Ha már voltatok oly hihetetlenül nagylelkűek és elintéztetek Verának és nekem egy szabad hétvégét az Andezit Hotelben (semmit nem tudtam a cselszövésről, melyet az asszony közreműködésével szőtt a titkos "háttérhatalom"), akkor holnaptól élünk a lehetőséggel. Szokatlan a gondolat is, hogy ..., de majd csak túléljük. A fontos, hogy Vera kikapcsolódjon én meg eleve ki vagyok már kapcsolva. Szóval most pár napig nem leszek. Gerrynek adtam át a marsallpetrencét, de ismerve, nem lesz szigorúbb, mit szokott. Állítólag nagyon szép hely. Képeket készítek és beszámolok, melyik szolgálat melyik emberét véltem felfedezni, vagy hol volt a "poloska", "kamera" előkészítve. Na jó, csak viccölök. Rég nem érdekel már ez. Amúgy sem tartunk már karácsonyi nagy felhajtást. Fa sem lesz. Már tavaly sem volt. Gyerekekkel együtt lenni csendesen, szeretetben és persze minden cicomás ceremónia nélkül, ez ma még elérhető óhajunk.