Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Egy gyönyörű barátság vége – Putyin és Erdogan ismét egymás ellen

BelföldMire elkezdődik a NATO gigahadgyakorlat, már nem is hadgyakorlat lesz. Viktor tudja, hogy erősödni fog a "migráncs-nyomás", mert most eljött az üdő! Hajrá "korona vírus" kell a "királyság". Olyan szépen összerakják. Nyomon követem naponta a fress híreket. Tetszik! A jelek szerint visszatérnek a „régi csúnya idők”, amikor Szíriában közvetlenül néztek egymással szembe az Asszad-rezsimet támogató orosz erők, illetve a felkelők egyik csoportja mögött álló törökök. Moszkva és Ankara között beindult a szópárbaj, s erre nem volt példa 2016 óta: akkor Erdogan elnök egészen Moszkváig zarándokolt, hogy bocsánatot kérjen Vlagyimir Putyintól.

Recep Tayyip Erdogan török államfő azzal vádolta a Szíriába vezényelt orosz erőket, hogy azok – miközben támogatják Basar Asszad államfő kormányhadseregét – tömegmészárlásokat követnek el. „A rezsim, az orosz hadsereg és az iráni támogatással tevékenykedő milíciák közreműködésével folyamatosan polgári célpontokat támad, s több tömegmészárlást követett el” – mondta az államfő.
A török támogatást élvező szíriai ellenzéki fegyveresek a frontvonalra készülnek az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban 2020. február 11-én
© MTI / AP

Az ankarai vezető hozzátette: bárhol Szíriában támadás éri őket, a török hadsereg mindenhol keményen vissza fog vágni. A moszkvai válasz nem váratott sokáig magára, a Kreml azt vetette a törökök szemére, hogy nem hajlandók semlegesíteni a felkelők utolsó erősségének számító Idlib tartományban lévő kormányellenes, Moszkva által terroristaként számon tartott erőket.

Ahogy durvul a szópárbaj, úgy emelkedik a térségben jelenlévő katonai erők létszáma, Ankara csak az utóbbi néhány napban több száz újabb harcjárművet vezényelt a tartományba. A harcokban néhány nap alatt mintegy húsz török katona halt meg, míg a szíriai kormányerők – legalábbis Ankara szerint - több mint száz embert veszítettek. Törökország egyébként hivatalosan nem vesz részt az idlibi harcokban, a török katonák mandátuma arra szól, hogy megfigyelő helyeket hozzanak létre a térségben.

Erdogan bocsánatkérése

Törökország 2015 óta nem ragadtatta magát ilyen éles, Moszkvának címzett bírálatra. 2015-ben egy török vadászgép lelőtt a török-szír határon egy orosz harci repülőt, s e miatt nagyon gyorsan megromlott a török-orosz viszony. Moszkva súlyos szankciókkal sújtotta Törökországot, s a büntető intézkedésekhez csatlakoztak az utazási irodák is. Varázsütésre szinte teljesen leállt a Törökországba irányuló orosz turistaforgalom, s ez súlyos veszteséget jelentett a nagyszámú és sokat költő orosz turistákból élő török szállodák számára. Az eleinte a kakaskodásba beleálló Erdogan gyorsan megszelídült, s tőle szokatlan módon elzarándokolt Moszkvába, hogy személyesen és nyilvánosan kérjen bocsánatot Vlagyimir Putyin orosz államfőtől.

Ezt követően nagyon gyorsan mély barátság alakult ki Erdogan és Putyin között, aminek egyik fő jele az volt, hogy Ankara végül orosz légvédelmi rakétarendszert – az Sz-400-at – vett az amerikai Patriotok helyett.
SZ-400 légvédelmi rendszer
© AFP
Emiatt Ankara és Washington között romlott meg a viszony, Törökországot kizárták azon országok közül, amelyek vásárolhatnak a legmodernebb amerikai harci gépből, az F-35-ösből. A légvédelmi rendszer kiválasztása miatt Ankara a NATO-n belül is elszigetelődött, az észak-atlanti szövetség vezetői attól tartanak, hogy az oroszok hozzáférhetnek a katonai szövetség légvédelmi rendszerével kapcsolatos titkokhoz.

Törökország és Oroszország egy ideig még Szíriában is együttműködött és a két ország hadserege közös járőrözést folytatott azokon az észak-szíriai területeken, ahonnan a törökök elűzték az ott védekező kurd milíciákat. A vita hevében viszont most az is napirendre került, hogy Törökország nem tekinti érvényesnek az a 2018-ban Szocsiban megkötött kétoldalú egyezményt, amelyben Moszkva és Ankara gyakorlatilag érdekszférákra osztotta Szíria több körzetét. „Bejelentem, hogy a Szocsi-megállapodásra való tekintet nélkül csapást mérünk a szíriai rezsim egységeire, ha bármilyen bántódás éri katonáinkat” – mondta Erdogan.

