Bejelentkezés
Beleegyezés nélkül is átvehetné a tagországok határõrizetét a Frontex
A "magyar" haderõ lezárja a belga határt és a balgáknak kuss! Ugye érzitek? A nemzeti szuverenitást csorbítva az adott ország kérése és beleegyezése nélkül is átvehetne határõrizeti feladatokat bármely uniós tagországtól az Európai Unió határõrizeti ügynöksége (Frontex) az Európai Bizottság formálódó javaslata szerint, amelyet a brüsszeli testület már a következõ uniós csúcs elõtt, december 15-én bemutat - írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) címû vasárnapi német lap.
A hetilap szerint az unió javaslattevõ-végrehajtó intézménye a közös határvédelem megerõsítésével kíván úrrá lenni a belsõ határellenõrzés nélküli schengeni övezet külsõ határának bizonyos szakaszain az európai menekültválság révén kialakult kaotikus helyzeten. Német és francia támogatással készülõ terve szerint a Frontex fejlesztésével kialakítanak egy teljes körûen mûködõképes közösségi határõrizeti szervezetet, így bõvítik az ügynökség pénzügyi forrásait és szélesítik munkatársai - a tagállamok által delegált határõrizeti szakemberek - jogosítványait.
A FAS szerint a brüsszeli bizottság terve alapján a Frontexet kivételes esetekben akkor is be lehetne vetni, ha az érintett tagország egyáltalán nem igényli a segítséget. Ez jelentõs mértékû beavatkozás lenne a nemzeti szuverenitásba - mutatott rá a konzervatív német lap.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke évértékelõ beszédet tart az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2015. szeptember 9-én. (MTI/EPA/Patrick Seeger)
(MTI/EPA/Patrick Seeger)
Jean-Claude Juncker bizottsági elnök azonban el akarja kerülni, hogy megismétlõdjék a görög eset; Athén sokáig nem volt hajlandó elfogadni a határõrizethez felajánlott segítséget, és csak annak révén kért támogatást, hogy uniós partnerek kilátásba helyezték az ország kizárását a schengeni övezetbõl.
Németország és Franciaország támogatja Brüsszel törekvését. Thomas de Maiziere német és Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter egy csütörtöki közös feljegyzésben azt írta a bizottságnak, hogy "sürgõsen tovább kell fejleszteni közös uniós külsõ határaink védelmét és az európai menekültügyi rendszert", mert meg kell õrizni a schengeni rendszert.
Ezért a belsõ határellenõrzés nélküli övezet mûködését szabályozó schengeni határellenõrzési kódexet ki kell egészíteni, hogy a külsõ határok védelmében mutatkozó "súlyos hiányosságok" esetén, a Frontex által készített "kockázatelemzés" alapján gyorsan mozgósítható legyen az ügynökség, és "kivételes estekben" önállóan is kezdeményezhessen mûveleteket.
A Frontexet a mostani szabályok szerint csak akkor lehet mozgósítani, ha ezt valamely tagállam igényli, és az összes többi támogatja a kezdeményezést.
Az Európai Bizottság több modellt fontolgat a kérés nélküli Frontex-mûveletek megindításának szabályozására. Az egyik lehetõség, hogy az ügynökség akkor léphet, ha meghatározott idõn belül nem tesz ellenvetést egyetlen ország sem, vagy a tagországok többsége nem szavazza le az adott mûveleti tervet. Egy másik lehetõség, hogy a tagállamok többségi szavazata alapján mozgósítják az ügynökséget - írta a FAS.
Link
A hetilap szerint az unió javaslattevõ-végrehajtó intézménye a közös határvédelem megerõsítésével kíván úrrá lenni a belsõ határellenõrzés nélküli schengeni övezet külsõ határának bizonyos szakaszain az európai menekültválság révén kialakult kaotikus helyzeten. Német és francia támogatással készülõ terve szerint a Frontex fejlesztésével kialakítanak egy teljes körûen mûködõképes közösségi határõrizeti szervezetet, így bõvítik az ügynökség pénzügyi forrásait és szélesítik munkatársai - a tagállamok által delegált határõrizeti szakemberek - jogosítványait.
A FAS szerint a brüsszeli bizottság terve alapján a Frontexet kivételes esetekben akkor is be lehetne vetni, ha az érintett tagország egyáltalán nem igényli a segítséget. Ez jelentõs mértékû beavatkozás lenne a nemzeti szuverenitásba - mutatott rá a konzervatív német lap.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke évértékelõ beszédet tart az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2015. szeptember 9-én. (MTI/EPA/Patrick Seeger)
(MTI/EPA/Patrick Seeger)
Jean-Claude Juncker bizottsági elnök azonban el akarja kerülni, hogy megismétlõdjék a görög eset; Athén sokáig nem volt hajlandó elfogadni a határõrizethez felajánlott segítséget, és csak annak révén kért támogatást, hogy uniós partnerek kilátásba helyezték az ország kizárását a schengeni övezetbõl.
Németország és Franciaország támogatja Brüsszel törekvését. Thomas de Maiziere német és Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter egy csütörtöki közös feljegyzésben azt írta a bizottságnak, hogy "sürgõsen tovább kell fejleszteni közös uniós külsõ határaink védelmét és az európai menekültügyi rendszert", mert meg kell õrizni a schengeni rendszert.
Ezért a belsõ határellenõrzés nélküli övezet mûködését szabályozó schengeni határellenõrzési kódexet ki kell egészíteni, hogy a külsõ határok védelmében mutatkozó "súlyos hiányosságok" esetén, a Frontex által készített "kockázatelemzés" alapján gyorsan mozgósítható legyen az ügynökség, és "kivételes estekben" önállóan is kezdeményezhessen mûveleteket.
A Frontexet a mostani szabályok szerint csak akkor lehet mozgósítani, ha ezt valamely tagállam igényli, és az összes többi támogatja a kezdeményezést.
Az Európai Bizottság több modellt fontolgat a kérés nélküli Frontex-mûveletek megindításának szabályozására. Az egyik lehetõség, hogy az ügynökség akkor léphet, ha meghatározott idõn belül nem tesz ellenvetést egyetlen ország sem, vagy a tagországok többsége nem szavazza le az adott mûveleti tervet. Egy másik lehetõség, hogy a tagállamok többségi szavazata alapján mozgósítják az ügynökséget - írta a FAS.
Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2015. December 07. 13:43:53