"Ha már itt vagyok"...további türelem reményében:

MINDEN magyar vagy magyar érzelmü embertestvéremnek ajánlom, nemcsak szeretettel, de inkább kötelező olvasmányként, felszólító módban:

Juhász Zsolt könyvei:

A magyar nyelv mint Útikönyv az élet nevű túrához I-II
(2012)
A rovás jelrendszer mint ÚTIKÖNYV az élet nevű túrához(2014)

Most nézem, hogy a könyveket maga a szerző adta ki...(talán nem kapott kiadót, aki érdeklődött volna?) Mindegy, a könyvek megvannak, itt vannak, csak élni kell velük, a bennük levő hatalmas potenciállal...

Egyebek között azt is leírja a szerző, hogyan lehet legkönnyeben megtanulni a rovás-ábc -t. Nekem annyira "bejött" ez, hogy nem túlzok, de egyszer az életemet mentette meg.
(Erről csak akkor számolok be, esetleg, ha legalább két embert érdekel, különben szóra sem érdemes, mert annyira hihetetlen.)

Keepfargo! Hol lehet meg enni a könyveket?

Keepfargo, engem érdekel.

enid
Az Antikvárium.hu - nál előjegyezhető az említett háromból az első kettő
BAJ
jól van, köszönöm, megvárunk még egy érdeklődőt, aztán elmesélem...a vége a legjobb, mert életben maradtam

Engem is érdekel, a könyvek már megvannak.

Keep! Engem is érdekel.

Engem is érdekelnek a túlélések!

Akkor mehet a menet, de előbb leírom, hogy még miket találtam Juhász Zsolt könyveiből, a Google első 7 oldalát megmatatva használt könyv kategóriában:

moly.hu - nál az első két említett könyv
régikönyvek.hu - nál elő lehet jegyezni: a fent említetteket + az igazság az emberről c. könyvét

Tehát hogy mentette meg az életemet a rovásírás:

Egy este a szőlőben, (egyedül a kis házban, a falutól egy kilóméterre), ahol 7 hónapon át lakom, a kapálás és egyéb háztáji munkák után elalvás előtt elkezdett az egyik lábam görcsölni. Először a comb belső oldala a jobblábon, aztán a balon ugyanaz, aztán a comb első odalai, aztán ahogy tekeregtem, az összes többi, majd a felsőtest izmai is - egy-két perc alatt úgy görcsbe állt minden izom, hogy attól féltem, levegőt sem vehetek hamarosan. Mindenképpen bennem volt a félelem, hogy a 67 éves szívnek sok lesz ez a sokk.
A vége az lett, hogy azt mondtam magamnak; jó, ha a test nem tud mozogni, adok mozgásteret az agynak, ha meg kell halni, legalább gondolkodva haljak meg, úgy talán könnyebb a testből elszállni.
Na de min gondolkodjak? Hát valamin, ami nagyon érdekelt mindig. Egy pillanat alatt a rovás ÁBC jutott eszembe, mégpedig azért, mert nemrég kezdtem megtanulni, és emlékeztem, hogy néhány betűt mindig nehezebb volt visszaidézni, mint a többit. Elkezdtem tehát, teljesen elmerülve először a felsorolásban, aztán amikor a végére értem, a négy bizonytalan pont visszaidézésében. Mire a négy hiányzó betűt megtaláltam, ez kb. tíz percig tarthatott, az összes izom ellazult, fellélegezhettem, elmúlt a szív terhelése, el az ijedtség, és megmaradt az élmény.

A négy betű pedig ezek voltak: a CS, a D, a Gy és az L

Nem kamu, ez volt nekem a "minden összefügg mindennel" elméletre a csattanós válasz:
CSoDa árán GyóGyuL-tan örökre eljegyeztem magam a rovásírással...
( a Gy -t különösen nehéz volt megtalálni így jogos a kettős jelenléte )

Annyit módosíthatnék még a beharangozáson, hogy a vége nemcsak azért jó, mert életben maradtam, hanem talán ugyanennyire fontos az üzenet, amit ez az eset tartalmaz - az összefüggésekről.

Köszönöm szépen a történetedet!
Igen érdekes lehetett észre térni utána!
Csodák pedig vannak!