Újabb ütközőzónák

Az orosz-török viszonynak az sem használ, hogy Erdogan néhány nappal ezelőtt Kijevben járt, ahol megismételte, Ankara nem ismeri el legitimnek azt, hogy Oroszország 2014-ben megszállta, majd annektálta az Ukrajnához tartozó Krímet. Erdogan találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel is, s a megbeszélésen megállapodás született arról, hogy Ankara fokozza a volt szovjet tagköztáraságnak adott katonai támogatást.
Recep Tayyip Erdogan török és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijevi sajtóértekezletén 2020. február 3-án.
© MTI / EPA
Ennek pedig aligha örül Moszkva, hiszen Kelet-Ukrajnában Oroszország azokat a Moszkva-párti szeparatistákat támogatja, akik a törökök segítséget élvező ukrán kormányerők ellen harcolnak.

Akadnak, akik kapcsolatot vélnek felfedezni az ukrán-török közeledés, és a szíriai orosz-török csetepaté között. „Bejelentették, hogy Törökország 33,5 millió dolláros katonai támogatást nyújt Ukrajnának. Ugyanezen az éjszakán az orosz ellenőrzés alatt álló szíriai kormányerők rálőttek a török katonákra. Az üzenet egyértelmű, ha katonai segítséget adunk Ukrajnának, célponttá válunk” – mondta az ellenzéki török politikus, Meral Aksener.

Közben Líbiában is ellentétes oldalra került Moszkva és Ankara: Oroszország – részben a Putyin belső köreihez tartozó Jevgenyij Prigozsin tulajdonában lévő zsoldos-közvetítő, a Wagner Gorup révén – az észak-afrikai ország területének nagyobbik felét ellenőrzése alatt vonó Haftar „kalifát” támogatja, míg Erdogan a Tripoliban úr Fajez al-Szaraj-féle Nemzeti Megállapodás Kormánya mögött áll. Míg az oroszok a Wagner révén vannak jelen, Ankara négyezer fegyverest küldött Líbiába.

Hatalmi háromszög

A heves orosz-török szópárbaj ellenére még akkor is alig valószínű, hogy végleges szakadás következik be Ankara és Moszkva viszonyában, ha Putyin és Erdogan múlt heti személyes találkozóján sem sikerült megoldani a nézeteltéréseket. Erdogan ugyanis tisztában van azzal, hogy a kapcsolatok megromlásával ismét ő veszíthet többet, és az is fontos, hogy a két ország több területen együttműködik, így egyik félnek sem áll érdekében a vita elmérgesítése.

Már csak azért sem, mert Moszkva joggal tarthat attól, ha túlzottan eltaszítja magától Ankarát, ismét javulásnak indulhat Törökország és az USA most meglehetősen fagyos viszonya. Ugyanakkor az is valószínű, hogy lesznek még csörték a két ország között: mindketten növelni kívánják befolyásukat a közel-keleti és a fekete-tengeri térségben, és a szerepvállalás növekedését csak egymás rovására érhetik el.
Link

Hozzászólások

30 #1 osmagyar
- 2020-02-15 18:36
Vajon mit fog gyakorolni a NATO az európai hadgyakorlaton? Áteresztő pontok létesítését, karantén létrehozását vírus fertőzést szimulálva és kijárási tilalom fenntartását?
6 #2 anzsi a macska hala
- 2020-02-15 19:21
80 #3 monguzking
- 2020-02-16 12:35
En azert nem sokat szarakodnek--tomegpusztito biologiai fegyverek bevetese nagyaranyu tuzersegi tuzzel parositva hogy torokorszag fele induljon megfertozott lakossag hagy legyen jo nagy pusztulas.....annyi ember van mint a pelyva mit szamit par millio aldozat
267 #4 Perle
- 2020-02-16 20:20
Erdogan szerintem az USA-nak dolgozik be. Megszerezte az orosz rakétavédelmi rendszert, majd megszerzi Ukrajnát is, amit eddig a magyar tiltakozás miatt nem vettek be az É-atlanti??, katonai szövetségbe Közben úgy tesz a török elnök, mintha tüzes ellensége lenne az amerikai elnöknek.
Érdekes módon senki a világon nem tiltakozik a líbiai és szíriai hadjáratai ellen. Hálából ezeket a területeket kaphatja meg.
Az egri nők lassan melegítheti fel a várfalon a szurkot.
Átverte az oroszokat alaposan. Mi van akkor, ha lezárja a Boszpo-Rusz-t? Éppen akkor pld, amikor a jenkik a Baltikumban őrjöngenek éppen?:|:o

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.62 másodperc
3,383,762 egyedi látogató