamot a vár ellen.
Az első kellemetlen meglepetés ekkor érte őket. Az addig oly hallgatag magyar ágyúk mégis csak megszólaltak. A támadókat közvetlen közelről érte a tűz, irtózatos pusztítást végezve. De megtorpanásuk nem tartott soká.
Betörtek a várba.
Ahol Nyáry Lőrinc és helyettese Pekry Gábor vezetésével körülbelül ötven védő fogadta őket.

Vár kapuját Nyári Lőrinc megállotta,
Vitéz módra vélök ott viadalt tarta,
Sok terek elbamlá, ő fogllyá akada,
Az futó gyalognép nagy sok vesze, meghala.

- írta Tinódi Lantos Sebestyén „Ördög Mátyás veszödelme” című históriás énekében.
Sorra hullottak el a Nyáry mellett kitartó vitézek, míg súlyos sebekkel borítva a kapitány is elesett. De élve került a török kezébe…
Szolnok ostromának ábrázolása 1552-ben Szolnok veszte - 1552. szeptember 4. Szolnok ostromának ábrázolása 1552-ben Ortelius: Redivivus Et Continuatus, Oder Der Ungarischen Kriegs-Empörungen Historische Beschreibung (1665) című művében. Megjegyzendő, hogy a háttérben álló Mátra hegyei tiszta időben valóban láthatók Szolnokról, de 180 fokkal elforgatva (Wikipédia)
A törökök diadala teljes volt. Alig néhány nap alatt bevették az egyik legerősebbnek tartott magyar várat és elfogott kapitányát valóságos diadalmenetben küldhetik a szultán elé. Az ilyen „díszrabok” sorsa pedig nem volt kérdéses: mehettek a konstaninápolyi Héttorony börtönébe. Ahonnan aztán csak komoly váltságdíj megfizetése után szabadulhattak. Vagy éppen soha, ha fényességes szultánnak úgy tartotta kedve.
Hogy az egykori szolnoki kapitánynak szerencséje volt-e, avagy csoda történt, az mindenki döntse el maga.
A Héttorony gyaur rabját, egy szép napon egy török tiszt szólította meg. Igyekezett beszélgetésbe elegyedni vele. Bár Nyáry elutasítón viselkedett, másnap újra visszatért, faggatta, kérdezgette. Nyáry rovábbra is ellenségesen válaszolgatott. Úgy vélte: így akarnak információkat szerezni tőle, kitudni ezt-azt a magyarországi helyzettől.
Ellenállása egészen addig tartott, míg a „török” el nem mondta neki, hogy ő bizony magyar származású. Egy portyázó török csapat megölte az apját, anyjával együtt gyermekkorában hurcolták török földre. Édesanyja az úton meghalt. Neki azonban szerencséje volt. Egy gazdag úr vásárolta meg, a gyermekei mellé pajtásnak. megtanult törökül, muszlimmá lett. Később janicsáriskolába adták, ahol sok hajdani keresztény fiú tanulta a hadimesterséget.
Szorgalma, vitézsége folytán tiszti rangra jutott, de nem felejtett el magyarul és éjszakánként Magyarországról álmodott… Úgy érezte: itt az alkalom. megszabadíthatja Szolnok híres hősét és visszatérhet rég nem látott hazájába.
Regőczi Huszár Imre nem csak hitegette Nyáryt. Szerzett pénzt, trükkös módon kijuttatta a szökésbiztosnak hitt, kegyetlen börtönből Nyáry Lőrincet, Egy velencei hajón az adriai városba szöktek. Innen, ha nem is könnyű, de mindenesetre egyszerűbb útjuk volt hazáig, a Túróc megyei Szucsányig a Nyáryak ősi kastélyáig.
Hogy a happy end teljes legyen: Huszár Imre visszakeresztelkedett és Nyáry Lőrinctől egy falut kapott ajándékba. Csak azért nem éltek mégsem boldogan halálukig. A „bécsi király” - ahogy Szulejmán hívta I. Ferdinándot - ha felmentősereget Szolnokhoz nem is, de nyomozást, azt tudott indítani Nyáry ellen: hogy is volt az a szolnoki eset, hogyan veszíthette el azt az erős várat?
Végül 1555. november 30-án a győri káptalan jelentése tisztázta Nyáry Lőrincet a szolnoki vár eleste ügyében. És mégiscsak happy end…

https://hungaryfi...r3JqYFOR-g
159 #2 vanyusha
- 2019-09-04 19:07
Buda,SZólnok vot pi sok képviselő ,abrám,ők a pógárok akik nem pógányok de csa farizeus képmutatók, kiszámolták jó szép, kivánatos az idegen mert péz hoz - meg hát csak turizmus,fatal léány kát me amugy is milyen szép az idegentől valóóképű,igy esteh Burg el
1313 #3 zoli
- 2019-09-06 15:39
Nos Magyarország jól teljesít,szó nincs róla,azonban ezt az eszköz mennyiséget a hazai költségvetésből megvásárolni,igen csak nehézkes lenne.Két verziót látok.Az egyik az,hogy nem magyar kltsgvetésből,hanem zsidó közbenjárással van megvásárolva a sok eszköz.A másik,pedig,hogy semmilyen pénz nem kellett hozzá,csupán egy titkos paktum,amiben orbán ígéretet ad arra nézve,hogy ezután bizonyos kérdésekben a török érdekek élveznek privilégiumot.Pl.ivóvíz,export,török elit családok ide költözése,energia hordozók importja, (mivel az orosz-ukrán szerződés lejár),vagy ki tudja milyen bele gondolni sem jó alkuk,amik semmiképp nem vetnek ránk jó fényt.
267 #4 Perle
- 2019-09-08 21:11
Remélem üresen jönnek majd, nem megtöltve amcsi lejárt szavatsságú" töltettel az Incifinci bázisról.s_nezem

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.55 másodperc
2,968,083 egyedi látogató