Gerry, emigrálj haza! Olyan xar lesz Svájcban, hogy még a csoki is belesápad. Bezzeg itt, új-izraelben még a bidé is magyar koponyából készül. Matolcsy György szerint 2030-ig, a következő bő évtizedben világosak a magyar célok: a legjobb öt ország közé kerülni Európában fejlettségben és életminőségben, megközelíteni Ausztriát és elérni uniós átlagokat.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Növekedés.hu-n hétfőn megjelent írásában összegezte a magyar gazdaság és társadalom elmúlt évtizedeinek értékelését, és az elkövetkező évtized kilátásait. „Miért is ne hinnénk Advent idején, hogy a magyar nemzet felől nézve a világot, süllyed a rossz és jön fel a jó” – tette fel a kérdést írása elején.

Mi, magyarok úgy döntöttünk, hogy századunkban végre a történelem napos és nyertes partjára úszunk át, felelve egyben Nagy László nagy kérdésére: igen, mi visszük át a szerelmet a túlsó partra”

– tette hozzá.

A cél elérésének eszközeit, amelyek egy részét már alkalmazzák, tíz pontban foglalta össze. A felsorolás élén a teljes versenyképességi fordulat áll. Ezt követik a világszínvonalú oktatás és egészségügy, illetve közlekedési infrastruktúra. Ide sorolta még a teljes újra iparosítást (4.0 és 5.0) és a 2.0 jegybanki innovációkra épülő pénzforradalmat. Ugyancsak szerepel a szükséges eszközök között a sikeres népesedési fordulat (legalább 110 ezer újszülött évente), akárcsak Budapest és a többi nagyváros egységes hálózattá,

valamint a Kárpát-medencei gazdasági tér egységes megavárossá fejlesztése.

A felsorolás utolsó két pontja: a visegrádi csoport észak-déli összekötése, a fejlődés felgyorsítása egy 60-70 milliós európai régió felé, illetve a zöld és fenntarthatósági fordulat az élet minden területén.

A jegybankelnök megjegyzi: „2010-ben a jövőt meghatározó valamennyi területen jól indultunk. Nem úgy, mint az elmúlt két újraindításnál: 1990-ben és 2004-ben”. Mint írta, „Antall József, az első szabadon választott magyar miniszterelnök óriási történelmi tettet vitt végbe: átvitt bennünket a szabadság, függetlenség, demokrácia, piacgazdaság és a Nyugat partjaira. De a gazdaság terén sok volt a sokk.” Hozzátette: a 2004-es uniós csatlakozás is félresikerült és kudarcot vallott a jövőt meghatározó legfontosabb területeken.

Szerinte a rossz kormányzás 2004 után hatalmas adóssággal terhelte meg a jövőt, hosszú évekig ikerdeficitet vállalva felborította a pénzügyi egyensúlyokat és fenntarthatatlan növekedési szerkezetet épített ki. Ezzel szemben a 2010-es újrakezdés és az első évtized már jól sikerült.

Az elért eredmények, között sorolta fel a gyors és eredményes válságkezelést, azt, hogy a munkaerőpiaci fordulatok megerősítették a társadalmat. A családok felé fordult a politika, amely hatékonyan épített az adózás forradalmára. Említette még az állami és önkormányzati pénzügyek rendbetételét, a devizahiteles csapda feloldását és a jegybanki pénzforradalom (1.0) elindítását, akárcsak azt, hogy újból vonzóvá tették Magyarországot a külvilág felé (FDI, turizmus, gazdasági eredmények elismerése). Az eredmények felsorolását azzal zárta, hogy a növekedési fordulat beindította a gazdasági felzárkózást, miközben a kormányzás beállította, sőt őrzi az "egyensúly és növekedés" siker-képletét.

„Advent után jön a Karácsony áldott ünnepe, fogadjuk hát meg egy régi bölcs jótanácsát: tégy a tűzre régi farönköt. Igyál régi bort. Olvass régi könyveket. Tartsd meg a régi barátságokat” – írta gondolatainak zárásaként a jegybank elnöke X. „Bölcs” Alfonz spanyol királyt idézve.
Link