Ebből még akár béke is lehet! Mire izrael megmozdul, már csak egy biztonságos hely lesz a világon és az Magyarország. Nem, de! Megérkezett Törökországba vasárnap az Sz-400-as orosz légvédelmi rendszer alkatrészeinek újabb szállítmánya, és ezzel lezárult az említett rendszer elemei szerződésben rögzített szállításának második szakasza – közölte a török védelmi minisztérium.

A nagy hatótávolságú rakétavédelmi rendszer alkatrészei augusztus 27. óta érkeztek az Ankara külterületén fekvő Mürted légitámaszpontra. A tárca emlékeztetett: a leszállítás első üteme július 12. és 25. között lezárult. Egyúttal jelezték: az illetékes személyzet képzése folytatódik, a rendszert a tervek szerint 2020 áprilisára hozzák működésbe.

Kirakodják az Sz-400 orosz rakétavédelmi rendszer újabb ütegét szállító katonai repülőgépet az Ankara közelében fekvő Mürted katonai repülőtéren 2019. augusztus 27-én. A rendszer hadrendbe állítását Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint 2020 áprilisára tervezi Ankara. MTI/AP/Török védelmi minisztérium

Az Oroszország és a NATO-tag Törökország közötti üzlet az utóbbi hónapokban egyre feszültebbé tette a török-amerikai viszonyt, miután Washington attól tart, hogy az orosz technológia valódi célja adatgyűjtés a NATO katonai képességeiről.

Kapcsolódó cikkeink:

Nem a lelkész, hanem a haditechnika a török-amerikai viszály valódi oka

Második szakaszához ért az orosz SZ-400-as rendszer törökországi telepítése

Az amerikai elnöki hivatal júliusban leszögezte: az orosz légvédelmi ütegek vásárlása lehetetlenné teszi Ankara további részvételét az amerikai F-35-ös vadászbombázó repülőgépek fejlesztési programjában. Később Ellen Lord, az amerikai védelmi minisztérium államtitkára azt mondta: az Egyesült Államok, valamint az F-35-ös program többi partnerországa egyetért abban, hogy kezdeményezni kell Törökország kizárását. A Pentagon korábban azt is kilátásba helyezte, hogy Washington felbontja az F-35-ösök eladására vonatkozó török-amerikai megállapodást.

A török védelmi tárca egyoldalúnak és igazságtalannak nevezte a kizárást célzó döntést, hangsúlyozva, hogy a lépés negatív hatással lesz a NATO erejére. Ezt követően a vadászbombázó képzési programjában részt vevő török pilóták és a harci repülőgéppel kapcsolatban álló török személyzet július végén és augusztus elején hazatért az Egyesült Államokból.

A török kormány időközben azzal a kibúvóval is előállt, hogy a légvédelmi rendszert békeidőben nem is aktiválnák, csak fenyegetettség vagy háború esetén, illetve kizárólag karbantartás vagy hadgyakorlat céljából hoznák működésbe, de az indoklás láthatóan nem hatotta meg az amerikai felet.

Ezután Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztus 27-én a Moszkvához közeli Zsukovszkijban részt vett egy légügyi kiállításon, ahol a török államfő szemügyre vette az orosz Szu-34-es, 35-ös és Szu-57-es vadászgépeket – mint az F35-ösök helyett szóba jöhető lehetőségeket. Putyin a rendezvény után arról számolt be, hogy az orosz harci repülőgépek – a Szu-35-ös és a Szu-57-es – közös gyártásának lehetőségéről is tárgyalt Erdogannal.

A 400 kilométeres hatótávolságú Sz-400-as rakétarendszer beszerzéséről szóló török-orosz egyezményt 2017. április 11-én írták alá. Ankara négy légvédelmi egység beszerzését határozta el, 2,5 milliárd dollárért. Törökország a foglalót már kifizette, és elköltötte a rakétarendszer vásárlására kapott hitelt is. az egyelőre nem ismert, hogy a török hadsereg hová telepíti az orosz fegyvereket.

Forrás: MTI
Link