Visszavesszük a Délvidéket! Ja, azt nem mondják ki még így. Magyarország ambicionálja a koszovói KFOR-misszió parancsnokságát 2021-ben – jelentette ki Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka. Az altábornagy az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának alelnökével, John E. Hyten tábornokkal tárgyalt a Pentagonban.

Korom – aki küldöttség élén ötnapos látogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban – pénteken kiemelte: magyar vezérkari főnök még nem tárgyalt a Pentagonban. “Ez egyfajta elismerése annak a munkának, amelyet a magyar katonák szerte a világban végeznek, például Koszovóban, Afganisztánban vagy Irakban” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezek azok a missziók, amelyekben a magyarok együttműködnek az amerikaiakkal.

A Magyar Honvédség parancsnoka kifejtette: a látogatást időszerűvé tette, hogy tavaly október óta új vezetője van az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának, és 2019 januárjában alakult át a magyar hadvezetés is, akkor alakult meg a Magyar Honvédség Parancsnoksága. De emellett – mint mondta – aktuális volt a látogatás Magyarország iraki szerepvállalása okán is.

“Az amerikai katonai vezetés elsősorban Irakra figyel. Hyten tábornok elmondta: méltányolták, hogy Kászim Szulejmáni iráni tábornok Bagdadban végrehajtott amerikai likvidálása után az idén januárban a magyar katonák Irakban maradtak” – mondta el Korom. Mint fogalmazott: “Mi csináltuk tovább a dolgunkat, és míg más nemzet gyorsan evakuálta az erőit vagy befejezte a tevékenységét, mi folytattuk”.

Az altábornagy kiemelte, hogy a tárgyaláson szóba került az afganisztáni magyar szerepvállalás is. “Vannak országok, amelyek csak arra várnak, hogy aláírják az amerikaiak és a tálibok közötti megállapodást, és mindjárt kivonulnának afgán földről. Ez egyébként nem jó és nem helyes, mert nem lehet a még gyenge afgán haderőt magára hagyni” – mondta, leszögezve, hogy Magyarország továbbra is teljesíti ottani vállalt feladatait.

“A nagyjából húsz év afganisztáni szerepvállalás óriási eredménye, hogy működő afgán nemzeti haderő van, de még egy ideig támogatás, tanácsadás nélkül önállóan nem képes az elvárt szintű békét biztosítani. Ezért továbbra is szükség lesz a NATO, a koalíció szerepvállalására” – szögezte le. Hozzáfűzte: ezért is nagyon fontos, hogy olyan megállapodás szülessen az erők csökkentéséről, amely nem hagyja magára az afgán haderőt. “Annak katasztrofális következménye lenne” – hangsúlyozta.

Korom átfogó tájékoztatást adott az amerikai partnernek a Zrínyi haderőfejlesztési programról, továbbá arról, hogy Magyarország hogyan látja az ország és az egész térség fenyegetettségét. Kiemelte, hogy “Magyarországot délről éri fenyegetés, az illegális migráció miatt”. Az altábornagy elmondta, hogy amerikai felet nagyon érdekelte a magyar határkerítés, annak hatékonysága, sőt, még az is, hogyan oldják meg a feladatokat a rendőri erőket támogató katonák.

Hyten tábornok – mint Korom elmondta – “nagyon elismerően szólt a magyar haderőfejlesztésről, hiszen Washington számára fontos, hogy a NATO-tagországok erős haderőt építsenek ki”. Az amerikai fél felvetette a magyar-ukrán viszonyt. “Tájékoztattam őt arról, hogy az ukrán nyelvtörvény miatt Budapest és Kijev között kialakult politikai viszony nem befolyásolja a katonai együttműködést a két ország között” – mondta el a Magyar Honvédség parancsnoka.

Korom és küldöttsége programja a floridai Tampában folytatódott, az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága központjában, ahol parancsnoki találkozókra és a különleges műveleti erők parancsnokságán folytatott egyeztetésekre került sor. A Magyar Honvédség parancsnoka leszögezte: a magyar-amerikai katonai kapcsolatok mindig is szilárd pillérei voltak a magyar-amerikai együttműködésnek.
Link