Mielőtt csak egy fanyar ötletnek vélnétek, szerintem nem az. Lassan már csak az "ember" marad "jogi" védelem nélkül, meg a "brazil" őserdők, Afrika, Ázsia, jewrópa, Amerika...és az összes vizek és levegő.
Bangladesh lett az első olyan ország, ahol a folyóknak pontosan ugyanolyan jogai vannak, mint az embereknek. Mostantól ugyanúgy a bíróság előtt kell felelnie valakinek akkor, ha ártott a folyónak, mintha egy embernek ártott volna. Ezzel a lépéssel szeretnék megvédeni a környezetet a szennyezéstől, az illegális szemétlerakástól és az emberi pusztítástól.

"Bangladesben a folyó az édesanyánk" - magyarázza Mohammad Abdul Matin, egy helyi környezetvédelmi csoport vezetője. A szabályozás miatt mostantól a bíróság tehát úgy kezeli azokat, akik ártanak a folyónak, mintha a saját édesanyjuknak ártottak volna. "Szembe kell nézni a következményekkel, ha valaki olyan dolgot csinál, ami megöli a folyót" - mondja Matin.

Néhány ország már bevezette a környezeti személyiség fogalmát, amit legelőször egy jogprofesszor, Christopher D. Stone dobott be a köztudatba, igaz ő a fák jogainak tanulmányozásához vette alapul, mi lenne, ha jogilag elfogadott személyiséggel ruháznák fel őket a jogalkotók. Az egész nézet azt az eddig megszokott álláspontot rúgja fel, hogy a terület tulajdonosa azt tesz egy erdővel vagy folyóval vagy akár egy fával, amit csak szeretne, akár el is pusztíthatja. Viszont ha van személyisége, akkor már nem a tulajdonjog szabályai vonatkoznak rá.

Ezt a jogi és filozófiai kérdést több ország is beépítette a jogrendszerébe, például 2008-ban Ecuador, 2011-ben Bolívia, 2017-ben pedig Új-Zéland is hozott hasonló rendelkezéseket, hogy ezzel óvják környezetet.
Pont azokat nem érdekli, akik miatt hozták a törvényeket

Az ipar, a mezőgazdaság viszont nem feltétlenül vesz erről tudomást. Erin O' Donnell a Melborne Egyetem jogász professzora arra hívja fel a figyelmet, hogy ez a jogalkotás könnyen sülhet el visszafelé, ugyanis ha hirtelen egy terület rendben tartása mindenki felelőssége lesz, akkor azért a gyakorlatban a legtöbbször senki nem vállal felelősséget. És felhívja a figyelmet arra is, hogy pert indítani nem egyszerű, és meglehetősen költséges dolog. Ráadásul kérdés az is, hogy ki őrködik például a folyó felett, hiszen lehet, hogy pont az az állam kapja meg ezt a jogot, aki esetleg eddig pont olyan gyakorlatot folytatott, ami nem éppen a folyó érdekeit szolgálta.

O'Donnell felhívta arra az esetre is a figyelmet, mikor az ecuadori Vilcabamba folyón át szeretett volna építeni egy utat egy cég, ezt a bíróság megtiltotta, ők azonban ennek ellenére megépítették, nem volt pénze a civik szervezetnek egy újabb pert indítani ellenük.

Szintén kérdés, hogy mit lehet tenni, ha egy önkormányzat felelős egy folyó bizonyos szakaszáért, de a szennyezés és környezetkárosítás a folyó egy másik szakaszán történik, kinek a hatásköre ilyenkor eljárni, és kinek a felelőssége, visszaállítani az eredeti állapotot? Felelőssé tehető az önkormányzat, ha nem szedeti ki a szemetet a folyóból? Mi a helyzet az országokon átívelő folyókkal?
Van, ahol működik a dolog

A furcsa jogi megközelítés azonban működik Új-Zélandon, ahol a Whanganui folyóért felel egyszer a kormány, és a maori törzs is. A törvény pedig azt mondja, hogy aki a folyót bántja, az a maorikat bántja. Az ott élők szerint annak ellenére, hogy még egy per sem indult, az emberek hozzáállása nagyon sokat változott. Most már egy folyó menti bicikliút miatt is először megkeresik a folyóért felelős hivatalokat, hogy előzetesen konzultáljanak, még mielőtt elkezdenének dolgozni a terveken.

Ohioban az Erie tó annyira koszos volt, hogy a Toledo városa elfogadott egy olyan határozatot, amely szerint a lakosok bármikor perelhetnek a tó nevében, igaz mikor az első per elindult, Ohio a környezetszennyező kedvére döntött. Ugyanakkor az emberek azt mondják, hogy a szellem kiszabadult a palackból, egyszer még nyerni fognak, és megóvják a tavat a szennyeződésektől. Szerintük ezt kellene tenni a világban mindenhol, azaz az embereknek és civil kezdeményezéseknek a sarkukra kell állni, és nem szabad hagyni, hogy a döntéshozók elbagatelizálják a helyzetet.
"
Link


Jogi személyiséget adnának egy folyónak a britek

Jogi személyiséget szeretnének adni a Frome folyónak. Aki a folyót bántja, ugyanolyan büntetésre számíthat, mintha embert bántana.


Jogi személyiséget szeretnének adni a Frome folyónak, hogy jogai legyenek, például, hogy ne lehessen megölni. A támogatók szerint eljött a környezet #metoo mozgalma. A környezetszennyezés elleni harcban aki a folyót bántja, ugyanolyan büntetésre számíthat, mintha embert bántana. Nem Anglia lenne az első, aki jogokat szeretne adni egy folyónak, és már nem csak folyókat, de erdőket, hegyeket és fákat is szeretnének jogi személyiséggel ellátni.

A város lakói ettől a lépéstől azt remélik, hogy az ügyvédek sokkal hatékonyabban fel tudnak lépni, mikor egy sertéstelep vagy egy élelmiszeripari cég megint a folyójukba önti a szemetét. Peter Macfayden arról mesélt a Reutersnek, hogy nemrég neonkékké vált a folyó, fogalmuk sincs mi került akkor bele, de egészen biztos, hogy nagy gondok vannak Anglia folyóinak vízminőségével, ha ez például egy hatóságot sem zavart.

Az ötlet támogatói szerint Frome lehet a precedens, ami elindít egy ilyen mozgalmaz egész Európában, míg az ellenzők szerint ez az egész semmin nem fog változtatni, ahogyan a világ más helyein sem törtélnt változás, miután jogokat kaptak a folyók. Szerintük ez egy kedves ötlet, de ennél nem több. A szakértők sem fűznek túl sok reményt, hogy jogilag megoldható lenne ez a lépés.
Link